Boldog Gizella királyné

Május 7-én ünnepeljük Boldog Gizellát, a magyar szentcsalád tagját.

1943. november 19-én az a nagy megtiszteltetés érte a magyar nemzetet, hogy XII. Piusz pápa, Határozattal Árpád-házi Margitot szentté nyilvánította. Tette mindezt, hogy a magyar nép iránti tiszteletét kifejezze. Az 1938-ban Budapesten megtartott Eucharisztikus Világkongresszuson alkalma volt megismerni a magyar nép történetét és hitéhez való ragaszkodását.  Feladatunk imádkozni Boldog Gizellának, Szent István királyunk hitvesének, Szent Imre édesanyjának szentté nyilvánításáért. A történelem tanúsítja, hogy Gizellát halála után (1060 körül) rövidesen szentként kezdték tisztelni. Szentté avatási eljárása csak 1911-ben kezdődött. A háborúk miatt azonban elmaradt. Boldog Gizella szentként való tisztelete évszázadokon át töretlen.

Első királyunk, Szent István felesége, Boldog Gizella királyné alapította a veszprémi Szent Mihály székesegyházat. Innét vette eredetét az a szokás, hogy a Magyar Királyság idején a mindenkori magyar királyné volt a veszprémi székesegyház kegyura. A középkorban a székesegyház szentélyében állt a királyné kegyúri trónszéke. A magyar királynék biztosították a székesegyház felszerelését, gazdag birtokadományaikkal pedig megteremtették az egyház gazdasági, anyagi alapjait is. 

Részlet a palástról

Gizella királyné erényes munkája és odaadó támogatása a folytonos gyakorlás által szokássá vált. Ránk maradt az a miseruha, amely az első szent királyi párhoz kötődik és amelyet Gizella királyné irnyításával készítettek. Ez a magyar királyi koronázási palást.

Gizelláról írta Seyffert passaui krónikás egyik versében:

"Sancti uxor, Sancti soror,

atque Puerpera Sancti.

Quae facta est, annon

Gisila sancta foret?"

 Szentnek a hitvese, szentnek a nővére,

Szentnek szülőanyja. Ezekké lett.

Nemde Szent Gizellává kell legyen?

 

Gizella keresztje

Dr. Szántó Konrád ofm, Boldog Gizella első magyar királyné élete c. munkáját az Ecclesia kiadó 1988-ban adta ki. Gizelláról azt írja, hogy élete végéig következetesen gyakorolt erények közül főleg háromban tűnt ki: "Az Isten ügyéért hevülő buzgóságban, a keresztek türelmes hordozásában és a felebaráti szeretet hősies gyakorlásában." (i.m. 167.o.).

Passauban halt meg és temették el.

Szántó Konrád záró akkordja: "Boldog Gizellát mindezért két nép vallhatja védangyalának és királynéjának: a magyar és a bajor nép. A magyar nemzet azért, mert az évszázadok viharaival dacolni képes magyar egyház és állam megszervezésében Szent István hitvese is igen sokat tett; a bajor nép pedig azért, mert életveszélybe jutott fiait ő vezette vissza őseik földjére és segített nekik ott új, békés otthont találni." (i.m. 177.o.).

Megemlékezésünket imádsággal zárjuk első szent királynénk "sírjánál":  Urunk, Istenünk, te megtanítottad Boldog Gizellát, hogy már itt a földön országodat keresse, és az élet különféle útjain neked szolgáljon. Közbenjárására engedd, hogy hívatásunkban hűségesek maradjunk, és majd egykor beléphessünk a megígért országba. Add meg nekünk, hogy szentjeid között tisztelhessük, és életpéldája világító jel legyen Európa minden népének. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.