Hv. 3.B. - Jézus maga a Szeretet

A húsvéti ünnepkör szakaszai a feltámadt Krisztusról szólnak. Mivel az Úr negyven napon át megjelent, ezért az evangélisták célja nem az volt, hogy egy ídőrendi tájékoztatást adjanak, hanem hogy hitben megerősítsenek. Szempontjuk érthetősége végett kezelték az eseményeket. Szent Lukács kiemeli, hogy Jézus feltámadásában valósult meg először a test és lélek tökéletes egysége: szellemi test támadt fel. (Lk 24,35-48) A lélek ennél jobban nem tud megtestesülni és a test sem tud jobban szellemiesülni. A test valóban kinyilvánulása lesz a léleknek. Nincs már ellentét köztük, hanem tökéletes harmónia. 

Az evangélista szakaszunkat az emmauszi tanítványok beszámolójával kezdi az úton történtekről, meg arról, hogy hogyan ismerték fel Jézust a kenyértöréskor. Erről tanúskodnak az apostolok előtt, amikor Jézus megjelent és köszöntötte őket. A témák sokaságáról hallunk: Jézus békéjét adja, az apostolok ijedsége, kételye, Jézus sebeinek látása, tapintása, öröm, csodálkozás, együtt eszik velük, megígéri a Szentlelket, és elmondja, hogy be kellett teljesednie amit a Szentírásban róla írtak és „ekkor megnyította értelmüket, hogy megértsék az írásokat”. Lukács kiemeli, hogy a kinyilatkoztatás a szemek és elmék megnyílása Isten üdvözítő terve előtt, hogy megértsék az Írásokat. Majd így folytatta: Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell, és harmadnap fel kell támadnia a halálból. Nevében a megtérést és a bűnbocsánatot kell hirdetni Jeruzsálemtől kezdve minden népnek”. 

Az apostolok mint Jézus életének tanúi, a Szentlélek erejével szólnak a népekhez. Péter apostol a jeruzsálemi templom Salamon-csarnokában – a Jézus nevében meggyógyított születésétől béna hálálkodásakor összegyűlt embereknek –, hirdeti az igét. (ApCsel 3,13-15, 17-19) Beszédében igazolja, hogy Jézus a megígért Messiás, az Isten Fia, Jahve szenvedő szolgája. Ábrahám, Izsák, Jákob Istene megdicsőítette a Fiát, Jézust, akit ti kiszolgáltattatok és megtagadtatok Pilátus előtt. Ennek mi tanúi vagyunk. Arra kértétek Pilátust, hogy a gyilkosnak kegyelmezzen, az élet szerzőjét pedig megöltétek. Tudom, testvérek – mentegeti a gyilkosokat, Péter –, hogy csak tudatlanságból tettétek, ahogy vezetőitek is. Most Jézus által megszentelődhet a világ, ha bűnbánatot tartotok és megtértek, így bűneitek bocsánatot nyernek. 

Szent János inkább vigasztalja és bátorítja a bűnösöket, semmint mennydörögne rájuk: „Ne vétkezzetek! De ha valaki bűnbe esik, van szószólónk az Atyánál, Jézus Krisztus, az Igaz.” (1Jn 2,1-5a) Istenünk a Szeretet Isteneként mutatta meg magát Krisztusban, és az irgalom székéhez hív megtérésre. Az igazi Isten- és emberszeretet nem pusztán lelki kapcsolattal kezdődik, hanem érzés és vonzalom is. Nem félelemből meaculpázunk mi, hanem szeretettel fordulunk bocsánatért hozzá, aki maga a Szeretet.

„Jézus, tárd fel az Írások értelmét, hogy lángoljon a szívünk.” Lk 24,32.