• Egy napon az Úr teljesítette a kívánságát
és csodás álmot küldött rá. Pahómiosz azt látta, hogy
a világ egy hatalmas, sötét barlang. A emberek
tapogatózva, bukdácsolva bolyonganak benne, néha meg is sebesítik vagy el is
lökik egymást, és egyre bizonytalanabbak és szomorúbbak, mert nem találják a
kivezető utat.
•De egyszer csak valaki
fényt gyújtot, egészen kicsike fényt. Azt mondta: nem
létezik olyan mély sötétség, amit ne tudna legyőzni a legkisebb fénysugár. 
A
fény segítségével mindig megtalálható a kivezető út. Így aztán mindenki
elindult a fényt tartó ember felé.
•Először összevissza
tolongtak, egymást akadályozták, de aztán
megpróbáltak libasorba rendeződni. De nagyon sokan voltak, a sötétség
feneketlen, a fény viszont alig észrevehető.
•Végül rátaláltak a legkézenfekvőbb
megoldásra: kézen fogták egymást, és így haladtak a kijárat felé.
•- Te is ragadd meg a melletted levők kezét és tartsd szorosan, mert az
adventi fény nagyon kicsi, de együtt haladva eltalálunk a szeretet forrásához,
Jézushoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése