Tisztelt Ünneplő Testvéreim!
Kedves kis és nagy diákok!
A tegnap megünnepeltétek a népviselet napját. Székely
népviseletbe öltözve indultatok a Művészetek Házába, majd a Csíki Moziba, onnan a
Csíki Székely Múzeumba. Végén a Petőfi Iskola udvarán táncra perdültetek, és a
verbuválás nagyon jól sikerült, mert ma nagyon sokan itt vagyunk, akik az 1848-49-es magyar
forradalomra és szabadságharcra emlékezünk
és ünnepelünk.
„A nemzet, ha nem érzi múltját,
elveszíti jelenét. A múlt tiszteletén, a jelen munkásságán, a jövőbe vetett
hiten nyugszik a társadalom, az állam és az egész emberiség.” – Gyulai Pál.
Tudjuk, hogy az
ifjúság mindig forradalmi lelkesedéssel indul új utakra, vagy keres új utakat. Petőfi
Sándor 1844. február 18-án látogatást tesz Tárkányi Béla egri kanonoknál, aki
akkor már a pesti lapokban mint elismert költő szerepel. Költőnk Egerbe érve
Tárkányit nem találja otthon, vigasztalásul azonban a kispapoknál tölti az
estét, és az éjszakára is ott kap szállást, az egri szemináriumban.A kispapok
körében eltöltött néhány óra alatt maga is lelkesült a kispapok láttán, és a
kispapokat is lelkesítette az ő jelenléte. Ennek emléke: Egri hangok című verse:
Itt benn
űlök a melegben,
Környékez sok jóbarát,
Töltögetve poharamba
Egri bércek jó borát.
Jóbarátok, jó borocska -
Kell-e más?
Kebleinkben a kedv egy-egy
Óriás.
Az egri vár láttán a magyar haza múltját idézi, ugyanakkor honunk újraéledése érdekli:
Elvirúlt
már a magyarnak
Tettvirágos tavasza!
Hosszu gyáva tespedésben
Pang, sínlődik e haza.
Megjövend-e még az elszállt
Kikelet?
Lesz virány e régtől puszta
Hon felett?...
– És lőn 1848. mácius 15. és kipattant a Nemzeti dal, és a szabadság
forradalma. Erről, Széchenyi István 1848.03.17-én
ezt írta barátjának: „Barátom, csudákat
élünk... Az első felvonás gyönyörűen sikerült! Én teli vagyok a legszebb
reményekkel...”
Nem véletlen az
sem, hogy 1848-ban, a szabadságharc idején szinte kiürült az egri szeminárium,
mert a kispapok paszományos mentét öltöttek magukra, a magyar szabadság
védelmére...
– A márciusi ifjak forradalma, szeptember 11.-től szabadságharcá
változott. Nem borgőzös hangú, barikádokra kivezényelt, törni-zúzni kész
embertömegből állt. Ma a Tv tudósítások során láthatunk ilyen eltakart arcú,
kődobálós, törő-zúzó vagy álarcot viselő alakokat.
– A márciusi ifjak a nemzetért, a magyar szabadságért és hitükért küzdő
fiatalok voltak, akik vállalták harcukat és arcukat.
Pontosan tudták, hogy a világ legszebb térségét, a Kárpát-medencét
kapták örökül őseiktől, amelyre vigyázniuk kell. Ezért érdemes mindent
megtenniük, akár harcok árán is. És azt is tudták a márciusi ifjak, hogy a
hazát Isten segítségével védhetik és tarthatják meg. Isten egyedül a biztos és
szilárd támasz! Ez van a himnuszunkban is.
– Kedves tiszta szívú, kis és nagy diákok! Kedves Óvodások! Minden
kapcsolat a szív rendezettségétől, tisztaságától függ. A szív tisztaságában ott
van Isten, a család, a szülő és testvér, a felebarát és osztálytárs, a szülőföld, a nemzet és a haza szeretete. Ma azért vagyunk itt, székely magyarok, hogy éljünk és akarjunk szabadságban élni, mert
Istent, családot, hazát csak szabadságban lehet szeretni és szolgálni.
Ehhez kérjük a mennyei Atya segítségét, és
imádkozzunk azokért, akik a szabadságunkért feláldozták életüket.
Miatyánk...
Üdvözlégy...
Fotók: Borbély Fanni (Székelyhon.ro)
https://dkjozsef.blogspot.com/2023/03/2023-marcius-15-nyergesteto.html?fbclid=IwAR3_eAn0B-phGzqB7A_xz85OfMRKxBhhTLZaOnp1L53gIJA5_ig59TQ9uHY
Isten áldd meg a Magyart, itthon és szerte a nagy világban, hogy a szentistváni értékek útján járhassunk. Imával és tisztelettel J. n
VálaszTörlés