2020. 07. 20.

Mustármagunk


A járványhelyzet áthúzta vagy átütemezte terveinket: a csíksomlyói pünkösdi búcsút, a házasságkötéseket, bérmálásokat, az Eucharisztikus Kongresszust stb. Ugyanakkor erőteljesen felszínre hozta az emberek kiszolgáltatottságát, félelmét, szorongását és a társadalom minden hiányosságát. 
Amikor mindenfelől szorongatnak minket s bizonytalanságban élünk, tanuljunk Isten igéjéből, hogy kétségbe ne essünk. Hisszük, hogy elhagyatottak nem vagyunk, mert Jézus megígérte: „Veletek vagyok mindennap, a világ végéig” (Mt 28,20). 
Amikor részt veszünk a szentmisén, nemcsak emlékezünk, hanem Jézus által, Jézussal és Jézusban mutatjuk be a legszentebb áldozatot. 
Korábbi felvétel
Ma örömmmel veszünk részt az elsőáldozók szentmiséjén, hisz szüleik és keresztszüleik teljesítették a keresztelésük idején, tíz évvel ezelőtt vállalt kötelességüket. Úgy nevelik gyermekeiket, hogy hitünk szerint éljenek. Tartsák meg Isten parancsait. Úgy szeressék Istent és embertársaikat, ahogy Krisztus Urunk tanította. 
A családban már akkor elkezdődött a készület az elsőáldozásra. Folytatódott a vasárnapi szentmiséken és a hittanórákon. 
A tegnap sorkerült az első gyónásra. Megéltük a mai szentmise olvasmányának tanítását: „arra tanítottad népedet, hogy igaznak, emberségesnek kell lennie, és azzal a jó reménnyel töltötted el gyermekeidet, hogy amikor ítélsz, alkalmat adsz a bűnük megbánására.” (Bölcs 12,13. 16-19) 
A bűnbánat szentségében mindnyájan megszabadultunk bűneink terhétől. Emberi gyöngeségünkben segítségünkre siet a Szentlélek, hogy Jézust megértsük, mindig szeressük, helyesen imádkozzunk és a jóra törekedjünk. (Róm 8,26-27) 
A lelki előkészület után, szentségi módon vesszük magunkhoz Jézust az Eucharisztiában. 
Így jön el csendben és láthatatlanul a „mennyek országa”. 
Az evangéliumban Jézus három példabeszédét hallottuk a búzáról és konkolyról, a mustármagról, valamint a kovászról. (Mt 13,24-43) A búza és konkolynál a szántóföld mi vagyunk emberek; a gazda maga Jézus, aki a jó magot veti; a szolgák az angyalok, a konkolyhintő az ördög. A szolgák megütköznek a gyomok létén, írtani akarnák, de Jézus a végső szétválasztásig türelmet és irgalmat gyakorol, kíméli a föld jó vetését. Hisz Jézusé az Isten országa, mely a földön szentekből és bűnösökből áll, egészen a „a világ végén” bekövetkező szétválasztásig. 
A mustármagról szóló példabeszéd, az evangélium erejét mutatja. A földben eltűnő mag hirtelen, meglepő módon fává nő. A mennyek országa is szinte a láthatatlanságból a teljes ragyogásba, és egyetemes, mindenkire kiterjedő egyházzá nő vendégszeretetben. 

A kovász hasonlattal az Úr rámutat arra a meglepő hatásra, amit egy kis egyházi közösség, mozgalom tehet a társadalom egészére. Legyünk az Úr jó búzája, magja és kovász, akkor jobbá lesz a világ, bennünk lesz Isten országa.


„Áldalak téged, Atyám, mert feltártad a kicsinyeknek országod titkait.” Mt 11,25.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése