A szeretet
indította el a misszionáriusokat, hogy mindenki megismerje Isten szeretetének
gazdagságát, amely Jézus Krisztusban, a mi Urunkban van. Ezelőtt, pontosan 1597.
február 5.-én Nagasakiban kivégeztek huszonhat keresztényt.
Japánban Xavéri
Szent Ferenc kezdte meg a hittérítést. Ő maga nem sok eredményt láthatott, de a
következő évtizedekben seregestől tértek meg az emberek, és 1587-ben már
mintegy 250.000 lelket számláló katolikus közösség élt Japánban Nagasaki
központtal. Az ország ura, Toyotomi Hideyosi (1582–1598), a kudarcba fulladt
koreai háború miatt a keresztények ellen fordult, a jezsuitákat kiutasította az
országból.
Nagaszako 1597. február 6. |
Majd 1596 decemberében elfogatta a hat külföldi ferencest, s velük
együtt három japán jezsuitát és tizenöt hívőt, s miután megkínozták, halálra
ítélték őket. Az ítélet úgy szólt, hogy Nagasakiban kereszten fognak meghalni.
Nyomban mindegyiküket megcsonkították: levágták a bal fülüket, és hármasával kocsira
kötözve körülhurcolták őket Meakóban, hogy a nép csúfolhassa a keresztényeket
és elrettentse a keresztényeket a hitüktől. Ezután elindították a huszonnégy
halálraítéltet Nagasaki felé. Az út egy hónapig tartott. A vértanúságra
kiválasztottak mindenütt erőt öntöttek a hívekbe, azok pedig, különféle
módokon, s ahogy csak lehetett, szolgálatukra voltak. E szolgáló keresztények
közül ketten csatlakoztak is a rabokhoz, hogy mindig mellettük lehessenek,
ezért a parancsnok egyszerűen besorolta őket a kivégzendők közé. Február 5-én
Nagasakiban, a kikötő előtti dombon az egész városnak szánt látványosság volt a
kivégzés.
Nagaszaki 1597. február 6. |
A tizenhárom éves Antal
szülei, a vértanúságra buzdították gyermeküket. A kisfiú pedig így válaszolt:
,,Bízom abban, hogy Isten megadja a bátorságot, és győztesen kerülök ki ebből a
küzdelemből.” A kivégzés előtt kék színű kimonóját szüleinek adta emlékül.
Mielőtt a keresztre kötözték, forrón magához ölelte lelkiatyját, és fenn a
keresztről intonálta a Laudate pueri zsoltárt, és a mellette megfeszített
ifjakkal végigénekelték. Amint a dicsőséget befejezték, megölték.
(Forrás: Diós: A szentek élete, I.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése