Június 27-én, Erdély fővédőszentjére, Szent László királyra emlékezünk. Miron Costin (1633-1691) moldvai krónikaíró és más kronikások is - a Szeret városi domonkosok gazdag könyvtárának kincseit, amelyet 1551-ben Stefan Rares vajda elrabolt, és Radócra valamint Jászvásárba vitetett - a rendtörténetből, a Domus Históriából, az Évkönyvekből és más forrásokból Szent László királyról azt írta, hogy a betörő pogány úzokat (fekete kunokat) és besenyőket a Moldvát átszelő folyóig üldözte. A király és kísérete elfáradt, és szomját oltani László király leszállott a lováról, megízleltet a folyó vizét, ivott belőle, lovát is megitatta, majd így szólt emberihez: szeretem, szeretem.... Azóta e folyót Szeretnek nevezik. Ki tudná megszámlálni azt a temérdek Kárpát-medencei hagyományt, amely Szent László király személyéhez fűződik, aki több mint 900 évvel ezelőtt beírta nevét a magyarok szívébe.
A magyarországi szentek kultuszát megteremtő király Szent István egyházszervezetét is tovább építette. A kereszténység védelmében tett intézkedései, az egyháznak juttatott gazdag adományai, Istennek tetsző élete, lovagi erényei, sok csatában tanúsított vitézsége, az országot támadó ellenség felett aratott győzelmei miatt a nép és katonái már életében hősként tisztelték. Az országra törő besenyőkkel és úzokkal szemben a székely vitézek segítették diadalra. Uralkodása alatt Csíkban már megépültek a templomok és védőszentjükről nevezték el a falvakat. E tényt igazolja, hogy László királyt, amikor 1192-ben szentté avatták, az ő tiszteletére már nem tudtak templomot szentelni, mert már álltak felszentelt templomaink Csíkban és a Székelyföldön. Ezért Szent László életét a felszentelt templomok falán örökítették meg, és tartották elevenen emlékét.
– Mi volt Szent László megdicsőülésének útja?
– Az, hogy megtalálta minden ember örök ideálját. Lelkét megérintette Krisztus kegyelme. A keresztségben itt kapott egyszerre földi és örök hazát. Ez a szent korona szellemi üzenete is. Itt születtünk, itt növekszünk és érlelődünk sikerek és sikertelenségek közepette, itt tapasztaljuk meg szüntelen Isten csodás tetteit. Ez életünk és emberi méltóságunk szilárd alapja,ugyanakkor az élet- és a hazaszeretetnek forrása is. Ez segít célunkhoz az örök életre.
– Szent István király népének a kereszténység fennkölt ideálját, Jézus Krisztust adta. László király egészen átadta magát Krisztusnak, hogy megerősödjön az Úrban és hatalmas erejében (Ef 6,10). Hitte, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden a javukra válik (Róm 8,28). E hitben magát egyszerre Istennek és az ország népének adta. Isten a benne élő Lászlót megdicsőítette. A nép pedig ezt a tündöklő, bátor szívű, áldozatos vitézt, erényes magyart megismerte és szívébe zárta. László népe első apostolait, akikre mindig föltekintett, oltárra emelte. A fiatal magyar kereszténység ege, azóta mindinkább szentekkel, csillagokkal, nagyságokkal lett ékes. Szent László élete arról tanúskodik, hogy a magyar ugaron életet fakasztani, biztos jövő fele haladni csak az olyan ember képes, aki Krisztusban él. A kereszténység ideálja nélkül a magyar ember megsemmisül, néma mikrofonná, sétáló hullává süllyed. Igaza van Prohászka püspöknek: „a nemzet akkor válik kereszténnyé, amikor eszményeit keresztelik meg”.
Ha visszatekintünk a múltba, megállapíthatjuk, hogy az atyáinknak adott Krisztusi törvény mindennapos elfogadása vagy elutasítása alakította első évezredünket, és érezhetően hatott mindenki életére és hazaszeretetére. A jó keresztény kifelé jóságot áraszt gondolatban, szóban, életadásban, lélekformálásban, kultúrában és a társadalomban.
2017-ben volt a Szent László-év. Ekkor közölt cikkeim:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése