IV. Orbán pápa nagyon tisztelte az
Oltáriszentséget. 1264-ben éppen Orvietóban tartózkodott, amikor hírül vitték
neki, hogy a közeli Bolsena városában az ostya a pap kezében átváltoztatás
alatt vérezni kezdett. Ismeretes, hogy a csodát egyik vatikáni freskón Rafael
is megörökítette. A pápát a csoda most már arra indította, hogy Úrnapjának
megünneplését az egész Egyházban elrendelje. Aquinói Szent Tamást megbízta az
ünnep miséjének és zsolozsmájának összeállításával.
Az
Úrnapi kultuszt Magyarország a legelsők között karolta fel. Kolozsvárt már
1271-ben ünnepként ülték meg. A fényes, hitvalló körmenetet előbb a királyi
udvarban tartottak, majd városokon és falvakon. Budán 1424-ben tartott Úrnapi
körmeneten Zsigmond király vendégeként még az öreg II. Mánuel görög császár is
megjelent.
Városokon az ünnep részeként Oltáriszentségről szóló iskoladrámákat,
misztériumjátékokat adtak elő. 1668
Úrnapján Székelyudvarhelyen, szabad ég alatt, magyar nyelven került előadásra a
Melkizedek áldozata misztériumjáték. A nagyszámú nemesség között ott volt
István moldvai fejedelem is, aki azért jött át az erdélyi havasokon, hogy e
színjátékon jelen lehessen.
Minden
szentmisében az átlényegüléssel: „Ez az én testem, ez az én vérem”, Jézus
állandó jelenlét titkába kapcsolódunk be, hogy az Ő halálának emlékezete
köztünk megmaradjon, és Teste s Vére „éltető lélekké” váljék mindenki számára.
Általa „egyet alkotunk”: eggyé válunk, új emberré. Íme a közös asztal
szentsége, a megosztott és mégis el nem fogyó Kenyér bősége, amely Szent Tamás
énekeiből árasztja biztató üzenetét:
„Aki
veszi, meg nem osztja,
Meg nem töri, nem szakasztja,
Mindenek épen veszik.
Veszi egy és ezrek veszik,
S minden egyenlőn kapja részit,
Mégis: nem
fogyatkozik.”
Fülöp-szigetek Cebu 2016 - Bejelentik, hogy 2020-ban Budapesten tartják a következő NEK-t |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése