Amikor a farizeusok arról értesültek, hogy Jézus
több tanítványt szerez, mint Keresztelő János, igyekeztek ellenségeket szerezni
ellene. Jézus ekkor elhagyja Judeát és azon az úton, amelyen az ősatyák is
jártak, Szamarián keresztül Galileába indult. Az utazás körülbelül három napot tartott.
Egy fontos szamariai útelágazásnál van Jákob kútja. A hagyomány szerint Jákob
ásta, ami a vidéknek nagy ajándék. A pusztában vándorló nép Mózestől is azt
követelte, adj nekünk vizet, hogy ihassunk. És Isten a sziklából vizet adott
nekik. (Kiv 17,3-7) Jákob kútjától 1 km távolságra feküdt Szikár városa, ahová
élelmet vásárolni az apostolok elmentek. Jézus addig leült Jákob kútjánál. (Jn
4,5-42) Dél volt.
Közben odajött egy szamariai asszony, hogy vizet merítsen.
Jézus megkérte: „Adj innom!” Az
asszony elcsodálkozott, mert a zsidók nem érintkeztek a szamaritánusokkal.
Jézusban azonban nincs semmi a zsidók előítéletéből, ő minden embert jött
megváltani, nem gyűlöli a szamaritánusokat sem, akik félig zsidók, félig
pogányok. Ezt igazolja, hogy a szamariai asszonytól kér vizet. A kérés nem a
szomjúság csillapítását szolgálja elsősorban, hanem bevezetője annak a
párbeszédnek, s az abban foglalt tanításnak, amivel a bűnös asszonyt rávezeti
az üdvözítő hitre, és rajta keresztül a város lakósságát is. Az asszony nem
tudja, hogy kivel beszél.
Jézus azt mondja neki, ha ismernéd Isten ajándékát, s
azt, aki azt mondja neked: Adj innom, akkor te kérnél tőle élő vizet. A
párbeszédben Jézus elvezeti az asszonyt annak felismeréséhez, hogy Ő
hatalmasabb, mint Jákob. Sőt, Ő helyébe is lép az Ószövetségben leírt
valóságnak, mert ő adja az élő vizet. „Uram,
adj nekem ilyen vizet, hogy ne szomjazzam soha többé...” Hívd ide a férjedet
- mondja Jézus és a lelkéből olvas... ekkor itt váltás történik, az asszony
prófétának mondja Jézust, és az istenimádás helyéről kérdez. Jézus válasza
világos, hogy a most kezdődött messiási időben Isten imádása nem fog szent
helyhez kötődni. A beszéd akkor ér csúcspontjához, amikor az asszony így szól:
a Messiás, amikor eljön, mindent tudtunkra ad. Jézus erre kijelentte: „Én vagyok az, aki veled beszélek.” Az
asszony otthagyta a korsóját, sietve visszatért a városba, és azt mondta az
embereknek: „Gyertek, van itt egy ember,
aki mindent elsorolt, amit csak tettem.
Ő volna a Messiás?” Jézus a városból kitóduló embereket látva, apostolainak
a missziós aratásról, a benne való hitről beszél. 
A szamaritánusok először az
asszony szavai alapján hisznek, aki tanúságot tett Jézusról. Majd két nap alatt
Jézus szavairól szerzett saját tapasztalataik alapján hittel vallják: „most már tudjuk, hogy valóban ő a világ
Üdvözítője.” Mi is a hit révén megigazultunk, békében élünk Istennel,
Urunk, Jézus Krisztus által. (Róm 5,1-2. 5-8) Általa jutottunk hozzá a
kegyelemhez, amelyben élünk. E nélkül nem értenénk meg a húsvétot.
„A nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt
szívünkbe az Isten szeretete.” Róm 5,5.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése