Szűz Mária mindannyiunk édesanyja az üdvösségrendjében. S a jó gyermek készül
és köszönti édesanyját, hogy szeretetét kifejezze. Máriát a teljes
Szentháromság választotta ki, ahogy egyházi énekünkben valljuk: „Oh,
Atyaistennek kedves szép leánya, Jézus Krisztus anyja, Szentlélek mátkája.” Az
Atyaisten tette az üdvösség eszközévé, akit tisztelettel köszöntött Gábor
angyal, akit boldognak mondott Erzsébet, majd az Egyház minden nemzete, melynek
sorát éppen Szent István nyitotta meg, Szűz Máriának ajánlva népünket. Így lett
ő a Patrona Hungariae vagy Magna nostra Domina, Magyarok Nagyasszonya.
Mária képviselt minket az angyali üdvözletkor, majd a megváltás napján, mint
„mulier fortis” állt a Golgota keresztjénél: „Áll a gyötrött Isten-anyja, Kín
az arcát könnybe vonja. Úgy siratja szent Fiát, Úgy siratja szent Fiát.” Jézus
feltámadása után először Édesanyjának jelent meg – így tartja a kegyeletes
hagyomány: „mert ez különösen megillette őt, az Anyát, aki kitartott a kereszt
áldozatnál. Ez a megjelenés egészen más természetű volt, mint az, amelyik az
asszonyok hitét meg kellett erősítenie, Máriánál pedig az erős hitet jutalmazta
meg.”
És Pünkösd napján ott látjuk az apostolok társaságában, mint Ecclesia Orans-t.
Ezért Szűz Mária az „instrumentum salutis”, az üdvösség eszköze – akár az
Anyaszentegyház. Mária a kegyelemben megújult ember, a Szentlélek hárfája, aki
az üdvösség melódiáját közvetíti a világ felé.
1980. szeptember 29-én halt meg istenszolgája Márton Áron püspök atya
Gyulafehérvárt. Reggel háromnegyed kilenckor kispapjai a Szent Mihály-napi
szentmisére gyülekeztek. A szentéletű főpásztor már hajnal óta haldoklott. A
harangok szavára, kinyitotta szemét. A körötte lévők úgy látták, hogy sír. Majd
elhaló hangon ennyit mondott: „Édesanyám, megyek hozzád.” Ezek voltak az utolsó
szavai. Kilenc óra volt, amikor Püspök atyánk 84 éves életáldozatával a
Szűzanya oltalma alatt az örökkévalóságba lépett. Pontosan ekkor kezdődött az
Erdélyi egyházmegye szívében a búcsú-szentmise.
Kérjük a Szentlelket, hogy úgy vezessen bennünket, hogy sokszor
osztozkodhassunk a Szűzanyával húsvét örömében, és befogadjuk Szentfiát a
szentmisében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése