Egy megtért útja

Clive Staples Lewis, világhírű keresztény értelmiségi és bestseller író, 1963. november 22-én halt meg Oxfordban, akit inkább keresztnevei rövidítésével C.S. Lewis néven ismerünk. 1898. november 29-én született az írországi Belfast egyik külvárosában.

Életrajzi könyvében, sokat ír megtérése történetéről. Eleinte ugyanis úgy vélte: „Isten olyan, mint valaki, aki nem válaszol a leveleidre, így idővel arra jutsz, hogy vagy nem létezik, vagy rosszul tudtad a címét”. Megtérése lassú folyamat volt. 

Eleinte misztikus tapasztalatai voltak, ahogyan a hatalmas északi égre tekintett. Azután rádöbbent, hogy kedvenc írói többségében keresztények (George Macdonald, G. K. Chesterton és George Herbert). Majd idővel Oxfordban is kiderült számára, hogy akiket leginkább becsül, és akiket a legokosabbnak, illetékeseknek tart, azok szinte mind keresztények. Erős hatással volt rá barátja, J.R.R. Tolkien, “A Gyűrűk Ura” szerzője, aki maga is hívő ember volt. De Szent Ágoston módjára még mindig képtelen volt hinni. Majd Hegelt olvasva közelebb jutott Istenhez és a meditációhoz. Végül 1929-ben egyszer csak térdelve imádkozott az egyetemi szobájában. Krisztust és halálát azonban még nem tudta elfogadni. Végül azonban egy állatkerti látogatásra tartva valami megváltozott benne, és mire odaért barátjával, addigra elfogadta Krisztust és kereszthalálát is.
Ezután, bár nem tért át a katolikus hitre, anglikán létére mégis szentmisére járt, amelynek fontos részei voltak a szent csendek, és számos közeli jó barátja is katolikus volt. Ő is vett magának egy katolikus misszálét, és elfogadta az átlényegülés tanát. Kedvenc műve Kempis Tamás Krisztus követése volt, s ebben találta meg a kereszténység lényegét.

A brit egyetemi tanár 30 könyvet írt, közülük különösen nemzetközi hírű lett a hétkötetes “Narnia krónikája” című könyv, amelyet 30 nyelvre fordítottak le.

Halálának évfordulóján fedezzük fel az angol író 10 legszebb idézetét a hitről és a kereszténységről.

“A keresztény nem azt gondolja, hogy Isten azért szeret minket, mert jók vagyunk, hanem azt, hogy Isten azért tesz minket jóvá, mert szeret minket.”

“Nem az emberekért halt meg, hanem minden egyes emberért. Ha mindegyikük az egyetlen lény lett volna, akkor sem tett volna kevesebbet.”

“Úgy hiszek a kereszténységben, mint ahogyan azt hiszem, hogy a nap felkel: nem csak azért, mert látom, hanem mert minden egyebet általa látok.”

“Isten nem adhat nekünk békét és boldogságot önmagán kívül, mert ilyen nem létezik.”

“Kereszténynek lenni azt jelenti, hogy megbocsátjuk a megbocsáthatatlant, mert Isten is megbocsátotta a megbocsáthatatlant benned.”

“Ha olyan vágyaink támadnak, amelyeket semmi a világon nem tud kielégíteni, a legvalószínűbb magyarázat az, hogy egy másik világra lettünk teremtve.”

“Az ember épp úgy nem kisebbítheti Isten dicsőségét azzal, hogy megtagadja az imádását, mint ahogy egy bolond sem olthatja ki a napot azzal, hogy a cellája falára a “sötétség” szót firkálja.”

“A csodák kisbetűkkel számolnak be ugyanarról a történetről, mint amelyik a világ egészében túlságosan nagy betűkkel van megírva, és ezért néhányan nem is tudják látni.”

“Az igazi alázat nem azt jelenti, hogy kevesebbet gondolsz magadról, hanem azt, hogy kevesebbet gondolsz magadra.”

“Az emberi történelem az ember hosszú, borzalmas története arról, hogyan próbál meg valami Istentől eltérő dolgot találni, ami boldoggá teszi.”