Jakubinyi György: Isten szolgája, Márton Áron az erdélyi püspökök sorában

A gyulafehérvári érsek az általa összeállított kötetben az egykori elődjével, Márton Áronnal kapcsolatos dokumentumokat, műveket gyűjtötte össze.

A gyűjtemény célja, hogy Isten Szolgájának hitvalló életét és működését a korszakot kutatók és az olvasók is az erdélyi egyházmegye keretében elhelyezzék, és életének részleteit is vizsgálják. A könyv történeti áttekintést is ad, attól kezdve, hogy 950 körül az erdélyi gyula megkeresztelkedett Bizáncban. A császár kinevezte patríciusnak – ezzel Erdély Bizánc hűbérese lett –, és mellé adta Szent Hierotheosz görög püspököt, aki a turkok (a bizánci krónikákban a magyarok neve) első név szerint ismert térítő püspöke volt. Valószínű, hogy Gyulafehérváron székelt, a gyula mellett. A század végére már nem szerepelnek utódaira utaló adatok.
Az erdélyi római katolikus püspökséget Szent István király alapította 1009-ben. 1930-ig a kalocsai érsekségnek alárendelt püspökség volt, 1930-tól 1991-ig a bukaresti érsekség alá volt rendelve. 1932-ben változtatta a nevét erdélyiről gyulafehérvárivá a Szentszék. II. János Pál pápa 1991-ben kivette Bukarest fennhatósága alól, és önálló érsekség rangjára emelte. A kötet név szerint felsorolja a 82 erdélyi/gyulafehérvári püspököt, akik között 17 székely van.
Megemlíti a könyv a Márton Áron-életrajzok szerzőit, a művek címeit, Isten Szolgájának írásait, fordításait. Az első Márton Áron-életrajzot Szalay Jeromos OSB (1896–1964) párizsi magyar lelkész írta, 1952-ben: Vértanú püspök vértanú népe. Márton Áron erdélyi püspök, hitvalló és szabadsághős 1896–1952 (?). A könyv megjelenésének évében elterjedt a hír, hogy Márton Áron meghalt a börtönben. Valójában éppen akkor szabadult. Az első komoly és a mai napig legalaposabb és legteljesebb életrajzot Virt László írta, először 34 oldalas füzettel kezdte az emigrációban, Márton Áron, a lelkiismeret apostoli ébresztője címmel. 2002-ben Nyitott szívvel címmel jelent meg tőle egy alapos, 444 oldalas monográfia, majd 2011-ben a Márton Áron-breviárium című összeállítás. Ugyancsak Virt László szerkesztette és írta a bevezető tanulmányt a 2008-ban megjelent Bilincs és glória című kötethez, amely Áron püspök írásait és beszédeit tartalmazza. Jakubinyi György azt is kiemeli, hogy Márton Áron fordításában jelent meg magyarul 2008-ban Joseph Ratzinger Bevezetés a keresztény hit világába című felnőtt katekizmusa.
Márton Áron nagyságát versben is megénekelték, többek között Baricz Lajos, Bartis Ferenc, Bíró J. Antal, Dávid Erzsébet Ágnes, Kiss Jenő, Nagy Irén, Péterfi-Attila Csongor. Bíró J. Antal szászvárosi plébános Szemben az árral! című költeményében írja: „ÁRON PÜSPÖK: Erdély fia/, Szikla jellem a javából/, Csodát fakaszt minden szava/, Akár Mózes a sziklából.”
Filmek is készültek Isten Szolgájáról. Pálfi Géza volt az első, aki diakocka-sorozatot állított össze róla. Dokumentumfilmek is készültek, Jakab Gábor, Xantus Gábor, Maksay Ágnes rendezésében, szerkesztésében. Most pedig előkészületben van egy játékfilm. A zenedarabok közül kiemelendő Bács Lajos Márton Áron-miséje, melynek ősbemutatója Székelyudvarhelyen volt 2009 decemberében. Csenkey Ágnes Márton Áron-himnusz, imádkozván boldoggá és szentté avatásáért címmel alkotott zenei művet. Fontos szerepük van a Márton Áron-kultusz terjedésében az életét, munkásságát bemutató múzeumoknak, kiállításoknak, emlékszobáknak. Püspöki lakosztálya ma már emlékszoba, csakúgy, mint a gyulafehérvári székesegyház csonkatornyának földszinti szobája. Budapesten, a Terror Házában időszaki kiállítást tartottak, amelynek anyagát állandó kiállításon mutatják be Gyergyószentmiklóson. A püspök szülőfalujában, Csíkszentdomokoson a Márton Áron Egyesület Csíkszentdomokosért a falu önkormányzatával és római katolikus plébániájával 2010 októberében felavatta a Márton Áron Múzeumot.
Márton Áron családfáját bemutatva Jakubinyi György emlékeztet rá, hogy a püspök édesapja szerette volna, ha Áron fia pap lesz, mert az ő édesapjának, Márton Ágostonnak volt egy pap nagybátyja, aki meghagyta unokaöccsének, hogy első fiából papot neveljen. Jakubinyi érsek valószínűnek tartja, hogy Márton Áron püspök felmenő ági paprokona Márton István nagyváradi kanonok, de személyi adatai hiányában nem lehet beilleszteni a nemzetségtáblába.
Jakubinyi György szerint azt, hogy ki volt, és ki számunkra ma is Márton Áron, a legtalálóbban Szent II. János Pál pápa fogalmazta meg 1980. március 29-én – hat hónappal a főpásztor földi halála előtt – abban a táviratban, amelyben elfogadta a püspök hatodik lemondását: „Az Úr becsületes szolgája.” A távirat rendkívülisége abban állt, hogy maga a pápa írta alá. Ez a nagy megtiszteltetés jele. Máskor ugyanis az ilyen táviratokat a bíboros államtitkár jegyzi.

Jakubinyi György: Isten szolgája, Márton Áron az erdélyi püspökök sorában
Verbum – Keresztény Kulturális Egyesület, 2017
Fotó: Érsekség.ro
Bodnár Dániel/Magyar Kurír