1956! Szabadság, igazságosság népünk életeleme. Őseink
évszázadokon át készek voltak feláldozni javaikat ezen
értékekért, s ha a sors úgy hozta, még az életüket sem sajnálták. Ahogy a
szólás-mondás is jelzi: vígan megyünk tönkre. Ebben valami hősi, imponáló
lelkület van. Történelmünk és irodalmunk tanúskodik a magyarságnak e gáláns,
önmagát pazarló, áldozatos jellemvonásáról.
A jellem erkölcsi elveken nyugvó
életet, nemes irányban megszilárdult akaratot jelent. Tudjuk, hogy az erkölcsi
jellem kialakulása az önismerésnek, hosszú és erős küzdelemnek, önnevelésnek,
lelki harcoknak az eredménye. Ehhez érett elme, nehézségektől vissza nem riadó
akaraterő, megfontolt, meg nem ingatható erkölcsi belátás kell. Ennek az
áldozatos lelkületnek tápláló tűzhelye a rendtartó család, az egyházközség, a
nemzetség és az iskola. Aki áldozatos, jellemes életet él, az elsősorban Istent
és az embereket szolgálja. Az egyén
és közösség jellemének alakításában a legjobb nevelő a Szentírás .
Izaiás
próféta hirdeti, hogy az Úr szenvedő
Szolgája életét áldozza mások megigazulásáért. (Iz 53,10-11) Ez a titokzatos
Szolga nemcsak a maga számára szerzi meg a dicsőséget és boldogságot halála
által, hanem az egész világnak is. Ezt az áldozatos lelkületet vállalta Jézus,
aki az Isten országának elvei és annak logikája alapján járt el, ami eltér a
földi viszonyoktól. Az evangéliumban a szeretetet úgy jellemezte, hogy az az
élet szolgálatában nyilvánul meg. A “szolgálat” szereplői a szolgák
(miniszterek!), akik Isten, a közösség és a maguk lelkiismerete előtt munkálják
az igazságot, teszik a közjót. A szolgálatot nem a többség, hanem az igazság
teszi naggyá! A szolgálat az odaadásban, az önfeláldozásában nyilvánul meg. Ebben
Jézus a kiváló Főpap, aki áthatolt az egeken, aki együtt érez gyöngeségeinkkel.
Bizalommal járulhatunk hozzá a kegyelem trónjához, hogy irgalmat találjunk és kegyelmet
kapjunk, amikor segítségre szorulunk. (Zsid 4,14-16)
Az apostolok versengésében Jézus kehely
kiivásáról és keresztvállalásról beszél. (Mk 10,35-45) A kehelyből ivás a
keleti világban a közösség vállalás jelképe. Jézus nekünk az üdvösséget szerző
kelyhet nyújtja, hogy közösségünk legyen az ő vérében, amíg el nem jön újra.
„A kereszt – írja J. Ratzinger – a Bibliában a szeretet határtalanságának a
kifejezője, azé a szereteté, amely mindenestől adja magát; a kereszt olyan
esemény, melyben a cselekvő tökéletes összhangban van cselekvésével; a kereszt
egy olyan élet kifejezője, amely egészen másokra irányul.” Krisztus
keresztjének ismerete által a magyar gáláns hősiesség isteni dimenzióval bír. Csakis
így érthetjük meg népünk évezredes helytállását, amikor a kereszténységért és
Európa védelméért életét áldozta.
A szolgálat nem tűri az önkényt, a
parancsuralmat. Ezért volt a “Magyar
1956!” Annál nagyobb valaki, minél jobban hasonlít Jézusra.
„Az Emberfia azért jött, hogy
szolgáljon, és életét sokakért váltságul adja.” Mt 10,45.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése