2018. 05. 05.

2018-ban bérmálkozóknak 19.


19. A keresztény élet a foglalkozásban
Cél: A munkában Isten szolgálatát látni és ilyen lelkülettel dolgozni.
Sok mai keresztény kettős életet él: más szempontok vezetik vallásos és mások mindennapi életében. Olyan, mint akinek lakásában két szoba van. Egyikbe csak ritkán imádkozni megy, a másik derűs, napfényes ahol napjait tölti. 
1) A keresztény ember egész élete istenszolgálat. Egyesek azt gondolják, hogy a vallásos élet bizonyos előírások teljesítéséből áll: imádkozik, misére jár, egyházi adót fizet, gyermekeit hittanra küldi, esetleg böjtöl és elvégzi a húsvéti gyónást. Családi és mindennapi életében már a társadalom gondolkodásához igazodik: önző érdekei szerint köti házasságát, foglalkozásában pedig az vezeti, hogyan tudna minél több pénzt összeszedni.
Pedig a keresztény egész élete istenszolgálat, benne van családi élete, hivatásbeli munkája, sőt szórakozása a legutolsó cselekedetig, mindent át kell járnia a főparancsnak, az Isten és emberszeretetnek, mert csak így tud eljutni az örök életre. Akár esztek, akár isztok vagy bármi mást tesztek, tegyetek mindent Isten dicsőségére.” (1Kor 10,31), „tegyetek mindent Urunk Jézus nevében, így adjatok hálát általa Istennek, az Atyának.” (Kol 3,17).
2) A munka értékelése. Az ember napjának, sőt életének java részét foglalkozásbeli munkája tölti ki, ezáltal kapja meg helyét és megbecsülését a társadalomban, találja meg lelki nyugalmát, hogy hagy hátra valamit a földön. A munkát az emberiség különféleképpen értékelte. Az ókori pogány világ is a fizikai munkát lenézte: rabszolgák, alacsonyrendű emberek feladata volt. A középkor vezeklést látott benne, amely a bűn következménye. Az iparosodás, technikai fejlődés megnövelte a munka tekintélyét és értékét. A munka a haladás, a jólét előfeltétele. Felfedezte a munka alakító hatását is. A munka ma sokak számára csak megélhetési kényszer. Másoknak a kapzsi gyarapodás és pénzszerzési lehetőség. Túlzásba viszik a munkát, és időnap előtt felőrlődnek. Vannak, akik örömet és kielégülést találnak az alkotómunkában, de többnyire nekik sem szolgálat a munka, hanem saját maguk fitogtatása.

3) A munka mint istenszolgálat. A keresztény ember számára mindenféle munka, szellemi és fizikai elsősorban a saját hivatásával, foglalkozásával járó munka istenszolgálat. Az ember teremtése után ezt a feladatot kapta Istentől: „töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá.” (Ter 1,28). A vízözön után Isten megismétli a parancsot (Ter 9,7). A Bölcsesség könyve még kifejezőbb: „bölcsességében alkotta az embert, hogy uralkodjék a teremtményeken, amelyeket alkottál, és igazgassa a világot szentségben és igazságban.” (Bölcs 9,2-3). Az Egyház a megszentelődés egyik eszközének tekinti: „Az emberek arra kaptak meghívást, hogy folytassák a teremtés művét egymással és egymásért, miközben uralmuk alá hajtják a földet. ... A munka megbecsüli a Teremtő ajándékait és a kapott talentumokat. ... Együttműködik Isten Fiával az Ő megváltó művében. ... A munka a megszentelődés és a földi dolgok átlelkesítésének eszköze lehet Krisztus Lelkében.” (KEK 2427).
A világ nem kész, az embernek kell azt munkájával befejeznie és tökéletesítenie, olyan emberi világot, társadalmat felépítenie, amelyben mindenki megtalálja a helyét és boldogulását és dicsőíti Istent, a világ alkotóját.
Az embernek munkájával felismeri, hogy mekkora Isten alkotása a világmindenség, és milyen hatalmat, képességet adott az embernek, aki azt meg tudta csinálni! 1969.06.20. Amstrong az Apollo 11 űrhajóról 20,17-kor a holdra lép. Nemcsak a nagy alkotások jelentik az istenszolgálatot és istendicsőítést, hanem mindenféle emberi munka, amelyet az emberek a világ lakhatóbbá, emberibbé tételéért végeznek. Szükséges, hogy az ember gondoljon Istenre. A munkában az embernek meg kell találnia magát is, melyben ki tudja bontakoztatni a benne rejéő tehetségeket. Még nagyobb értéke van a munkának az örökkévalóság szempontjából, mert ezzel nyeri vagy veszíti el azt az ember. A talentumokról szóló példabeszéd: a hűséges szolgák jutalma Isten. (Mt 25,14-30)

4) A bűn, elsősorban az eredeti bűn hatása a munkára is kiterjedt, a munka terhessé és fáradtságossá lett: Arcod verejtékével eszed kenyered. Az ember öncélt csinálhat munkájából, tevékenységét rosszra is fordíthatja.
5) Jézus Krisztus megváltása a munkára is kiterjed. Jézus maga is dolgozott, mint az ács fia, fizikai munkát is végzett és ezzel a testi munkát is megszentelte. Az ő munkája isten- és emberszolgálat volt, és váltságul adta oda életét sokakért. Ezzel megmutatta a munka értékét: ha jó lelkülettel végzik, Isten szolgálat lesz belőle.
6) Hogyan dolgozzunk? Milyen legyen a keresztény ember munkája? Mi szükséges hozzá?
a) Elsősorban tudás. A legegyszerűbb munkát is meg kell tanulni. Meg kell szereznie a szaktudást s azt fejleszteni.  
b) Megbízhatóság és lelkiismeretesség. A mai termelőmunka egyre inkább sokak összedolgozásán, együttműködésén alapul. Ha csak egyik is rosszul csinált valamit, a többi munkáját is tönkre teszi.
c) Állhatatosság és kitartás. A munka szükségszerűen fáradsággal jár, egyhangúsága lehangoló tud lenni. De éppen a nehézségek érlelik meg bennünk az egyik legszebb erényt, a hűséget. Előttünk áll Krisztus példája, akit hivatásbeli munkájában nem állította meg hallgatóinak közömbössége, ellenségei gáncsoskodása.
d) Öröm. Az embernek a munkában kell megtalálnia tehetsége, adottsága megvalósítását. Öröme csak úgy lesz, ha ebben az Isten és a társadalom szolgálatát látja, mert ő is az egész része. Észre veszi a boldogító mozzanatokat.
e) Ne önző célokért dolgozzunk, hanem Isten dicsőségéért és az emberek javáért. Ez mindig örömet szül és megnyugvást, a bérmálásban kapott feladatunknak megfelelően tanúságtétel Krisztusról és végső célunkhoz vezet.


József Attila - Ne légy szeles…
Ne légy szeles
Bár a munkádon más keres -
dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes.
** 

Előző témák:

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése