Tanulni, tanulni,
tanulni! – mondta Lenin.
- Mikor mondta?
- Amikor meglátta Sztalin iskolai osztályzatát!
E viccet 5.
osztályosként hallottam, amikor oroszul is kellett tanulni. Holnap kezdődik az
iskola. És mindenki tanulni kezd, nemcsak a diákok, hanem velük együtt az egész
család. Közben készül a tanár is, a pap is, mert a mondás úgy tartja, hogy
holtig tanul. Az igaz, hogy mindenkinek mindig valami újat kell megtanulnia, ezt
a társadalmi fejlődés hozza magával. A keresztény embernek is élete végéig kell
tanulnia, hogy szolgálni tudjon a krisztusi közösségben. A közösségre jellemző,
hogy tagjai a magánéletüket önként megosztják egymással, segítik egymást,
pénzüket és szabadidejüket a közösség javára fordítják.
Szent II. János Pál
pápa hangsúlyozta, hogy az egyház legfontosabb küldetése, hogy közösségei élő,
testvéri közösségekké váljanak: közösségekké, amelyben a keresztények és a
keresők otthonra, családra találhatnak, illetve amelyek valóban Isten
szeretetének szentségei (vö. LG 1), Isten jelenlétének jelei és hordozói.
Az
evangélium a krisztusi közösségnek két olyan új jegyét adja meg, amelyek
döntően megkülönböztetik azt az egyéb közösségektől. A krisztusi közösség
kegyelmi létrejöttének két feltétele: hogy akik összejönnek, legyenek egyek
Istenben (Jn 17,21) és hogy Jézus nevében jöjjenek össze (Mt 18,20). Hogyha
közösségének tagjai egyek lesznek Istenben, ebből megismeri a világ, hogy Jézust
az Atya küldte (Jn 17,23). A krisztusi közösség Isten szeretetének, a
Szentháromság egységének, Jézus jelenlétének jele a világban. A krisztusi
közösség szentségi valóság (vö. LG 1), Isten jele, mert egy külső cselekedet –
a tagok jelenléte és kölcsönös szeretete – által maga Krisztus jelenik meg
benne. (Mt 18,20).
Ahogy a szervezetünkben folyamatosan termelődnek hibás
sejtek, és nem lesz belőlük rák, mert őket a „javító” fehérjék kijavítják a
sejtek hibáit. Ha ez sikerül, semmi baj nem történik. Az ellenkezője pedig
végzetes lesz. Ahogyan a testben meghibásodnak sejtek, úgy az emberi közösségben
is keletkeznek hibák. Felelősek vagyunk egymásért és formálnunk kell egymás
életét, amely Isten szeretetére épül. (Ez 33,7-10) A törvény teljességéhez tartozik.a
felebarát szeretete is. (Róm 13,8-10)
Segítsük egymás lelkiismeretének
fejlődését, a bűnöst tudjuk figyelmeztetni. (Mt 18,15-20) Na, ez az, amit egy
életen át kell tanulni. A testvéri intés legyen diszkrét. Ha nem sikerül
elsimítani az ügyet, csak akkor vonjunk be két-három embert, hogy segítsenek a jó
viszony helyreállításában. Az egyházhoz fordulás az, hogy alkalmazzuk magunkra,
amit az igehirdetésből leszűrtünk magunknak: megbocsátás, türelem, szeretet...
Ha nem hallgat ránk,
legyen olyan mint a pogány vagy vámos: imádkozzunk érte és a szeretetet ne vonjuk
meg tőle.
„Ahol ketten vagy
hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Mt 18,20
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése