Áron püspök úr
átutazóban néha megállt egy-egy plébánia előtt és betekintett, hogy tiszteletét
tegye a plébánosnál. Úgy esett, hogy a plébános éppen nagy munkában volt,
tett-vett a plébánián és minden széken volt valami. A plébános fogadta a
püspököt és nyomban hellyel kínálta: - Kegyelmes atyám, tessék helyet foglalni!
– A püspök úr szétnézett így szólt: De hol, fiam?
**
Az egyik bérmálási
ebéd végén feketét szolgáltak fel, akkoriban hiány cikk volt a kávé. A plébános
feltűnően kínálta a ritkaság számba menő feketét a vendégeknek. A kegyelmes úrnak is ajánlotta: Jó fekete, tessék, kegyelmes úr! – A püspök úr erre
huncutul megjegyezte: Fiam, feketének fekete, de nem tudom, hogy mitől.
**
A püspök úr Székelyudvarhelyen bérmált, és
amikor visszatértek Gyulafehérvárra Szabó Sándor a gazdasági igazgató elmondta
Csíki Dénes titkárnak, hogy a fiatalok az kérdezték tőle, hát Csíki Dénes hol
van?
-
- Ott
van Gyulafehérváron.
- -
Hát
ott ugyan mit csinál?
-
- Püspöki
titkár, az irodában dolgozik.
- -
Hű az
anyja mindenit! – mondták a fiatalok.
Erre Csíki Dénes
megjegyezte, hogy ezeket a fiatalokat én tanítottam.
A kegyelmes úr
megjegyezte: Jól megtanítottad, fiam, hogy ilyeneket mondanak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése