A „jobb” élet megtalálható
itthon is. De az itthoni értékek nem ismerése és az idegen reklámok agymosása
eltompítja a fiatalok lelkét és érzékét. Aztán a szülőföldet elhagyó, bizalmatlanná
vált vagy csak turnézó típusú fiatal, máshol sem találja meg a maga boldogságát,
mert észrevétlenül is elcsábult, csőlátású lett, s füle a rockos angolhoz
szokott...
Ezért Dsida Jenő Psalmus Hungaricus-a vagy Reményik Sándor Eredj, ha
tudsz! – hitvallása nem hatol a szívéig. Hiú vágyak, kötetlenség sodorja a
nyugati világ olvasztó tégelyébe. Ezzel ő is migráns lesz a migránsok között,
akit bizonytalan munkahelye s kis összegű bére köt. Ilyen a beskatulyázott
élet.
És milyen más az a miliő, amely otthonunk, amiről Arany János Vágy című
versében összegez: „Földi ember kevéssel beéri,/ Vágyait ha kevesebbre méri.” Jézus intése józanítson: „Mit használ az
embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkének pedig kárát vallja? Hisz
mit adhat az ember cserébe a lelkéért?” (Mk 8,36-37)
Szeptember 30-án
emlékezünk Jeromos egyházatyára, a későbbi magyar föld fiára, aki az ókori
Stridonban, a mai muraközi Csáktornya városkában született és 420. szeptember
30-án Betlehemben hunyt el. Remeteségében ő fordította le a Szentírást az akkori
latin köznyelvre (vulgata versio). Továbbá megírta a pálos rend szellemi
ősének, Remete Szent Pálnak életrajzát, ami Jeromost pálosaink körében
különösen tiszteltté tette. Boldog Báthori László pálos szerzetes Jeromos
szellemi ösztönzésére 1437-től 1457-ig magyarra fordította a teljes Bibliát és
a Szentek életét.
Tette mindezt, mert felismerte: ha egy nép nem az
Úrtól kapott küldetését tölti be, megszűnik a történelme, élete értelmét
veszíti. Minden fennmaradó nép jó, értelmes és maradandó életre lett kiválasztva,
csak a hitben kell megmaradnia. Ennek megélésére Isten igéje tágítja ki szellemünket.
Az emberiség szellemi értéktára a Biblia. Számunkra különös felelősséget jelent
a Biblia helyes használata, mert rajta keresztül maga Isten szól hozzánk,
emberi szerzők által. Ma munkanélküliséggel, az alacsony bérezéssel és rafinált
tervek miatt kényszerülnek fiataljaink idegenbe. Fájdalmas a sorsuk itthon is,
idegenben is.
Mit mond Isten, aki gondolatait és útjait fokozatosan tárta fel? Azt,
hogy ne kedvetlenedjünk el, irgalmát soha nem vonja vissza (Iz 55,6-9). Gondja
van mindenkire, mert mindenkit
üdvözíteni akar. Ezt Jézus a szőlőmunkásokról szóló példabeszédében ecseteli (Mt
20,1-16a). Az Úr meghív Egyházába, hogy kegyelmével és a jóban való közösködéssel
építsük méltósággal életünket. A legnagyobb missziós, Pál apostol írja: Csak
Isten országáért érdemes élni (Fil 1,20c-24, 27a). A jó élet és az üdvösségünk
még sem a Biblia ismeretétől függ, hanem Jézus Krisztus befogadásától.
„Éljetek hát ti is
Krisztus evangéliumához méltóan!” (Fil 1,27)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése