A Szenvedő Lelkek Múzeuma

A Szenvedő Lelkek Múzeuma Rómában. P. Réginald Omes domonkos atya írja Lehetséges a halottakkal kapcsolatba lépni? című művében: „Többször jártunk a híres római Purgatórium Múzeumban. A múzeumot 1900-ban rendezte be Ft. Victor Jouet, a Szent Szív templom plébánosa és a „Purgatórium” magazin alapítója. Ez a múzeum hiteles dokumentumok gyűjteményét kínálja a látogatóknak, a maga nemében minden bizonnyal egyedülállóak. Láthatunk itt olyan égésnyomokat, amelyeket a tisztítótűzben Szenvedő Lelkek okoztak.  Például Margarete Dammerle d'Erlingen imakönyvén; misekönyveken; ruhaanyagon, mint például a mins-i Sieur Joseph Leleux ingén, amelyen égő ujjak lenyomata látható, a datum 1789. január 21-e. 

Hasonló ujjlenyomat látható egy olasz őrszem katonai kabátján, az őr 1932 egyik éjszakáján erősen megperzselődött ruháján, az őr a Pantheonban  (az 1900-ban meggyilkolt) Umberto király jelképes sírját őrizte, amikor a király szelleme égő kezével megérintette a katona vállát, miután átadott neki egy III. Viktor Emánuelnek szóló üzenetet… Látható itt egy kereszt is, amelyet egy izzó mutatóujj hegyének a lenyomata látható...

Ha feltételezzük, hogy ezek a lenyomatok nem a véletlen művei vagy tudatos csalás produktumai, akkor nyilvánvalóan teljesen világos, hogy az a szellemi “tűz” okozta őket, amelyben az elhunyt lelkek sínylődnek. Csak Isten csodája lehet, Aki teremtett egy olyan elemet, ami képes tárgyakat égetni és fekete nyomot hagyni rajta – és ez a bűnös lelkeket emésztő szellemi tűz szimbóluma.” Bővebben: https://katolikus.tv/a-titokzatos-ember-leleplezese-a-purgatorium-titkai/

A Szenvedő Lelkek a szentektől is kértek segítséget.

Alacoque Szent Margit Mária (1647–1690) ezt írta önéletrajzában: „Az Oltáriszentség előtt imádkoztam, és hirtelen egy személy jelent meg előttem, teljesen lángolt. Szánalmas állapota világosan megértette velem, hogy a purgatóriumban van és rettenetesen szenved. Elmondta, bencés szerzetes, mivel gyónásomat és szentáldozásomat a Szenvedő Lelkekért ajánlottam fel, ezért Isten megengedte neki, hogy megszólíthasson, segítséget kérjen. Megkért, hogy három hónapig ajánljam fel érte minden munkámat és szenvedésemet. Három hónap elteltével láttam, hogy elönti őt az öröm és a dicsőség: mostantól örök boldogságot fog élvezni. Megköszönte segítségemet és megígérte, hogy vigyázni fog rám Istennél.”

Bosco Szent János (1815–1888) 1839-ben veszítette el legközelebbi gyermekkori barátját, Luigi Comollót. „A két barát kölcsönösen megfogadta egykor, kissé vakmerően, hogy aki először hal meg, az a túlélőnek jelzést ad a másvilági sorsáról. Luigi temetése utáni éjszaka rendkívüli zaj hallatszott a hálóteremben, ahol húsz szeminarista lakott. Tűzes villámok villantak fel, majd kialudtak. A ház megremegett. Egy hang ezt kiáltotta: „Meg vagyok mentve!” A szeminaristák megrémültek, és hajnalig senki sem mert megmozdulni. Különös történet! De a szeminaristák személyesen látták Luigit.”

Saint Trond-i Szent Krisztina (1160-1224) a Liege-i egyházmegyében Saint Trond-ban született. Istennek szentelte életét, állandóan Jézus jelenlétében élt. Csodálatos Krisztinának is hívták, nagyon sok csodás dolgot jegyeztek fel róla, ami élete során történt, amit tanúk is tanúsítottak. Első halálakor látták a lelkét a templom mennyezetéig szállni, és akkor megadatott neki, hogy szemlélje a Mennyországot és a Purgatóriumot. Ekkor hallotta, hogy egy hang azt mondja neki: „Krisztina, a mennyország boldogságában vagy. Szabadságot adok neked, hogy válassz: vagy mától a választottak között élsz, vagy térj vissza néhány évre a földre, hogy jó cselekedetekkel segíts a Szenvedő Lelkeknek. – Krisztina így válaszolt: „Uram, hadd menjek vissza, és szenvedjek a halottakért. Nem félek semmiféle fájdalomtól, semmilyen keserűségtől.” És rendkívüli vezeklést végzett a Szenvedő Lelkekért. Sokan közülük, megjelentek előtte annak elismeréseként, hogy kiszabadította őket a purgatóriumból.

-         -  folytatjuk – 

 Függelék részek:

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel – Függelék 1.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel – Függelék 2.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel – Függelék 3.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel – Függelék 4.

Jean Guitton - A tisztitótűzről

Jean Guitton - A tisztitótűzről 2.

Jean Guitton: A tisztítótűzről 3.

Lisieux-i Szent Teréz a tisztítótűzről 1-2.

Lisieux-i Szent Teréz a tisztítótűzről 1-2.

 

Hubert van Dijk: Lisieux-i Szent Teréz a tisztítótűzről. Kis Szent Teréz teológiája megélt teológia, a tapasztalat teológiája. Otthon és a plébánián, valamint Lisieux-ben, a bencés nővérek kolostori iskolájában is igazi katolikus nevelést kapott, így a tisztítótűzben való hit sem volt ismeretlen számára. De az a nyitottság, amellyel e téma felé fordult, túlment a megszokott mértéken.

Az évek folyamán a Szentlélek vezetésével formálódtak meg benne azok a gondolatok, sejtések és eszmék, amelyeket később „A kis Teréz tanítása a tisztítótűzről” címen foglaltak össze. Az Egyházban az az uralkodó felfogás, hogy a tisztítótüzet aligha kerülheti el bárki is. Ezzel kapcsolatban a későbbi szent már novícia korában ezt a megjegyzést tette az egyik társnőjének, M. Philomena nővérnek, aki az általános felfogásnak megfelelően gondolkodott: „Maga túlságosan fél a jó Istentől, nem bízik benne eléggé. Biztos vagyok abban, hogy ezért Ő nagyon szomorú. Nem kellene félnie a tisztítótűztől a szenvedések miatt, hanem kívánni kell, hogy ne kerüljünk oda: ezzel is megörvendeztethetnénk Istent, akinek olyan nehezére esik, hogy megbüntessen bennünket. Amint megpróbál mindenben az Ő tetszésére cselekedni, és ha töretlen lesz a bizalma, Ő majd minden pillanatban körülveszi megtisztító szeretetével, és nem hagyja, hogy bűn száradjon a lelkén. És akkor biztos lehet abban, hogy nem kerül a tisztítótűzbe!” Azt is hozzátette, hogy egyenesen megsértjük Istent, ha hiányzik a bizodalmunk abban, hogy halálunk után közvetlenül a mennybe jutunk. Amikor meghallotta, hogy a nővérek néha arról beszéltek, hogy a tisztítótűztől ők sem menekülhetnek meg, kijavította őket: „Ó, sajnállak titeket! Megsértitek a jó Istent, ha azt hiszitek, hogy a tisztítótűzbe kell kerülnötök. Ha az ember szeret, nincs tisztítótűz!” Ez tehát új tanítás, de csak azoknak új, akik nem ismerik Istent, akikben nincs gyermeki bizalom. Pedig mennyire helyes így szemlélni a dolgokat! Isten ugyan ítéletet ül felettünk egyszer, de Ő elsősorban az Atyánk, aki szenved, ha gyermekét meg kell büntetnie, és ha azt szenvedni látja. A gyermeknek már csak az iránta érzett gyermeki szeretetből is cselekednie kellene az Ő akaratát, nem pedig a büntetéstől való félelmében. Alapjában véve tehát ez azt jelenti, hogy Isten nem akarja a tisztítótüzet! Megengedi gyermekei szenvedését, de közben a legszívesebben másfelé nézne. Ha Szent Teréznek igaza van abban, hogy az embernek nem kell szükségszerűen a tisztítótűzbe kerülnie, mert maga Isten ezt nem akarja, és bizonyára szívesen segít nekünk, már nem is olyan merész az a gondolat, hogy a tisztítótűz elkerülhető. Keresztes Szent János „A lélek sötét éjszakája” című műve 2. könyvének 20. fejezetében így ír: „Csak igen kevés ember képes életében a tökéletes szeretetre” (ez szükséges ahhoz, hogy azonnal a mennybe jussunk). Avilai Szent Teréz is azt tapasztalta meg, hogy csak kevesek kerülik el a purgatóriumot. Ars Szent Plébánosa ezt írja: „Biztos, hogy csak néhány kiválasztott az, aki nem kerül a tisztítótűzbe, és a szenvedések, amelyeket ott el kell viselnünk, kimondhatatlanok.” Ezért alakult ki a buzgó keresztények között is az a nézet, hogy a rendes, sőt szent életű hívek is ki vannak téve a halál után a tisztítótűz megpróbáltatásainak. És emellett mindig ezt az egy érvet halljuk: „A tisztítótüzet nehéz elkerülni. Senki sem szent, és biztos nekem is ott kell töltenem valamennyi időt.” Néha nagyvonalúan hozzáfűzik: „Hiszen Isten igazságos” vagy: „Meg is érdemeljük.” Ettől különbözik Kis Szent Terézia véleménye. Amikor egyszer növendékét, M. de la Trinité nővért arra biztatta, hogy merjen hinni abban: számára is lehetséges a halál után rögtön a mennybe kerülni, ez megkérdezte tőle: „Ha rendszeresen enyhébb vétkeket követek el, remélhetem attól még, hogy »kerülő út« nélkül a mennybe jutok?” Terézia nővér, aki jól ismerte a novícia gyengéit, így felelt: „Hát persze! Isten olyan jó. Tudja, hogyan lehet magát megigazítani. De próbáljon meg ennek ellenére hű lenni hozzá, hogy ne kelljen Neki hiába várnia a szeretetére!” 

- folytatjuk –  

 

2. Lisieuxi Szent Teréz - Isten inkább atya, mint bíró. Szent Teréznek támadt egyszer egy konfliktusa a 67 éves M. Febronia nővérrel, aki az apácafőnöknő helyettese volt. A nővér megtudta, hogy Teréz arra bátorítja a novíciákat: higgyenek abban, hogy haláluk után közvetlenül a mennyekbe juthatnak. Ez nem tetszett neki, mert túl vakmerőnek tartotta ezt az elképzelést, és szemrehányást is tett ezért Teréz nővérnek.

Teréz megpróbálta higgadtan és jóságosán megmagyarázni az álláspontját, de eredménytelenül. M. Febronia nővér ragaszkodott az egyházban még ma is általánosan elterjedt és elfogadott felfogásához Isten igazságosságával kapcsolatban. Ám Teréz számára Isten inkább szerető atya, mint bíró volt.

Egy év sem telt bele, és M. Febronia nővér több társával együtt áldozatul esett egy 1892-ben dúló járványnak. Három hónappal később Teréz nővérnek volt egy álma, amelyet elmesélt a zárdafőnöknőnek. Ezt a szenttéavatás aktáiban is olvashatjuk: „Anyám, ma meglátogatott álmomban Febronia nővér, és arra kért, imádkozzunk érte. A tisztítótűzbe került, valószínűleg azért, mert túl kevéssé bízott Isten irgalmában. Esedező testtartásával és mélyreható pillantásával, ahogy a szemembe nézett, mintha azt akarta volna mondani: Igaza volt, én most megtapasztalom Isten igazságosságát, de ez az én hibám. Ha hallgattam volna magára, most nem lennék itt.”

Ha Isten irgalmában bízunk, akkor mindig bűneink bocsánatát kérjük, és azt fogjuk kapni, amit a bűnbánó lator a kereszten. A Szenvedő Lelkekért közbenjárhatunk Istennél, és ők is sok kegyelmet ki tudnak esdekelni számunkra. Erről a papok védőszentje, Vianney Szent János, arsi plébános (1786-1859) így beszélt: „Ha tudnánk, mekkora hatalmuk van ezeknek a kedves Szenvedő Lelkeknek Isten szíve felett, és ha tudnánk, milyen kegyelemre tehetünk szert a közbenjárásuk által, talán nem feledkeznénk meg róluk annyira; sokat kell értük imádkoznunk, hogy ők is sokat imádkozzanak miértünk.”

A végső tisztulás, vagyis a tisztítóhely – A Katolikus Egyház Katekizmusa, amelyet Szent II. János Pál pápa 1992. dec. 7-én ünnepélyes keretek között a híveknek “biztos és hiteles” forráskéánt átadott, ezt írja: „Akik Isten kegyelmében és barátságában halnak meg, de még nem tökéletesen tiszták, örök üdvösségük felől ugyan biztonságban vannak, de a halál után tisztuláson mennek át, hogy elnyerjék azt a szentséget, melyre szükségük van, hogy a mennyország örömébe beléphessenek.

Az Egyház a választottaknak ezt a végső tisztulását, ami teljesen különbözik a kárhozottak büntetésétől, purgatóriumnak, tisztítóhelynek nevezi. Az Egyház a tisztítóhelyre vonatkozó tanítását főleg a Firenzei és a Trienti Zsinaton fogalmazta meg. Az Egyház hagyománya bizonyos Szentírási helyekre hivatkozva, tisztító tűzről beszél: "Hinnünk kell, hogy bizonyos kisebb bűnök számára az ítélet előtt van egy tisztító tűz, mert az örök Igazság mondja, hogy ha valaki a Szentlélek ellen káromkodik, az ‘sem ebben, sem az eljövendő világban’ (Mt 12,31) nem nyer bocsánatot. E kijelentésből következik, hogy egyes bűnök ebben a világban, mások az eljövendőben bocsáttatnak meg." - Ez a tanítás a halottakért való imádság gyakorlatára is támaszkodik, melyről már a Szentírás beszél: "Azért mutatott be (Makkabeus Júdás) engesztelő áldozatot, hogy megszabaduljanak bűneiktől" (2Mak 12,46). Az Egyház az első időktől kezdve tisztelte a halottak emlékét, könyörgéseket ajánlott föl értük, különösen pedig az eucharisztikus áldozatot, hogy megtisztulva eljussanak Isten boldogító színelátására. Az Egyház ajánlja az alamizsnát, a búcsúkat és a vezeklést is az elhunytakért. "Segítsük őket és emlékezzünk meg róluk. Ha ugyanis Jób fiai megtisztultak atyjuk áldozata által: miért kételkedel abban, hogy a mi áldozati adományaink vigasztalást nyújtanak az elhunytaknak? (...) Ne késlekedjünk tehát segíteni azoknak, akik eltávoztak, és fölajánlani imádságainkat értük."   

-          folytatjuk -

 

 

Jean Guitton - A tisztitótűzről 2.

Jean Guitton - A tisztitótűzről 2. - Ki ne érzett volna már a legnagyobb boldogság pillanataiban szomorúságot annak múlandósága miatt, vagy amiatt, hogy ezt másokkal nem tudja megosztani; kit ne szomorított volna el annak tudata, hogy ez az állapot nem tarthat örökké? Ki ne ismerné a lélek nyugalmát egy nehéz pró
batétel alatt, vagy egy olyan fájdalom örömét, amelyről tudja, hogy Istentől való?

Azok a kegyelemben gazdag lelkek, akik átélhettek misztikus élményeket, mindenki másnál jobban ismerik az öröm és a fájdalom titokzatos elegyét. Minél mélyebbre hatol a fájdalom, annál magasabbra tör az öröm ebből a hasadékból. A vezeklőktől tudjuk, milyen mérhetetlen béke áradt szét bennük a legnagyobb nélkülözések közepette.

Ezért van az, hogy – amilyen mértékig Isten engedi – majdhogynem keresik a fájdalmat: saját akaratuk teljes alárendelésével jutnak el ahhoz a boldogsághoz, amely az önfeladásból származó szabadságból születik. Ezeknek a tényeknek az analógiájára próbáljuk meg felfogni, hogy mi megy végbe a tisztítótűzben Szenvedő Lelkekben.

A titokzatos tűz maga Isten, akinek a jelenléte bár érezhető, de a vele való egyesülés még nem lehetséges. Ebből a szemszögből a tisztítótűz az érlelődés állapota (talán csak egyetlen pillanat, amelyet – ha a minőséget a mennyiséggel helyettesítjük be – csak napokban vagy években tudunk kifejezni), amelyben lényünk a fájdalom által megtisztul. Itt folytatódik jobbá, nemesebbé válásunk folyamata, amelyet már földi életünk során is beteljesíthettünk volna; és amelynek során már nem fenyeget bennünket az a veszély, hogy nem élünk a kínálkozó alkalommal.

„Kínokon” csak azt a fájdalmat kell érteni, ami a lelkiismeret-furdalásunkból fakad: a többi nem szolgált rá, hogy ezzel a szóval illessük, hiszen olyan boldogság kíséri őket, amelyet csak a szentek ismernek. Milyen kifejező alázatos reménységében a Sainte-Beuve által de Saci úrnak tulajdonított utolsó felsóhajtás: „Ó, boldogságos tisztítótűz!”

A tisztítótűz időtartamát emberi mértékkel mérjük, ahogy ez a tökéletességet nélkülöző természetünknek megfelel. Közben azt súgja az értelmünk, hogy itt másfajta időszámításról lehet szó: az akadály nélküli előrehaladás, a kínok nélküli megtisztulás, a lázadás nélküli szenvedés idejéről: egy olyan időfogalomról, amelyben csak a fejlődés létezik. Kell lennie egy olyan időszaknak, amelyben az emberi lélek önként vállalt sorscsapásokkal küzd meg; egy olyan időszaknak, amely semmit nem ront el, inkább megjavít; amelyet nem terhel meg sem az emlékezés egy szörnyű múltra, sem pedig a jövőtől való félelem: ugyanis minden pillanata egy

még szebbe torkollik, hiszen mindegyik egyre nagyobb bizonyosságot hoz az üdvösségről. Saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy a szenvedésnek két fajtája létezik.

Ha egy sorscsapás ér bennünket, fogadhatjuk abban a tudatban, hogy a megtisztulásunkat szolgálja: ez a katarzis földi leképezése, ahogy ez a tisztítótűzben végbemegy. De az ember be is zárkózhat a fájdalmába, tiltakozhat, fellázadhat ellene. Ez a lázadás változtatja aztán a fájdalmat gyötrelemmé.

A tisztítótűzben átélt szenvedés az első fajtához tartozik. Ezzel szemben a pokol a magába zárkózó és elhatalmasodó fájdalmat jelenti, ahol nem fogadja el a szenvedést a lélek. Az örök szeretet elvére épül az a három állapot, amelyet mennynek, tisztítótűznek és pokolnak nevezünk. Ahol ezzel a szeretettel semmi nem szegül szembe, ott az tiszta fényként jelenik meg, és tökéletes örömet hoz. Ahol észleli az ellenállást, ott tűzzé változik. De itt is két lehetőség van.

A tisztítótűz esetében az ellenállás passzív, olyasmi, mint a „lélek reumája”, mint egy betegség, bénult állapot. A másik esetben aktív ellenállásról van szó, amely uralja a lelket, igent mond a Gonoszra, és lázad. A tisztítótűz az öröm tüze, a pokol tüze pedig a kínoké. A szeretet körülvesz bennünket: rajtunk múlik, hogy fénnyé vagy tűzzé változik.

-         -  folytatjuk –

Függelék részek:

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel – Függelék 1.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel – Függelék 2.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel – Függelék 3.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel – Függelék 4.

Jean Guitton - A tisztitótűzről

Krisztus világa, 2024. február - Szemle

Megújul az imádkozó közösség – Januárban a megújulás egyik lehetőségéről írtunk, hogy ahol nincs minden vasárnap szentmise, azoknak segítsünk. Mivel Krisztus Urunk nagyra értékelte a közös imádság erejét: „ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20). Ezért ajánlottuk, hogy a filiákban és oldallagosan ellátott plébániákon élő hívek, az Úr napján, vasárnap jöjjenek össze, imádkozzanak, énekeljenek és olvassák fel Isten üzenetét, akkor élő és erős közösséggé lesznek. Ajánlatunkat tett követte. Egyik kedves  olvasónk szülőfalujára, Homorodremetére gondolt, ahol megkeresztelték és szentségekhez járult. Ahol 1784-től önálló plébánia volt és saját papja 1984-ig. Most a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz plébánia látja el. Minden második vasárnap tartanak szentmisét az atyák, de a megfogyatkozott hívek minden vasárnap templomba mennek, imádkozzák a rózsafüzért, a keresztutat, felolvassák a napi olvasmányokat és mostantól a Hiterősítő A-,B-,C-év homiliás könyvből az elmélkedést is. A megújulás lehetséges, ha hiszünk és részt veszünk vasárnap a szentmisén vagy igeliturgián. Aki a homoródremetei közösséget így támogatta, Császár Irén. A másik támogató N. Ibolya, ő a teremiújfalvi Isteni Irgalmasság templomát segítette. A tavasz érkezéséig érintse meg szívünket Jézus felszólítása: „Tartsatok bánbánatot, és higgyetek az evangéliumban!” (Mk 1,15). Ez is megújulás.

Non recuso laborem – 85 éve szentelték püspökké Márton Áront – A 30-as évek közepére Márton Áront nem csak Erdélyben, hanem mindenhol megismerték, ahol Romániában magyarok élnek. Az Erdélyi Iskolát mindenhol olvasták, a kolozsvári egyetemisták vitték a fiatal ifjúsági lelkipásztor jó hírét. Márton Áron pedig kolozsvári éveiben éppen a felnőttkorba lépő fiatal nemzedéket evangelizálta új katolikus szellemben. 1936-tól már vezette a kolozsvári Szent Mihály egyházközséget, 1938 augusztusában plébánosi és Kolozs-dobokai főesperesi, és ezzel kanonoki kinevezést is kapott. Mivel azonban szeptemberben megüresedett az erdélyi katolikus püspöki szék, a Szentszék ekkor apostoli kormányzóvá nevezte ki Márton Áront.  A kolozsvári plébánosi tisztségbe való beiktatáskor, 1938. szeptember 29-én – már apostoli kormányzó volt ekkor! – ezt mondta: „Más hitet valló testvérekkel és más nyelvet beszélő népekkel élünk együtt. (…) Az itt lakó népek három nyelvet beszélnek, s hét különböző vallás vagy szertartás szerint imádják az Istent. (…) Nem azt fogom keresni, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt.” Nem valamiféle „ügyes” diplomácia, hanem a tiszta és nyitott szíve mondatta ezt Márton Áronnal, és ez a szellem határozta meg őt a hosszú, 42 éven keresztül tartó püspöki szolgálatában. Márton Áron jelmondata kifejezte a személyiségét: Non recuso laborem – a labor jelent munkát is, de áldozatvállalást, szenvedést is. Márton Áron pedig nem volt vonakodó ember.

Örök evangélium – Tartsatok bűnbánatot Mt 2,1-12… – Bellon Gellért püspök elmélkedése. A bűnbánatban úgy nézünk tetteinkre, ahogy Isten néz rájuk. És úgy bíráljuk el azokat, ahogy Isten elbírálja. Ha nem Isten szemével nézzük az életet, akkor a véges lét elégtelensége mutatkozik, vagyis mintha egy gyenge elméjű király uralkodnék egy országon. - Ezért kell Istenre átszerelni gondolkodásunkat.

A római szentmisekánon szentjei – I. megemlékezés a szentekről: A Bolldogságos Szűz Mária. - Dr. Jakubinyi György ny. érsek atya az első szentmisekánon szentjeinek bemutatásával tárja fel liturgiánk gazdagságát. Megtudhatjuk, hogy az Anyaszentegyház eddig négy hittételt hirdetett ki dogmaként a Szűzanyára vonatkozóan. A II. vatikáni zsinat óta folyik a mozgalom a három máriális dogma kihirdetésére. Mária tiszteletünk legújabb bővüléséről is olvashatunk. (7-9. oldalon)

Vuk és Kele megálmodója, Fekete István író. Pályakezdését, az iró sikereiről és meghurcoltatásairól, majd az állatmeséken át az embermesékig szívvel és lélekkel vezet felnőttet és ifjat – Horváth Pál, filozófus, a Képmás Magazin egyik szerkesztője.

A vándor és az űrhajós farsangi történet mindenkinek. Ki vagyte kérdés sok mindent elindít mindannyiunk lelkében.  A kis elbeszélést írta Bács Béla János.

Ég és Föld között Istennel - Bakó Mária Hajnalka kvíze Gyertyaszentelő B.A. ünnepéről.

Derűs oldal több mindenről szól. Pistike fifgyelmezteti a tanárnőt: Tanárnő, nem akarom megijeszteni, de a papám azt mondta, hogy ha nem lesznek jobbak a jegyeim, valakit nagyon el lesz fenekelve... Megtudhatjuk azt is, hogy a magyarnak miért nincs egynél több felesége.

Keresztrejtvény - Márton Áron püspök mondása arról, hogy kik a hősök. Januári megfejtők, Hamar Edit - radnóti olvasonk a nyertes, és támogatónk a Hargita Gyöngye - Perla Harghitei. A lap hátsó borítóján: Imádság megújulásért.

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon, a kézbesítőknél és a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159  0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389. 

Márton Áron 85 - Memento

Február 12-én Isten Szolgája Márton Áron püspökké szentelésének 85. évfordulójn az esti mise előtt rózsafüzért imádkoztunk és a mise után szentségimádást tartottunk. Az oltár elé  Márton Áron püspök képét tettük ki. 

A szentmisét közvetően a kitett Oltáriszentség előtt elimádkoztuk a Litánia Márton Áron püspök közbenjárásáért.

Csendet tartottunk, hogy felidézzük a magunk vagy szüleinktől hallott találkozásokat, élményeket Áron püspökkel.

Utána Darvas-Kozma József atya osztotta meg személyes emlékeit Áron püspökről, az 1967 és 1980 közti időből.

Utána elvégeztük az Imakilenced Áron püspökkel Isten népéértből az 1. imát.

Imameghallgatásokról tanúságtétel: - „Márton Áron a mi “szent” püspökünk – Napló egy csodáról” című könyv, a balesetet szenvedett Mihai Zoltán tisztelendő csodás gyógyulásáról - rövid ismertető. 

Negyedóra az Oltáriszentség előtt - Szent Antonius Maria Claret naplója szerinti szentóra következett.

Jézus Szent Vére litánia, Tantum ergo - szentségi áldás.

Hallgassd meg - ének.

Ima népünkért és a Szent Mihály imával ért véget.

Istenünk,

Te ÁRON püspököt 

arra választottad ki,

hogy igazságodnak őre,

az üldözötteknek védelmezője

és népednek jó pásztora legyen.

Add, hogy mielőbb

szentjeid között tisztelhessük,

tanítása és példája

világító JEL legyen 

mindannyiunk számára. Ámen. 

Hirdetés: 2024.02.11.

1. Ma, február 11-én, a főegyházmegyei ifjúságpasztoráció számára egyházmegyei gyűjtés van.

2. Családos szentmise du. 4 órakor. Mivel a Betegek világnapja is van, az esti szentmisén, 18 órakor kiszolgáltatjuk a betegek szentségét mindazoknak, akik erre felkészültek és kérik. A szentmisét Msgr. Tamás József pp végzi.

3. Holnap, hétfőn Isten Szolgája Márton Áron püspökké szentelésének 85. évfordulója, és 14-én Hamvazószerdán az esti misék előtt rózsafüzért imádkozunk és a mise után a nagykilencedi szentségimádást tartjuk.

4. Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt. 1966-tól szigorú böjt csak hamvazószerdán és nagypénteken van: tilos a hús fogyasztás 14 év felett. A nap folyamán egyszer szabad jóllakni, de megengedett 2 másik, csökkentett mértékű étkezés. Ennek megtartása a betöltött 18. évtől a megkezdett 60. évig kötelező. A fő étkezés áthelyezhető a megszokottól eltérő időpontra is. Fel vannak mentve a háromszori étkezás alól a betegek, a várandós és szoptató anyák, és akik egy étkezés alkalmával keveset fogyaszthatnak, a koldusok, a megerőltető munkát végzők, az utazók, akiket a szigorú böjt akadályozna kötelességük teljesítésében.

5. Hamvazószerdán szentmisét végzünk fél 7, 7, de. 11 és este 6 órakor. A szentmise kertében van a hamvazás.

6. Keresztúti ájtatosság végzünk a böjt minden szerdáján, péntekén és vasárnap 17:15 órától.

7. Megjelent a Krisztus világa februári száma. A lap borítóján Márton Áron püspök – Hatzak-Lukátsovics Magda festménye. A tartalomból: Megújul az imádkozó közösség. 

- Non recuso laborem – 85 éve szentelték püspökké Márton Áront. Virt László szociológus ismerteti a kor különös körülményeit, ahogy a székely püspök a párbeszéd embereként megtalálta az utat mindenki szívéhez és értelméhez. – Örök evangélium: Tartsatok bűnbánatot (Mt 2,1-12) – Belon püspöktől. – A római szentmise-kánon  szentjei – I. megemlékezés a szentekről: A Boldpogságos Szűz Mária. Bemutatja Dr. Jakubinyi György ny. érsek. – Vuk és Kele megálmodója, Fekete István író. Pályakezdését, az irói sikerekről és meghurcoltatásokról, majd az állatmeséken át az embermesékig – bemutatja Horváth Pál, filozófus, a Képmás Magazin egyik szerkesztője. – A vándor és az űrhajos farsangi történet mindenkinek Bács Béla Jánostól. – Ég és Föld között Istennel, Bakó Mária Hajnalka kvíze Gyertyaszentelő ünnepéről. – Derűs oldalon megtudhatjuk, hogy a magyarnak miért nincs egynél több felesége. Keresztrejtvény, megfejtők, nyertes és támogatónk után a lap borítóján: Imádság megújulásért. Kapható a sekrestyében és a ministránsoknál.

**

LELKI ESTÉK - NAGYBÖJTESTÉK

négyrészes sorozat a Szociális Testvérek Társasága szervezésében

Nagyböjt folyamán:

hétfő esténként (február 19., 26., márc.4.,11.)

19.00 órától plébániánk felső hittantermében,

csütörtök esténként (február 22., 29., márc 7., 14.)

17.00 órátóla Szent József kápolna hittantermében.

Egy alkalom időtartama másfél, maximum két óra. (egy alkalomra is lehet jelentkezni)

Közvetlen nagyböjti beszélgetések és imádságok által személyesebben élhetjük meg az idei nagyböjtöt és húsvétot. A lelki készület alkalmai.

Kérjük, jelezzék részvételi szándékukat ímélben: ibolyatv@gmail.com  címre

vagy telefonon  Farkas Ibolya testvérnek: 0745390189.

A lelki vágyódás örömében várjuk a szent húsvétot!

 

Éljünk a lehetőséggel!