Keresztény a világnézetünk? – A 9. és a 10. századi arab és görög utazók feljegyezései, nomád kultúránk szavai, házirendünk, telekrendszerünk, családi és népi hagyományunk. Mindezek őrzik eleink felfogását a nagyvilágról és a kisvilágról, vagyis a makro- és mikrokozmoszról. A nagyvilág a mennyből, égből és földből állt. Őseink kisvilága az ember, aki családban születik. A kisvilág piramisán a menny Ura, Isten van. Ő a szeretet szálaival szövi össze a férfi és a nő életét. A házassággal ők új életállapotba emelkednek, a földi világból az égi rendbe. Ezért mondják: a házasságok az égben köttetnek. Ez vallásos világnézet volt a maga etikai rendszerével és következményével. A kereszténység ezt isteni minőségűvé tette. A kisvilág megkapta a házasságkötéskor Isten kegyelmét, és tudták hogyha tisztességben élik le földi életüket, akkor Isten befogja mennyei országába.
Örök evangélium –
Belon Gellért püspök elmélkedése “… dobjátok ki…” (Mt 22,1-13) Megható
Isten-kép tárul elénk a királyi menyegzőről szóló példabeszéd első részéből. A
király irgalmában a hivatalosak helyére a keresztutak mellől hívja az emberek
lakomára… Ha ekkora isteni jóság láttán mégis, ha valakit a meghívó Isten el
kell ítélnie, az magára vessen (3. oldal).
Elmélyedni az életformában – 800 éves a
ferences regula – A Ferences Rend
2023-2026 között centenáriumi ünnepet ül, amely több centenárium
megünneplésében valósul meg. 2023-ban emlékezünk arra, hogy 800 éve Honorius
pápa bullával erősítette meg azt az életszabályzatot, amelyet a renden belül „Megerősített regulaként” tartanak
számon. A ma ismert „Megerősített regula”
megírásnak az előzményeit és a regula keletkezésének hátterét mutatja be Fr.
Urbán Erik ferences tartományfőnök a 4-5. oldalon.
A Keresztút
mellékszereplői. XII. állomás: Jézus
meghal a kereszten. – Kik álltak a kereszt alatt? A névszerint említett asszonyokat: Mária
Magdolna, Johanna, Zsuzsanna és Szalome életét mutatja be a Szentírás és A Római Martyrológium alapján – Dr. Jakubinyi György érsek atya. Feltárja
a Boldogságos Szűzanya Társmegváltói címét is, valamint azt, hogy Szent Pál
apostol milyen értelemben beszél arról, hogy „örömmel
szenvedek értetek, és testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedéséből
hiányzik, testének, az Egyháznak javára” (Kol 1,2-4). (6-7. oldal)
Elmélkedő imádságunk a rózsafüzér – Az
Üdvözlégy imádkozása és a csíksomlyói Szűzanya képének szemlélése, vagyis a kép
és ima segít bennünket, hogy megértsük azt az elmélkedő imát, amit rózsafüzérnek
nevezünk. Az elmélkedés, latinul meditáció, lelki
tevékenység, az imádság egyik
fajtája, a hit igazságainak és parancsainak személyes megfontolása. Az Isten
szavának átgondolása, megőrzése, fölidézése és megértése az elmélkedés egyik
legfontosabb formája. Célja: az Istennel való személyes kapcsolat keresése, az
elmélkedő megszentelődése, illetve a szabadon formált belső imádság
képességének megszerzése. A módszeres elmélkedés kezdete a régi szerzeteseknél
a szentírási olvasmány 'megrágása' volt. Az Úr Jézus is gyakorolta az elmélkedő
imádságot. Szűz Mária a Krisztus-szemlélés fölülmúlhatatlan mintaképe. Jézus
példáját követték a keresztény remeték. A szerzetesek is megnyilatkoznak az
elmélkedő vagy belső imáról. Avilai Szent Teréz írja: az elmélkedő ima, barátság
Istennel, együttlét vele, aki szeret bennünket. Nem azért mondjuk ki
ismételgetve az imát, hogy befolyásoljuk Istent, hanem azért, mert szeretjük. Szent
Domonkos a rózsafüzér terjesztője maga is megtapasztalta a rózsafüzér imádság
csodálatos erejét. A pápák és a népek nehéz helyzetekben a Szűzanya égi
pártfogását kérték és megis tapasztalták. Imádkozzuk mi is, hogy megmaradhassuk
Jézus szeretetében. (8-9. oldal)
210 éve született Petrás Ince János – A moldvai csángó-magyar pap, az első mgyar
népdalgyűjtő életét mutatja be Virt László. Petrás élete rávilágít a moldvai
magyarság kerékbetörésére. A téma kapcsá bemutatjuk, az első híres moldvai
csángó költő, az északi csángó nyelvjárás egyetlen szépirodalmi megörökítőjét,
Lakatos Demetert. (10-11. oldal)
Egy átfogó jel: a keresztvetés – Marco Benini írását
fordította Bács Béla János. Ezt a legtöbbször használt gesztus kifejezi és
megerősíti keresztény önazonosságunkat, hiszen Isten működéséhez nyítja meg
bennünk az utat. Szent Lukács
– életét, írásait, foglalkozását kvíz
formában nyújtja Bakó M. Hajnalka. Derűs oldal –
Két házasember beszélget: – Hallom az anyósodat megműtötték. Hogy sikerült a
műtét? – Az epekövet kivették, de az epéje sajnos a régi. Keresztrejtvény – János evangéliumának egy részletét
találjuk. Készítette Korodi Zoltán. Megismerhetjük a szeptemberi lap
megfejtőit. Lapunk hűséges támogatója Hargita Gyöngya. Molnár Gál Irén Őszi alkony című versével zárul a lap.
KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon, a kézbesítőknél és a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése