2021-ben a csíksomlyói búcsújárásról

Népünk történetében találkozunk fogadalmi szokásokkal, emlékekkel, ünnepekkel és búcsúkkal. 

- Szent István 997-ben legyőzte Koppányt és Solyban kápolnát emeltetett.

- Szent László 1074. március 14-én Salamonnal vívott győzelme emlékére Mogyoródon templomot építtet. 

Királyaink példájukat követték, és ezt tették az erdélyi a vajdák is.

- 1479. október 13-án Alkenyér (Sibot) mellett Báthori István vajda legyőzte a törököket. Az ütközet helyén kápolnát építtetett, melyről maradványai tanúskodnak.

- 1345. február 2-án, Lackfi Endre székely serege háromnapos ütközetben tönkreverte a tatár sereget Kunországban. A vezérnek pedig fejét vették. A győzelemben nagy része volt Szent László királynak és Szűz Máriának. 

Ugyanez ismétlődött meg 1352-ben. Mivel 1349-ben a pápa kiváltságban részesítette a magyar pálosrendet, az ország bármely részén a püspök engedélye nélkül monostort alapíthattak.  

A székely nép fogadalomból, Lackfi székely ispán, szárhegyi Lázár Egyed csíki kapitány segítségével Csíksomlyón és Szárhegyen pálos monostort és remeteséget alapított.

- 1421-ben és 1432-ben a törökök végig pusztították Csíkot.

- 1436-ban az egyházi tizedet fizetni nem tudó Székelyföldet Lépes György püspök interdiktum alá tette, bezárták a templomokat. (Bábolnai felkelés 1437) Csak a Somlyó-hegyi Salvator kápolna remetéi maradtak a csíkiak lelki vigasztalói.

- 1442-ben Hunyadi János és Újlaki Dénes pápai követ a somlyói romos monostort és templomot a szigorú ferenceseknek átadta. Elkezdődik az újraépítés. IV. Jenő pápa levelében írta, hogy ember emlékezet óta a nép sokasága fogadalomból ide szokott járni hétköznap is, és búcsút engedélyezett július 2.-ra.

- 1484-ben VIII. Ince pápa a pálos rend részére pünkösdszombat és vasárnapra teljes búcsút engedélyezett. Ettől fogva a Salvator kápolna méginkább ‘szenthely’ lett.

- A katolikus székelyek ide jöttek 1567-ben is, amikor május 17-én, pünkösd szombatján meg akarták támadni őket. Mivel idejében értesültek a tervről, a hitüket “saját vérükkel és véres fegyvereikkel” megvédték. Ekkor a katolikus székelyek fogadalmukat megújították, hogy hitükhöz és a Szűz Anyához hűségesek maradnak és évente ide zarándokolnak pünkösdszombatján.

- Karácsony, húsvét és pünkösd a keresztény ember nagy ünnepe. Karácsonyra és húsvétra mindenki a családjával ünnepel. 

-Pünkösdkor viszont a családok jönnek Somlyóra, mert 1567 pünkösdszombatján olyan esemény történt, amit feledni nem szabad! 

- A lélektan, az évkönyvek és a hagyományok ezt bizonyítják!  

Azóta ez a pünkösdszombati győzelem a csíksomlyói Salvator-kápolna 1484-ben adott búcsúján a patina. Erről szól a Csíki klérus 1735-ben a püspöknek írt levele is.

A búcsújárás pedig magán hordja a katonás jelleget: keresztes zászlók az élen, csengő szóra lépők, labarum (harci jelvény) alatt vonulunk ma is.

- A Habsburgok, főleg II. József 1772-ben kezdte tiltani a búcsújárást, majd 1784-ben az országon kivülre zarándoklást letiltotta. 

 

- 1784-ben Batthyány Ignác püspök vizitációs jegyzőkönyvbe írta: „a templomtól ünnepélyesen vonulunk a Szenthelyre” (e szenthely a Salvator-kápolna és nem nyereg!), a néppel együtt a Boldogságos Szűz Mária oltalmát kérjük, Te Deumot és könyörgés végzünk, majd közös hitvallást teszünk, utána leindulunk a templomhoz." 

 

- 1786-ben pedig az országon belüli zarándoklást is letiltotta. 1790-ben, rendelkezését visszavonta.

 

**

- A nagy körmenet elmaradt időjárás miatt 1883-ban, 1905-ben, egyházi tilalom miatt 1907-1910-ig, politikai helyzet miatt 1917 és 1918-ban.

- 1920. május 22-én, két héttel Trianon előtt a román hatóságok korlátozó rendelete miatt elmaradt a körmenet.

- 1921-ben hatósági korlátozás volt, de megtartották a körmenetet.

- 1922-ben már tizezrek jöttek, helyreállt a rend.

- 1924-ben Gr. Mailáth G. Károly püspök vezette. Harangokat szentelt.

- 1939-ben Márton Áron püspök vezette a körmenetet, vendége volt Andrea Casulo nuncius. 

 

- A kommunizmus kezdetén, 1949-ben megtartották Márton Áron püspök jelenlétében. Utána tiltották.

- 1990. június 2-án újraindult a búcsú és körmenet, Bálint Lajos érsek jelenlétében, a szentbeszédet P. Barsi Balázs tartotta.

- 2020. május 30. karanténos pünkösdi búcsú. Szent István ereklyéinek emléknapja. Szent István halála előtt országát, koronáját és lelkét a Szűzanyának ajánlotta, akire a mennyei Atya Egyszülöttjét merte bízni. 

Mi is egyházközségeinket, népünket, életünket a szándékszlagok küldésével a Szűzanyának ajánljuk. Így fejezzük ki ragaszkodásunkat, megvallva ilyen formán is hitünket Jézus Krisztusban, valamint szeretetünket egyházunk és népünk iránt.

Aki tehette bekapcsolódott a 2020-ban az "Összetartozunk" búcsúba, amit a Duna tv, a Mária Rádió, valamint a ferences atyák közvetítettek. 
A szentmisét 12,30 órakor Exc. Kovács Gergely érsek celebrálta és mondott szentbeszédet.

Egyetlen keresztalja, a csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia zászlaja lengett a kegytemplom, kisbazilika előtt.  

A csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium diákjai a labarummal kizarándokoltak a Salvator-kápolnához, elénekelték az Egészen szép vagy Mária éneket, majd körmenetben a Szent Antal kápolna fele érkeztek vissza a kolostor elé. 

- 2021. május 22-én a Kis-Somlyó hegyi vagy Salvator-hegyi Hármashalom oltárnál lesz a búcsús szentmise. Főcelebráns, Dr. Kerekes László segédpüspök úr, igét hirdet Ft. Salamon József gyimesbükki plébános.