A járvány ellen oltalom

Népünk a járványok idején Szent Mihály angyal oltalmát kérte. Az Egyház sokszor megtapasztalta Isten angyalainak védelmét. Szent Mihály főangyal az angyalok körében kivételes helyet, rangot foglal el. Mihály a Jelenések könyvében és az apokaliptikus gondolkodásban, mindenféle sátáni hatalmasság ellen küzdő isteni igazság megtestesítője. A sárkány és angyalai alul maradtak, nem tarthatták meg helyüket a mennyben. A földön pedig a Messiás eljövetelével megtört a sátán hatalma (Jn 12,31), lelepleződött igazi lénye is.

A sátán feletti győzelmet a mennyei győzelmi himnusz követi: „Eljött Istenünk üdvössége, ereje és országa, és Fölkentjének királysága” (Jel 12,10-12a), aki valóban szabadítója és üdvözítője a teremtett és bűnbeesett világnak.

A sátán többé nem vádolhatja Isten előtt a választottakat, mert megmosták ruhájukat a Bárány vérében. A megdicsőült szentek mostantól „angyalaid előtt zsoltár énekelnek, magasztalnak téged, Istenem” (Zsolt 137,2).

Szent Mihály főangyalt tiszteletének Európában három fontos kora-középkori kultuszhelye van, ahol megjelenését és segítségét megtapasztalták. 

a) Az első Gargano hegyi Szent Mihály szentély, ma Monte San Angelo, ahol 490-ben, 492. május 8-án, 493. Szept. 13-án és 1656. szept. 22-én megjelent Szent Mihály, megóvta az ellenségtől és a pestis járványtól.  

b) A második nevezetes kegyhelye Rómában az Angyalvár, ahol 590-ben Nagy Szent Gergely pápának Hadrianus császár mauzóleuma felett jelent meg Szent Mihály a bűnbánati körmenet közben, jelezve a nagy pestisjárvány végét. Ennek emlékét őrzi az Angyalvár tetején látható szobra.

c) A harmadik hires kegyhely normandiai Mont-Saint-Michel. A főangyal Szent Aubert püspöknek háromszor megjelent, és kérte, hogy építsen tiszteletére egy óceáni sziklaszigeten kápolnát. 708-ban felszentelték. Ez lett a tengeri veszedelemben lévők oltalma. A VI. században említik, hogy a római Szent Mihály-bazilika fölszentelésének emléknapja szeptember 29. Ez a nap vált Nyugaton Szent Mihály ünnepévé.

A főangyal kultusza népünk körében már Szent István korában elindult. A Magyar Szent Korona alsó részén ott van Mihály és Gábor angyal zománcképe, hogy királyainkat emlékeztesse az uralkodói hatalom égi eredetére: „Nincs hatalom, csak onnan felülről.”  

Szent István  a veszprémi székesegyházat Szent Mihálynak szenteli. Ő a patrónusa az erdélyi, a váci és társpatrónusa az egri egyházmegyének is. 

Az Árpád-házi királyok korában 271 templom patrónusa Szent Mihály, amiről írásos forrásaink vannak, a hódoltság után még 91 templom és kápolna került Szent  Mihály-dedikációk közé. Az erdélyi egyházmegyében 35 található.

Szent Mihályt a középkori templomaink kapubejárata fölött vagy bent a diadalíveken ábrázolták, mint az Utolsó Ítélet angyalát kezében karddal és mérleggel, hogy emlékeztessen a nagy számadásra: a halálra és ítéletre.