Március 15. a Petőfi Általános Iskolában 2024.

Tisztelt Ünneplő Testvéreim!

Kedves kis és nagy diákok!

A tegnap megünnepeltétek a népviselet napját. Székely népviseletbe öltözve indultatok a Művészetek Házába, majd a Csíki Moziba, onnan a Csíki Székely Múzeumba. Végén a Petőfi Iskola udvarán táncra perdültetek, és a verbuválás nagyon jól sikerült, mert ma nagyon sokan itt vagyunk, akik az 1848-49-es magyar forradalomra  és szabadságharcra emlékezünk és ünnepelünk.

„A nemzet, ha nem érzi múltját, elveszíti jelenét. A múlt tiszteletén, a jelen munkásságán, a jövőbe vetett hiten nyugszik a társadalom, az állam és az egész emberiség.” – Gyulai Pál.

Petőfi Sándor nevét viselő iskola ünnepségére egy igazi Petőfi történetet hoztam.

Tudjuk, hogy az ifjúság mindig forradalmi lelkesedéssel indul új utakra, vagy keres új utakat. Petőfi Sándor 1844. február 18-án látogatást tesz Tárkányi Béla egri kanonoknál, aki akkor már a pesti lapokban mint elismert költő szerepel. Költőnk Egerbe érve Tárkányit nem találja otthon, vigasztalásul azonban a kispapoknál tölti az estét, és az éjszakára is ott kap szállást, az egri szemináriumban.A kispapok körében eltöltött néhány óra alatt maga is lelkesült a kispapok láttán, és a kispapokat is lelkesítette az ő jelenléte. Ennek emléke: Egri hangok című verse:

Itt benn űlök a melegben,
Környékez sok jóbarát,
Töltögetve poharamba
Egri bércek jó borát.
Jóbarátok, jó borocska -
Kell-e más?
Kebleinkben a kedv egy-egy
Óriás.

Az  egri vár láttán a magyar haza múltját idézi, ugyanakkor honunk újraéledése érdekli:

Elvirúlt már a magyarnak
Tettvirágos tavasza!
Hosszu gyáva tespedésben
Pang, sínlődik e haza.
Megjövend-e még az elszállt
Kikelet?
Lesz virány e régtől puszta
Hon felett?...

– És lőn 1848. mácius 15. és kipattant a Nemzeti dal, és a szabadság forradalma. Erről, Széchenyi István 1848.03.17-én ezt írta barátjának: „Barátom, csudákat élünk... Az első felvonás gyönyörűen sikerült! Én teli vagyok a legszebb reményekkel...”

Nem véletlen az sem, hogy 1848-ban, a szabadságharc idején szinte kiürült az egri szeminárium, mert a kispapok paszományos mentét öltöttek magukra, a magyar szabadság védelmére...

– A márciusi ifjak forradalma, szeptember 11.-től szabadságharcá változott. Nem borgőzös hangú, barikádokra kivezényelt, törni-zúzni kész embertömegből állt. Ma a Tv tudósítások során láthatunk ilyen eltakart arcú, kődobálós, törő-zúzó vagy álarcot viselő alakokat.

– A márciusi ifjak a nemzetért, a magyar szabadságért és hitükért küzdő fiatalok voltak, akik vállalták harcukat és arcukat.

Pontosan tudták, hogy a világ legszebb térségét, a Kárpát-medencét kapták örökül őseiktől, amelyre vigyázniuk kell. Ezért érdemes mindent megtenniük, akár harcok árán is. És azt is tudták a márciusi ifjak, hogy a hazát Isten segítségével védhetik és tarthatják meg. Isten egyedül a biztos és szilárd támasz! Ez van a himnuszunkban is.

– Kedves tiszta szívú, kis és nagy diákok! Kedves Óvodások! Minden kapcsolat a szív rendezettségétől, tisztaságától függ. A szív tisztaságában ott van Isten, a család, a szülő és testvér, a felebarát és osztálytárs, a szülőföld, a nemzet és a haza szeretete. Ma azért vagyunk itt, székely magyarok, hogy éljünk és akarjunk szabadságban élni, mert Istent, családot, hazát csak szabadságban lehet szeretni és szolgálni.

Ehhez kérjük a mennyei Atya segítségét, és imádkozzunk azokért, akik a szabadságunkért feláldozták életüket.

Miatyánk...

Üdvözlégy...

Fotók: Borbély Fanni (Székelyhon.ro)

https://dkjozsef.blogspot.com/2023/03/2023-marcius-15-nyergesteto.html?fbclid=IwAR3_eAn0B-phGzqB7A_xz85OfMRKxBhhTLZaOnp1L53gIJA5_ig59TQ9uHY