Úrnapja kötelező ünnepünk, Jézus Krisztus jelenlétére, a Jézussal történő szentségi találkozásra figyelmeztet. Arra, hogy képesek és felszólítottak vagyunk úgy találkozni Istennel, mint Atyánkkal. Az embert a jelen üdvrendben semmi más nem juttathatja fel az életnek olyan csúcsára, amelyet a maga sajátos életének érezhet, csak ha úgy tud a szeretet partnerségébe kerülni Istennel, ahogyan a Fiú szereti az Atyát a Szentlélekben. Egyedül az Eukarisztia ünneplésében találkozhatunk valóban úgy Atyánkkal
IV. Orbán pápa nagyon tisztelte az Oltáriszentséget.
1264-ben éppen Orvietóban tartózkodott, amikor hírül vitték neki, hogy a közeli
Bolsena városában az ostya a pap kezében átváltoztatás alatt vérezni kezdett.
Ismeretes, hogy a csodát egyik vatikáni freskón Rafael is megörökítette. A pápát
a csoda most már arra indította, hogy Úrnapjának megünneplését az egész
Egyházban elrendelje. Aquinói Szent Tamást megbízta az ünnep miséjének és
zsolozsmájának összeállításával.
Ez ünnepet Magyarország a legelsők között
karolta fel. Kolozsvárt már 1271-ben ünnepként ülték meg. A fényes, hitvalló
körmenetet előbb Budán a királyi udvarban tartottak, majd városokon és
falvakon. 1424-ben tartott Úrnapi körmeneten Zsigmond király vendégeként még az
öreg II. Mánuel görög császár is megjelent Budán. Városokon az ünnep részeként
az Oltáriszentségről szóló iskoladrámákat, misztériumjátékokat adtak elő.
Székelyudvarhelyen 1668 Úrnapján szabad ég alatt, magyar nyelven került
előadásra a Melkizedek áldozata misztériumjáték. A nagyszámú nemesség között
ott volt István moldvai fejedelem is, aki azért jött át az erdélyi havasokon,
hogy e színjátékon jelen lehessen.
1969. július 20-án Amstrong és Aldrin
űrhajósok az un. holdkomppal szálltak le a hold felszínére, Jézus pedig az ostyát
és a bort használja fel, hogy leereszkedjen földünkre és szívünkbe. Ezt a
hitünket valljuk meg minden szentmisében és Úrnapján, amikor körbe hordozzuk
utcáinkon.
Minden szentmisében Jézus keresztáldozatába
kapcsolódunk, hogy az Ő húsvéti misztériuma köztünk megmaradjon, és Teste s
Vére éltető lélekké váljék mindenki számára. Általa egységet alkotunk, eggyé,
új emberré válunk. Íme a közös asztal szentsége, a megosztott és mégis el nem
fogyó Kenyér bősége, amely Szent Tamás énekeiből árasztja biztató üzenetét:
Aki veszi, meg nem
osztja,
Mindenek épen veszik.
Veszi egy és ezrek
veszik,
S minden egyenlőn kapja
részit,
Mégis: nem fogyatkozik.
A keresztény istentisztelet a szeretet
tökéletességében áll, mint annak bemutatására az volt képes, akiben
Isten saját szeretete emberi szeretetté vált... Az istentisztelet a
helyettesítés új, szeretettől irányított formájában áll: abban, hogy
Jézus helyünkbe lépett, s mi engedjük, hogy ő cselekedjék helyettünk.
Elfogadjuk Jézus Krisztus megigazulttá tevő szeretetét... A kereszt
lényege is a szeretet határtalansága, amely úgy kitágítja Krisztus
lényét, hogy egyesíteni képes a végleteket, hogy az istentelen
emberiséget Istenhez fűzi. (Joseph Ratzinger)
A csíkszeredai Szent Kereszt Plébánián reggel fél 7, 7, d.e. 11 és este 7 órakor lesz ünnepi szentmise.
Az Úrnapi
körmenetet a Millenniumi
templomtól a Kossuth utca Főtéri szakaszáig az esti 7 órás szentmise zárórészeként tartjuk.
Szeretettel
várjuk az elsőáldozókat, iskolás és óvódás gyerekeket a misére, hogy virágszirmot hintve köszöntsük Jézust az Oltáriszentségben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése