„A Szent Kereszt jele által, oltalmazd népedet, Urunk” – olvasható a boltozat homlokán. Szereda nevét a szerda napi vásáros helyéről kapta. A 14.
század végétől a csíksomolyói Szent Péter és Pál plébániához tartozott, mint
leányegyház. Az előző templom Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt gótikus
kápolna volt, ahol még 1721-ben és 1744-ben kánoni vizitációt tartottak (Főtér,
Megyeháza és Sapientia ET szögében).
Csíkot látogatva Sztoyka Zsigmond Antal
püspök jónak látta, hogy Csíkszeredát önálló plébániává tegye. 1751 januárjában
megszervezte a Szent Kereszt egyházközséget és július 16-án kinevezte az első
plébánost. Ő hozzá is kezdett a barokk stílusú templom és a szolgálati lakások
építéséhez „a város lakott részétől nyugatra, egy sík, száraz és tűztől védett
területen”. A templom 1758-ban elkészült, amit a déli bejáratánál örökítettek
meg. Az egyházközség fenntartója (patrónusa) a város volt a 19. század végéig.
Három oltár díszítette a
templomot. Középen a barokk stílű főoltár, a Szent Kereszt
tiszteletére különös technikával készült: feszület, golgotai domborítás és
festmény. A központi kép két oldalán a Stabat Mater és Szent János apostol
festett szobra áll. Az oltár felső képe az utolsó vacsorát ábrázolja. Erdélyben
hasonló oltár Abafáján (Szászrégen filiája) található, amit Schuchbauer Antal kolozsvári
szobrász készített.
A két mellékoltárt a templomhajó és szentély
találkozásánál alakították ki. Szűz Mária és a Kereszthordozó Jézus képe
ékesítette a 19. század végéig. Akkor a festményeket Mária és Jézus Szíve
szobrokkal cserélték ki. A barokk oltárral egykorú a szószék. A hangvető
tetején fából faragott, két fiókáját tápláló pelikánnal. A szószék mellvédjét
középen az ítélő Krisztus, két oldalt a négy evangélista olajképe díszíti. A lenvászonra
festett régi képek, valószínű a Sarlós Boldogasszony kápolna oltárához
tartóztak.
A templom északi oldalához 1771-ben Unger József kápolnát
építtetett Nepomuki Szent János tiszteletére. Lukács János kereskedő és
felesége Mánya Sára a kápolnát kifestette és felszerelte. 1784-ben a kápolnát
és templomot Batthyány Ignác püspök szentelte fel. Ennek emléke a 12 szentelési
kereszt, amit a buzgó hívek 1859-ben lemeszeltek, akár csak a márványutánzatú színes
oltárt fehérre festették. A templom jelenlegi orgonáját 1902-ben Klink Sándor
építette. 1958-ban Boda József javította.
A templom északi udvarán állt a vele egykorú
kántortanítói és harangozói lak. Az előbbi végében működött hajdan a plébániai
iskola. Az iskola emlékét őrizte a 20. század elején megszüntetett Iskola nevű
sikátor. A szolgálati lakások boronafából épültek, zsindellyel és deszkával
fedve, amelyek 1916. évi román betöréskor porrá égtek, csak a kifosztott és
meggyalázott templom várta haza szétszéledt híveit. 1924-ben
„a hívek, az egész város közönsége Hőnig Frigyes aradi cégétől 3 új harangot
hozatott: 1.) „A Szt. Kereszt tiszteletére” – 271 1/5
kilós – 2.) „Szűz Mária tiszteletére” 140 kilós, 3.) „Szt. Antal tiszteletére”
51 kilós súlyú. A harangszentelési szertartás húsvét másodnapján április 21-én
d. e. volt.”
Ft. Merza István plébános 1928-ban
megszervezte a plébánia építését, amihez június 19-én hozzáfogtak és november
24-re befejezték. A plébános ekkor áthelyezését kérte Szászrégenbe, ami meg is
történt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése