Ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is

A nagyböjti liturgiát egyre jobban az Úr szenvedése tölti be. Ugyanakkor semmi sem érinti oly mélyen a szívünket, mint a szenvedés és szeretteink halála. A szenvedők panasza, jajkiáltása, mint hatalmas hangverseny szólal meg a Szentírásban is. A gyakran elhangzó panasz egy új irodalmi műfajt is hozott létre, a siralmakat. Jeremiás könyve után találjuk a Síralmak könyvét, ami egyéni és kollektív gyászének Jeruzsálem (Kr. e. 587.) pusztulása felett. Megrendítő szavakban és képekben hangzik fel a város és lakóinak gyásza. E panaszok, kiáltások Istenhez szólnak, de belőlük megingathatatlan bizalom és mélységes bánat árad az Úr felé.

A szenvedéseknek ez a litániája már a szenvedésnek is közbenjáró és megváltó értékéről szól, ami folytatódik és kiteljesedik az Úr szenvedő szolgájának, a halál előtt álló Krisztusnak „könnyek között elhangzott kiáltásáig” (Zsid 5,7-9). Jézus képes együttérezni a bűnös emberiséggel, mert ő maga is tudja, mi az a kísértés és milyen a halálfélem. Műve befejeztével örök üdvösséget szerzett azoknak, akik engedelmeskednek neki. 

- Húsvét előtt két héttel a feszületeket is letakarjuk fekete vagy lila lepellel, hogy Jézus értünk vállalt szenvedését jelezzék, és hittel közelítsünk a húsvéti misztériumhoz, az új és örök szövetség megkötéséhez. Innen a ’feketevasárnap’ elnevezés. – Az első olvasmányban, Jeremiás által szól az Úr, hogy új szövetséget köt népével, és új törvényt ír a szívekbe (Jer 31,31-34). „Mindnyájan ismerni fognak a legkisebbtől a legnagyobbig, mivel megbocsátom gonoszságaikat, és vétkeikre többé nem emlékezem.” – Minek kell bekövetkeznie, hogy ez magvalósuljon? – A megtestesülésnek. Amikor az idők teljességében a második isteni személy, az örök Ige emberré lett. Jézus benseje az az emberi szív, amelyben hiánytalanul meg van a Szentháromság egyetlen törvénye: a szeretet, a Szentlélek áradása. A megtestesülés eget (Istent) és földet (embert) egyedülálló módon egybekapcsoló valósága nem öncélú. Az örök Ige azért testesült meg, hogy bennünket istenfiúi élettel megajándékozzon a Szentlélek kiárasztása által. Amikor a görögök látni szeretnék Jézust, ő akkor kijelenti: „Eljött az óra, hogy megdicsőüljön az Ember fia” (Jn 12,20-33). Az ’óra’ küldetésének csúcspontja, kereszthalála és ennek a világnak és vezetőinek az elítélése is. A búzaszem sorsával érzékelteti áldozatát: ha a búzaszem földbe hull és elhal, sok gyümölcsöt hoz. 

Jézus követői ettől fogva új egységre jutnak vele és az Atyával. Végső felhívása a hitre, amikor „fel fogják emelni”. Jézus így dicsőíti meg Istent a kereszten, és viszont az Atya is megdicsőíti őt, ezt szózatával is megerősíti. Jézus földbe hulló vére által megköttetett az új és örök szövetség. Föltámadásával kiáradt az isteni irgalom. Nagyböjti készületükkel kifejezzük, hogy be akarunk lépni az új és örök szövetség kereszt által kitárt kapuján.

„Jézus, add, hogy hozzád térjek, veled haljak, veled éljek!”

Dr. Darvas-Kozma József