Nagy
Lajos király uralkodása alatt, 1350 körül létesült Csík szék új vásáros helye,
Szereda. 1751 előtt, mint leányegyház a csíksomolyói Szent Péter és Pál
plébániához tartozott. A 14. század végén épült kápolnája, Sarlós Boldogasszony
tiszteletére (július 2.). Egyházi szokás volt, hogy közeli templom Ebből következik,
hogy a csíkszeredai Sarlós Boldogasszony kápolna már 1442 előtt létezett, mivel
Csíksomlyóra letelepített ferencesek 1442 és 1448 között újraépített kolostort és
templomát Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Csík vásáros tere
és települése, még ha kicsi is, kápolnával rendelkezett. Az erdélyi püspökség visszaállítása után püspökeink rendszeres
kánoni vizitációt tartottak. A püspöki látogatások jegyzőkönyvei tanúskodnak a
csíkszeredai Sarlós Boldogasszony kápolnáról (1721., 1734. és 1744.).
Szalai
b. Sztoyka Zsigmond Antal püspök jónak látta és 1751 januárjában Csíkszeredát
önálló plébániává nyilvánította, mivel a város, mint jogi személy a templom
alapításáról, fenntartásáról gondoskodó, patrónus szerepet vállalt. A püspök
már július 16-án, Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén kinevezte az első plébánost,
Szász János személyében. Az ő irányításával épült fel a barokk stílusú templom,
a plébánia és a kántori lakás. Az épületegyüttes „a város lakott részétől nyugatra, egy sík, száraz és tűztől védett
területen épült.”
Az 1751-ben elkezdett templom építését 1758-ban fejezték
be, amit a templom déli bejáratánál örökítettek meg. A templomot Szent Kereszt
felmagasztalására áldották meg.
A vármegyésítésig (1876) az egyházközség
patrónusa a város volt. Mivel a közösség kicsiny és nem túl gazdag, ez a tény
tükröződik a templom egyszerűségén.
Már
kezdetben három oltára volt. A barokk stílusú főoltár a Szent Kereszt
tiszteletére készült különös technikával: szobor, golgotai domborítás és
festmény. A központi oltárkép két oldalán a Fájdalmas Anya és Szent János
apostol festett faszobra áll. Az oltár feletti festmény az utolsó vacsorát
ábrázolja. Erdélyben a főoltárhoz hasonló még csak Abafáján (Szászrégen
filiája) található. Az abafáji oltárt báró Huszár-család készíttette a
Kolozsváron dolgozó Schuchbauer Antal szobrászművésszel. A két mellékoltár a
templomhajó és szentély találkozásánál található, Szűz Mária és a
Kereszthordozó Jézus képe ékesítette a 19. század végéig. Az egykori
festményeket Mária és Jézus Szíve szobrokkal cserélték ki. Mindkét szobor
tiroli mester alkotása. A barokk oltárral egykorú a szószék. A hangvető tetején fából faragott,
két fiókáját tápláló pelikán (ma csak egy) látható. A szószék mellvédjét
középen az ítélő Krisztus, két oldalt pedig a négy evangélista olajképe
díszíti. A lenvászonra festett régi képeket utólag vágták be a szószék
mellvédjén kialakított helyekre. Talán az egykori Sarlós Boldogasszony
kápolnáját ékesíthették.
1771-ben a templom északi falához Unger József kápolnát
építtetett Nepomuki Szent János tiszteletére. Lukács János kereskedő és
felesége, Mánya Sára a kápolnát kifestette és felszerelte minden szükségessel.
A kápolnát 1784-ben a templommal együtt Batthyány Ignác püspök szentelte fel. A
templom falán 12 szentelési kereszt volt, amit a buzgó hívek 1859-ben
bemeszeltek, valamint a márványutánzatú oltárt is lefestették.
 |
| Darvas-Kozma József |
2004 és
2008 közötti restaurálás alkalmával tártuk fel. A templomi orgonát
Kolonics István tanítványa, Klink Sándor építette. Boda József csak javította a
háború után. 2004-ben Bakos-Mihály Károly kántor, orgonaépítő a templom restaurálásakor az orgonát lebontotta és visszaépítette. Az 1916-os tragédiát
csak egyetlen építmény élte túl, a Szent Kereszt templom.
**
Szentségimádás 2017. szeptember 14-én, csütörtökön 8-10,30 óráig. és 12-18,30 óráig.
Búcsús szentmisét végzünk 2017. szept. 14-én 11 és este 19 órakor.
Igét hirdet 11 órakor P. Urbán Erik templomigazgató, helynök;
19 órakor Msgr. Tamás József püspök, általános érseki helynök.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése