A keresztény Jób - akit az irigyei meggyötörtek

Kalazanci Szent József az aragóniai Peralta de la Sal helységben született 1556 körül. A kisnemesi család 8. gyermeke. Iskolai alapképzés után, 1570 körül Leridában filozófiát és jogot tanult. 1573-ban fölvette a tonzúrát, és hittudományt Valenciában, majd alcalai egyetemen tanult. Tanulmányait Leridában fejezte be, és 1583. XII. 17:-én Sanahújában pappá szentelték. Néhány évig segédlelkész, majd az egyházmegye helynöke. 1592-ben lemondott állásáról, atyjától örökölt vagyonát szétosztotta a szegények között és Colonna bíboros vendégeként Rómába ment. 1595-ben a járvány idején Lellisi Szent Kamillal enyhítették a nyomorúságot. 1596-ban belépett a Szent Apostolok testvérületbe, mely a szegények és betegek látogatását, különösen a lecsúszott nemesek támogatását tűzte ki célul. Figyelme ekkor fordult az elhagyott fiúgyermekek felé. A Trastevere negyed Szent Dorottya-templomának plébánosa József rendelkezésére bocsátott 2 termett, ahol 1597. XI-ben megnyitotta a Szegény Gyermekek Ingyenes Iskoláját, Európa első ingyenes népiskoláját. Az iskola később a scholae piae, 'kegyes iskola' nevet kapta, mert alapítvány híján alamizsnából tartották fönn. 1599-ben házat béreltek, 1601-ben már 700 diákot okattak, József a Colonna-palotából átköltözött az iskolaépületbe. Eleinte csak írást, olvasást és számolást tanítottak a hitoktatás mellett, majd középfokú osztályok is indultak a latin nyelv és a matematika oktatására. Arra is törekedtek, hogy a fiúk a gyakorlati életben használható ismeretekre tegyenek szert, s ezáltal az életben megállhassák helyüket. - Az iskola jelszava: Pietas et litterae, 'vallás és műveltség, hit és tudomány'. A tantestület magvát a Kegyes Iskola világi kongregációja alkotta 8 taggal. VIII. Kelemen pápa (ur. 1423-29) átvállalta az iskolaépület bérleti díját, és engedélyezte az alamizsnagyűjtést házaknál. Glicerio Landriani milánói pap jótállásával 1612-ben megvásárolták a Torres-palotát (volt idő, amikor ez 1200 fiút is befogadott), majd hamarosan a mellette lévő Szent Pantaleon-templomot is megkapták örökös használatra.

Állandó gondot jelentett a tanítók állhatatlansága, akik a szegényes körülmények miatt sorra hagytak föl hivatásukkal. 1604-12 között 73 munkatársból 54 hagyta el az iskolát. Miután József kapcsolatba lépett a Leonardi (Szent) János által alapított luccai kongregációval, mely a pápai jóváhagyás reményében vállalta az iskola fönntartását, 1614. január 14-én létrejött a Congregatio Matris Dei, 'Isten Anyjának kongregációja'. Assisiben kapott látomása (Szt Ferenc eljegyezte az engedelmesség, tisztaság és szegénység fogadalmait jelképező 3 hajadonnal) megerősítette Józsefet abban, hogy hivatása a szerzetesi életre szól. Mivel a luccai kongregáció tartósan nem vállalta a tanítást, Józsefben megfogant egy saját szerzetesi közösség alapításának gondolata. A szétválás után a kongregáció néhány tagja Józseffel maradt, és V. Pál p. (ur. 1605-21) 1617. III. 6-án Ad ea per quae bullájával létrehozta a Congregatio Paulina, 'Az Istenanya szegényeinek Kegyes Iskolák Pálos Kongregációját' (a Pál nevet a pápa iránti tiszteletből tartalmazza). III. 25:-én első 14 társával (Pietro Casani pap, 6 klerikus és 7 testvér) együtt beöltözött, és fölvette az Isten Anyjáról nevezett József nevet. 1621-ig 153-an léptek be a noviciátusba, s bár 66-an távoztak és 22-en meghaltak, a rendházak száma Róma környékén 11-re növekedett.  József 1621. februárjában elkészítette a szerzet konstitúcióit. XV. Gergely pápa 1621. november 28-án jóváhagyta az Ordo Scholarum Piarumot, a 'Kegyes Iskolák Rendjét'. 1622. I. 31-én a Szentszék jóváhagyta a konstitúciót is, s 9 évre kinevezte Józsefet praepositus generalisnak.

A rend tagjai 4. fogadalommal vállalták a különleges gondoskodást a gyermekek neveléséről. Az iskolák címerében Mária neve jelzi, hogy József az Istenanya oltalmába ajánlotta közösségét és működését.

József fáradhatatlanul hirdette alapeszméjét: az ember megmentésére menteni kell a gyermeket, Isten fényével és a világ fényével. Közösségében nem volt merev társadalmi elkülönülés: főként a szegényekről gondoskodott, de nem zárta ki a nemeseket sem; keresztény nevelést adott, de járhattak iskolájába zsidók is. Fontos szerepet szánt a matematikának és a népnyelvnek. Szorgalmazta a rövidséget, egyszerűséget és világosságot, ami szokatlan volt a barokk kor közgondolkodása számára. Az erkölcsi nevelésben a megelőzést hirdette: az imának és a szentségeknek nagyobb hatása van a bűn elleni küzdelemben, mint a fizikai fenyítésnek, verésnek.

Barátságot ápolt Néri (Szent) Fülöppel, Leonardi (Szent) Jánossal, Lellisi (Szent) Kamillal, a frascati rendházban vendégül látta az inkvizíció börtönéből szabadult Campanellát, akihez rendi növendékeket is küldött filozófiát tanulni. Firenzei rendtársait Galileihez irányította. 

Az 1630-as évektől egyre több rágalom érte (elsősorban Mario Sozzi piarista részéről), a 40-es években egymást érték a megalázó vizitációk és a bíborosi bizottságok vizsgálatai. 

József 1642. VIII. 7-én az inkvizíció előtt tisztázni tudta a személyével kapcsolatos vádakat, de a hatalmat át kellett engednie Sozzinak, majd annak halála után Stefano Cherubininek. 

1646 tavaszán X. Ince pápa (ur. 1644-55) fogadalom nélküli kongregációvá fokozta le a rendet, megtiltotta a tagfölvételt, engedélyt adott a szerzeteseknek a távozásra, s megszüntette József joghatóságát. József példamutató nyugalommal fogadta életművének tönkretételét: „Az Úr adta, az Úr elvette. Amint az Úrnak tetszett, úgy is tett. Áldott legyen az ő neve.” 

Az utókor méltán nevezte keresztény Jóbnak. Halálát 1648 nyarán szerzett lábsérülése okozta augusztus 25-én. A Szent Pantaleon-templomában, a rend római anyaháza mellett temették el. Nyelve és szíve épen megmaradt; szobáját és használati tárgyait megőrizték. 

A szentté avatási eljárás halála után megkezdődött. 1748-ban boldoggá, 1767-ben szentté avatták. XII. Pius pápa 1948-ban a keresztény népiskolák védőszentjévé nyilvánította.

Ünnepe 1969 óta augusztus 25-én van.

A piaristékról:

https://www.magyarkurir.hu/hirek/piaristak-erdelyben