Szász István Szilárd készített interjút a csíkszeredai ételszentelésről
Ahhoz, hogy föltámadjunk, előbb meg kell
halnunk – fogalmaz Darvas-Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia
plébánosa, a csíkszeredai húsvétvasárnapi ételszentelések szervezője. Különösen
érvényes ez a kijelentés most a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésére,
amelyen több ezren vettek részt az elmúlt években, a koronavírus-járványra való
tekintettel azonban idén csak online lesz követhető az esemény, amellyel
kapcsolatban az is felmerült, hogy bekerüljön a Guinness Rekordok Könyvébe. Egy
kis meghalásnak tűnhet, hogy a közösség fizikailag nem lehet együtt, azonban
nem kell lemondani az ünneplésről.
Mi is éppúgy készülünk a húsvétra, mint világszerte sok-sok millió keresztény testvérünk. Hisszük, hogy a keresztség szentségében Krisztussal feltámadtunk, új teremtmények lettünk. Húsvétvasárnap szentleckéje, Szent Pál apostol kolosszeiekhez írt leveléből van: „Keressétek tehát azt, ami odafönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján. Az égiekre irányuljon figyelmetek, ne a földiekre” (Kol 3,2). Ez az intés időszerű, amikor az állami és egyházi rendelkezések a jó cél érdekében, a járvány megfékezése miatt korlátozásokat rendeltek el. Nem ünnepelhetünk úgy mint eddig. Ezért fordulunk egyszerűen „befelé”, az Isten felé.
Az idei ételszentelésre már a tavaly kezdtünk készülni a városi vezetéssel.
Megvallom, hogy akkor a Guinness Rekordok Könyvébe kerülésről is beszéltünk. A
mostani húsvétunk teljesen más lesz, ez új élettel tölti meg hitünket.Ahhoz, hogy föltámadhassunk, előbb meg kell halnunk. Nemcsak a bűnnek, hanem valóságosan mindannak, ami beférközött az életünkbe, pontosabban a hitéletünkbe. Meg kell halni a sok megalkuvásnak, a sorozatos becsapásoknak, vagyis a pusztulásra ítélt világnak. A világméretű járvány is keményen nyitogatja szemünket, hogy belássuk, amit Európa egyik atyja, Isten szolgája Robert Schuman mondott: „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz”. A Krisztushoz tartozás az egész embert igényli, ezért a társadalmi, gazdasági és kulturális téren keresztény magunkat kell adjuk. Ez totális szakítást jelent a bűnnel és mindazzal, ami a bűnt védelmébe veszi, a jópofáskodó és mosolygós álszentséggel. Én egy ilyen húsvétra készülök, ezt szeretném, ha megértenék közösségeink is, mert csak akkor tapasztalhatjuk meg Krisztus föltámadásának erejét, a mennyet, amely már a szívünkben van.
Az ünnepélyes ételszentelést húsvét reggel 8 órakor tartjuk a Szent Kereszt-templomban, Tamás József nyugalmazott püspök úr végzi. Híveink pedig otthonaikban olyan lelkesen kapcsolódhatnak be az ételszentelésbe – mert online közvetítjük –, mint a katona nemzet fiaiként felsorakozva a főtéren. Végezetül elénekeljük a pápai himnuszt és nemzeti imánkat.
Fr. Imre, Virág László, Kovács József, Darvas-Kozma. József, Exc. Tamás József, Bálint Emil, Györfy Szabolcs, Bátor Botond, Csedő István. Anno 2019.
Ezt követően a püspök atya bemutatja a szentmisét, amibe a hívek be tudnak kapcsolódni.
Említi, hogy felmerült annak a gondolata, hogy az esemény bekerüljön a Guinness Rekordok Könyvébe. Mi volt az eredeti terv ezzel kapcsolatban? Amennyiben lejár a járvány, a jövőben ismét előkerül ez a lehetőség?
Minden egyházi rendezvényt, amit Csíkszereda közterületén tartunk, előtte a város elöljáróival megbeszélünk és azok engedélyezését kérjük. A tavaly a főtéren kívüli részeket is igénybe kellett vennünk: a Kossuth utcán, a Temesvári úton a Majláth Gusztáv Károly tér felé eső részen. Ekkor esett szó arról, hogy ha már az ételszentelés is növelte Csíkszereda hírnevét a világban, akkor jó lenne, ha a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerülne. A terv szerint a főtér maradt volna továbbra is a mag, onnan a városházáig a Temesvári sugárutat, a Szabadság tér utcáját és a Kossuth utcát jelöltük ki, mivel a hangosítás e részeken könnyen megoldható.
Mivel a járvány jelentkezett, ezért nem is közöltük a tervet. Isten segítségével, ha túl leszünk a járványon, a jövőben elővesszük a tervet, hiszen e hagyomány keresztény hitünk nyilvános megvallása és a székely nép, a katona nemzet fegyelmezett voltáról tanúskodik.
Hogyan fognak zajlani a nagyheti szertartások?
A nagyheti szertartásainkat hagyományos rend szerint végezzük és közvetítjük. A hét első három napján reggel és este 7 órakor szentmisét tartunk.
Nagycsütörtökön, pénteken és szombaton reggel fél 8 órától Jeremiás siralmait végezzük.
Nagycsütörtökön este 7 órakor az Oltáriszentség szerzésének és a papság szentségének alapítását szentmisével ünnepeljük.
Nagypénteken szigorú böjt van. Délután 3 órakor keresztutat végzünk. A liturgiát 18 órakor kezdjük.
Nagyszombaton este 8 órakor tartjuk a vigília-misét. A szentmise végén a feltámadási liturgia és belső körmenet következik.
Egyszerű körülmények között végezzük a szertartásainkat, a hívek pedig virtuálisan tudnak bekapcsolódni otthonról.
Ön szerint minek köszönhető a csíkszeredai ételszentelés ilyen mértékű „népszerűsége”? Miben rejlik sajátos ereje?
A csíkiak évezredes hitét és ragaszkodását Jézus Krisztus húsvéti misztériuma (szenvedése, halála és feltámadása) élteti és teszi örömtelivé. Szent Pál megírta: „Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél szánalomra méltóbbak vagyunk. De Krisztus feltámadt a halálból elsőként a halottak közül” (1Kor 15,19-20). Jézus Krisztus mindannyiunk megváltója, ezt közvetlen módon az ételszentelésben tudjuk kifele megélni a protestáns testvérekkel is. Az ételszentelés népszerűsége sajátos erejében rejlik. Huszonnyolc évvel ezelőtt Budapesten az volt egy konferencia témája, hogy mi az a megtartó erő, ami a diaszpóralétbe taszított, politikai széttagoltságban élő népeket (zsidókat, örményeket) megtartotta. A végkövetkeztetés pedig ez volt: az apák hitének és hagyományainak a megőrzése és továbbadása. Keresztény hitünk és önazonosságunk kommuniója az ételszentelés.
Mire bíztatják a híveket most, hogy nincs lehetőség a közös ünneplésre? Van valamilyen tervük arra vonatkozóan, hogy az eseménynek a személyes találkozástól függetlenül megmaradjon valamiképpen a közösségi jellege?
Híveinket arra biztatjuk, hogy most is úgy készüljenek a húsvétra, mint eddig. Az idősek 11 és 13 óra között kint sétálhatnak. Ez alatt mi a templom udvarán sétálva imádkozunk. Aki odajön, elvégezheti a szentgyónását és áldozhat. Délután 4 és 5 óra között szintén felkínáljuk ezt a lehetőséget. Otthon bekapcsolódhatnak a gyulafehérvári székesegyházból, a templomunkból, vagy a Mária Rádió, tévé által közvetített katolikus liturgiába.
Lényeges, hogy ne a külsőségeket tekintsük, hanem legyen szívünkben szeretet. Ezt Morus Szent Tamás példájával illusztrálom. Amikor VIII. Henrik az angol egyház fejének nyilvánította magát, akkor minden alattvalóját esküre kötelezte. Morus Tamás megtagadta az esküt, ezért a londoni Towerbe zárták. Hite miatt szenvedett, de minden vasárnap felvette ünneplő ruháját a cellában is. A börtönőr meg is jegyezte: „De hiszen hiába öltözködik, mert nem látja senki”. Erre Tamás így válaszolt: „Nem az emberek kedvéért, hanem a szent nap miatt teszem”. 1635. július 6-án elnyerte a vértanúság koronáját. Mi sem az emberek kedvéért, hanem a húsvét miatt ünneplünk.
Az étel, a táplálék létfontosságú az életben maradáshoz. Viszont egyre nehezebb az élelmiszerek beszerzése, ami a legnagyobb kihívást talán éppen az időseknek jelenti, akik a legveszélyeztetettebb csoportot jelentik ebben a helyzetben. A plébánia, a közösség miképpen tud segíteni most az éhezőknek, hogy az otthoni kosaruk ne legyen üres?
Plébániánkon lelkiségi, karitatív csoportok működnek. Évtizedek alatt kialakult az egymásra figyelés, a gondoskodás. Az ünnepek előtt meg szokták látogatni azokat, akik valamilyen segítségre szorulnak, és gondoskodnak róluk. Most fokozottabb figyelemmel vannak egymás iránt. Az élelmiszerek beszerzése nem jelent gondot, mert az emberek nem ürítették ki az üzleteket. Van józanság és betartják az egészségügyi előírásokat. Vannak azért kéregetők is. Ők a plébánián részesülnek élelmiszer-adományban.
Ugyanígy a lelki táplálékra is szüksége van a keresztény embernek. Hogyan töltekezhetnek a közösség tagjai?
A közvetített templomi liturgián kívül a családi Szentírás, az Egyházközségi Apostol hetilapunk, a Krisztus világa folyóirat, a blog és facebook, a katolikus honlapok kínálata által lelki, szellemi és informális „táplálékhoz” jutnak. Ez olyan virtuális svédasztal, ahonnan mindenki vehet igénye szerint. Ezen kívül pedig naponta felkínáljuk a gyónás és áldozás lehetőségét is.
A katolikus közösségekben a papok, több helyen a világi lelkipásztori kisegítők is minden hónap első péntekén meglátogatják a betegeket. Ebben a megváltozott helyzetben ez a gyakorlat is nehézségekbe ütközik. Úgy tudjuk, áthidaló megoldást ajánlott kollégáinak e kérdésben, mi lenne az?
Elsőpénteken elsősorban időseinket, betegeinket akarjuk óvni, a törvény előírásaira is tekintettel kell lenni, ezért most a személyes látogatás elmarad. Mivel híveink is rendelkeznek telefonnal, ezért telefonon fogjuk felhívni őket. Pár biztató szóval köszöntjük, mert a jó szónak is megtartó ereje van, és egy-egy krisztusi igével is megerősítjük őket. Betegeink irányában amúgy ritkán gyakorolt emberi gesztus ez. Ferenc szentatya ebben is előttünk jár.
Szerző: Szász István Szilárd 2020. március 31.
Forrás: romkat.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése