A művelődéstörténészek
szerint a franciák a ludasok abban, hogy április elseje az ugratások napja.
Náluk sokáig akkor kezdődött az újév, s mint számos országban,
itt is szokás volt újévkor, (tehát
április 1-jén) megajándékozni egymást.
IX. Károly (1550., ur.1560-tól
haláláig 1574. Igazából anyja, Medici Katalin uralkodott.) 1564-ben elrendelte,
hogy az esztendőnek a franciáknál is januárban kell kezdődnie, s így az
ajándékozás napja áttolódott január 1-re. Csakhogy a megszokást, a beidegzettséget
nem lehetett rendelettel egy csapásra megszüntetni. Így többen akadtak, akik
január 1-én is, április 1-én is küldözgettek újévi ajándékot. Ez viszont
dupla költséggel járt. Hogy segítsenek magukon, de elfogadva az újat, viszont
ragaszkodva a régihez, azt találták ki a franciák, hogy január elsején küldik a
szabályos újévi ajándékot, a régi újév napján pedig, valami szellemes
bolondsággal lepik meg ismerőseiket. A
bolondos ajándékokból fejlődött ki a többi bolondozás,
az ál-újév tiszteletére rögtönzött sok vidám móka, amelyet más országokban később, helyi
receptek szerint tovább fejlesztettek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése