A
missziós küldetésünk alapja és célpontja az isten- és emberszeretet. Szeretni az tud, aki ismeri a szeretet forrását: „Isten előbb szeretett minket”. Mi
Isten megelőlegezett szeretetéből élünk és általa birjuk mindazt, amink van. A
kinyilatkoztatás lényegileg Isten önfeltárulkozása teremtménye, az ember előtt.
Az Úr szeretetét szövetséggel szentesítette, és személyes kapcsolatba lépett
egy néppel. Ez lett az ószövetségi hiterkölcs alapja. Az együttérző Isten, aki
védelmébe vette egykor Izraelt Egyiptomban, mindig virraszt a gyöngék felett,
és elvárja híveitől, hogy legyenek irgalmasak és együttérzők a köztük lévő
idegenek, özvegyek, árvák és szegények iránt. (Kiv 20,18-22) Mert az Isten
iránti szeretetet és engedelmességet igazán a felebaráti szeretet gyakorlásával
lehet kifejezni.
Jézus idejében a jelentéktelen törvények farizeusi
túlfejlesztése (Mózes könyvében 613 törvényt számoltak össze) veszélyeztette a
lényeglátást. Ezért egyes farizeusok, mint a néppárt tagjai, Izrael törvényének
összegzését akarták. Vitájukba Jézust is be akarják vonni. Ő pedig egységes
egésznek látja a törvényt, mert Isten szeretetéből az összes törvény
levezethető és alátámasztható, és ehhez fűzi: szeresd embertársadat, mint saját
magadat (MTörv 6,5. és Lev 19,18). E parancs kevésbé központi szöveg a zsidó
liturgiában, de Jézus azzá tette az önszeretet helyes formáját is.
A rabbik azt
mondták, hogy a világ a Tórán, a templomi szolgálaton és a jó cselekedeteken
alapszik. Jézus magát a törvényt is a szeretet cselekedeteitől teszi függővé,
és ezt nem lehet megfellebbezni, mert a szeretet a saját kárára is képes adni.
(Lásd a vértanúk, Kolbe Szent Maximillian, Szent Gianna Beretta Mola életét).
Mindez csak személyes cselekedetként lehetséges.
„A világ tele van kegyetlenséggel – írta Prohászka püspök –, lesz-e ez másképp valamikor? Nem
filozofálok, de az én körömben a szeretet lángját élesztem, s tegye ezt
mindenki tőle telhetőleg.
»
Ha
minden orosz egy-egy fát ültetne egész életében, Oroszországból kert válnék, s
ha minden ember csak egy valakit boldogítana életében, a világból Édenkert
lenne.«
(Dosztojevszki) Ez is evangéliumi
gondolat. Kevés ember osztja, de akik értik, azok tudják, hogy ez a világ
boldogulásának útja.” Jézus Krisztus szeretetét megjelenítő élet a
leghatékonyabb misszió. (1Tessz 1,5c-10) Az evangélium ereje pedig a
Szentléleknek az erejében rejlik. A hitünk abban mutatkozik meg, hogy az Úr
követői vagyunk. Mindenszentek ünnepe Isten kegyelmeinek sokféleségét mutatja.
Mivel ‘egy családba’ tartozunk, közben járnak értünk Istennél, mi is a Szenvedő
Lelkekért. Az ünnep nyolcadában Jézus szándéka szerint kegyelmi életünket
ajánljuk fel a szenvedő és küzdő egyház tagjaiért. És akkor várhatjuk a
mennyből Jézust, aki megment bennünket az eljövendő haragtól.
„Aki szeret engem, megfogadja szavamat, Atyám is szeretni fogja…” Jn 4,23.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése