Pünkösd utáni
vasárnap a háromszemélyű egy igaz Istent, a Szentháromságot ünnepeljük. Tudjuk,
hogy mennyei Atyánk a világba küldte Fiát, az igazság Igéjét és a megszentelő
Szentlelket, s ezzel kinyilatkoztatta benső életének csodálatos titkát. Jézus
azért jött, hogy „életük legyen, és
bőségben legyen” (Jn 10,10).
Az emberiség számára a Szentháromság élete
jelenti a bőséges, isteni minőségű életet. Mi erre kell építsük egyéni, családi
és társadalmi életünket. Csak – egymással és egymásért – ez szolgálja
életgazdagságunkat. Az újszövetségi kinyilatkoztatás fényében már az
Ószövetségben is felfedezhetjük Isten háromságos létének nyomait, hogy az ő
létéhez hozzátartozik a bölcsesség éppúgy, mint a szentség és a hatalom. (Péld
8,22-31) A megszemélyesített Bölcsességben könnyen felismerjük a második isteni
Személyt, az örök Igét, aki által minden lett. „Ott voltam, amikor az eget teremtette, … amikor lerakta a föld szilárd
alapjait. Ott játszottam az egész földkerekségen, s örömmel voltam az emberek
fiai között.” Isten a teremtett világban kifejezésre juttatta szeretetét,
ezért a létező dolgokban is felismerhetünk olyan hármas tagoltságot, stílust, amelyek
a háromszemélyű egy Istenre utalnak.
A Szentháromság tükörképe a család. A család a férj-apa, a feleség-anya és
a gyerekek szeretetközössége. A családot eggyé nem az asztal, nem az ágy, nem
a ház, hanem a kölcsönös szeretet és a szeretetben való egység teszi, amit
családi szeretetnek hívunk.
Egy a család, de több személy van benne. Jézus
búcsúbeszédében bepillantást enged a Szentháromság titkába, ami nem más, mint
az Atya, a Fiú és a Szentlélek kapcsolata, a kölcsönös szeretet és a
szeretetben való egység. (Jn 16,12-15) Az egy isteni természetnek három személy
a birtokosa. Ez az élet teljessége. A kinyilatkoztatásban ezt kaptuk, és a
színelátásban egészen feltárul előttünk a világ legcsodálatosabb valósága.
Isten mint Háromság lépett kapcsolatba velünk emberekkel: Isten Atya, aki
Fiában és a Szentlélek közösségében gyermekeiként szeret minket. Szeretetét
kiterjeszti mindazokra, akik elfogadják küldöttjét, Jézus Krisztust.
A
mennybement Krisztus, az Atyától elküldte a Szentlelket, aki vezeti az
Egyházat, hogy „megismerje a teljes igazságot” (Jn 13,13), a teljes igazság:
Isten a szeretet.
A Szentlélek a személyes kapcsolatok felragyogtatója, mert ő
maga a szeretet. (Róm 5,1-5) Az isteni élet lényege a szeretetben való egység,
ezért az emberi életben is ez a törvény: a tökéletes önátadás és a tökéletes
elfogadás és a szeretetáramlás. Szentháromságos keresztény életet kell élnünk:
legyünk a jó kezdeményezői, mint az Atya; tudjunk befogadók lenni, mint a Fiú
és éljünk szeretőviszonyban, közösségben, mint a Szentlélek az Atyával és
Fiúval. A Fiúisten azért jött, hogy bevezessen Isten szeretetközösségbe.
„Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek: Istennek, aki van, aki volt és eljön újra.” Jel 1,8.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése