Népünk történetében találkozunk fogadalmi szokásokkal, emlékekkel, ünnepekkel és búcsúkkal.
- Szent István 997-ben
legyőzte Koppányt és Solyban kápolnát emeltetett.
- Szent László
1074. március 14-én Salamonnal vívott győzelme emlékére Mogyoródon templomot
építtet.
Királyaink példájukat követték, és ezt tették az erdélyi a vajdák is.
- 1479. október
13-án Alkenyér (Sibot) mellett Báthori István vajda legyőzte a törököket. Az
ütközet helyén kápolnát építtetett, melyről maradványai tanúskodnak.
- 1345. február
2-án, Lackfi Endre székely serege háromnapos ütközetben tönkreverte a tatár
sereget Kunországban. A vezérnek pedig fejét vették. A győzelemben nagy része volt Szent
László királynak és Szűz Máriának.
Ugyanez ismétlődött meg 1352-ben. Mivel 1349-ben a pápa kiváltságban részesítette a magyar pálosrendet, az ország bármely részén a püspök engedélye nélkül monostort alapíthattak.
A székely nép fogadalomból,
Lackfi székely ispán, szárhegyi Lázár Egyed csíki kapitány segítségével Csíksomlyón és
Szárhegyen pálos monostort és remeteséget alapított.
- 1421-ben és
1432-ben a törökök végig pusztították Csíkot.
- 1436-ban az
egyházi tizedet fizetni nem tudó Székelyföldet Lépes György püspök interdiktum alá tette, bezárták a
templomokat. (Bábolnai felkelés 1437) Csak a Somlyó-hegyi Salvator kápolna remetéi maradtak a csíkiak
lelki vigasztalói.
- 1442-ben
Hunyadi János és Újlaki Dénes pápai követ a somlyói romos monostort és
templomot a szigorú ferenceseknek átadta. Elkezdődik az újraépítés. IV. Jenő
pápa levelében írta, hogy ember emlékezet óta a nép sokasága fogadalomból ide
szokott járni hétköznap is, és búcsút engedélyezett július 2.-ra.
- 1484-ben VIII.
Ince pápa a pálos rend részére pünkösdszombat és vasárnapra teljes búcsút engedélyezett.
Ettől fogva a Salvator kápolna méginkább ‘szenthely’ lett.
- A katolikus székelyek ide jöttek
1567-ben is, amikor május 17-én, pünkösd szombatján meg akarták támadni őket. Mivel idejében
értesültek a tervről, a hitüket “saját
vérükkel és véres fegyvereikkel” megvédték. Ekkor a katolikus székelyek fogadalmukat megújították,
hogy hitükhöz és a Szűz Anyához hűségesek maradnak és évente ide zarándokolnak pünkösdszombatján.
- Karácsony,
húsvét és pünkösd a keresztény ember nagy ünnepe. Karácsonyra és húsvétra
mindenki a családjával ünnepel.
-Pünkösdkor viszont a családok jönnek Somlyóra,
mert 1567 pünkösdszombatján olyan esemény történt, amit feledni nem szabad!
- A
lélektan, az évkönyvek és a hagyományok ezt bizonyítják!
Azóta ez a pünkösdszombati
győzelem a csíksomlyói Salvator-kápolna 1484-ben adott búcsúján a patina. Erről szól a Csíki klérus 1735-ben a püspöknek írt levele is.
A búcsújárás pedig magán hordja a katonás
jelleget: keresztes zászlók az élen, csengő szóra lépők, labarum (harci jelvény) alatt vonulunk ma is.
- A Habsburgok, főleg II. József 1772-ben
kezdte tiltani a búcsújárást, majd 1784-ben az országon kivülre zarándoklást letiltotta.
- 1784-ben Batthyány
Ignác püspök vizitációs jegyzőkönyvbe írta: „a
templomtól ünnepélyesen vonulunk a Szenthelyre” (e szenthely a Salvator-kápolna és nem nyereg!), a néppel együtt a
Boldogságos Szűz Mária oltalmát kérjük, Te Deumot és könyörgés végzünk, majd
közös hitvallást teszünk, utána leindulunk a templomhoz."
- 1786-ben pedig az országon belüli zarándoklást is letiltotta. 1790-ben, rendelkezését visszavonta.
- A nagy
körmenet elmaradt időjárás miatt 1883-ban, 1905-ben, egyházi tilalom miatt 1907-1910-ig, politikai helyzet miatt 1917 és 1918-ban.
- 1920.
május 22-én, két héttel Trianon előtt a román hatóságok korlátozó rendelete
miatt elmaradt a körmenet.
- 1921-ben
hatósági korlátozás volt, de megtartották a körmenetet.
- 1922-ben
már tizezrek jöttek, helyreállt a rend.
- 1924-ben
Gr. Mailáth G. Károly püspök vezette. Harangokat szentelt.
- 1939-ben
Márton Áron püspök vezette a körmenetet, vendége volt Andrea Casulo nuncius.
- A
kommunizmus kezdetén, 1949-ben megtartották Márton Áron püspök jelenlétében. Utána
tiltották.
- 1990.
június 2-án újraindult a búcsú és körmenet, Bálint Lajos érsek jelenlétében, a szentbeszédet P. Barsi
Balázs tartotta.
- 2020.
május 30. karanténos pünkösdi búcsú. Szent István ereklyéinek emléknapja. Szent István halála előtt
országát, koronáját és lelkét a Szűzanyának ajánlotta, akire a mennyei Atya
Egyszülöttjét merte bízni.
Mi is egyházközségeinket, népünket, életünket a
szándékszlagok küldésével a Szűzanyának ajánljuk. Így fejezzük ki
ragaszkodásunkat, megvallva ilyen formán is hitünket Jézus Krisztusban, valamint szeretetünket
egyházunk és népünk iránt.
Aki tehette bekapcsolódott a 2020-ban az "Összetartozunk" búcsúba, amit a Duna tv, a Mária Rádió, valamint a
ferences atyák közvetítettek.
A szentmisét 12,30 órakor Exc. Kovács Gergely érsek celebrálta és mondott szentbeszédet.
Egyetlen keresztalja, a csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia zászlaja lengett a kegytemplom, kisbazilika előtt.
A csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium diákjai a labarummal kizarándokoltak a Salvator-kápolnához, elénekelték az Egészen szép vagy Mária éneket, majd körmenetben a Szent Antal kápolna fele érkeztek vissza a kolostor elé.
- 2021. május 22-én a Kis-Somlyó hegyi vagy Salvator-hegyi Hármashalom oltárnál lesz a búcsús szentmise. Főcelebráns, Dr. Kerekes László segédpüspök úr, igét hirdet Ft. Salamon József gyimesbükki plébános.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése