Mementó 2009-ből II.

2009. szept. 28.

Holnap főegyházmegyénk és székesegyházunk búcsúja, Márton Áron püspök atya halálának 29. évfordulója.

Imádkozzuk a Szent Mihály imádságot, és istenszolgája Áron püspök közbenjárását kérjük: Istenünk, te Áron püspököt arra választottad ki, hogy ....

Kimondottan Áron püspök atya közbenjárását kérjük Zoli életéért.

Nagyon-nagy a részvét iránta a kórházban is. Sz-tel, D-K. József

Dr. Nagy József tanár – Gyfvár, 2009. szept. 28. 21:45

Rezső, Jóska, köszi a tudósításokat.

Én is csatlakozom hozzátok az imában, "égostromlásban": Legyen úgy, ahogy Isten akarja!

Nagy titok számomra az esete. Vívódásos volt az oltárhoz jutása, csak ilyen rövid lenne a szolgálati ideje?... Sajátos figyelemmel kísértem szemináriumi évei alatt: szerényen, csendben, de tudatosan készült, még ha tomboltak is néha körülötte a viharok. Tele volt mindig jóindulattal. Nem emlékszem arra, hogy valakit megsértett volna. Szentelése után is felhívott néha "csak úgy...". Amint így most áttekintem a dolgot: szembetűnő életszentségi vonások.

Ki tudja, miért ez az óriási áldozat éppen most a millenniumi záróünnepségünk előestéjén...

Kérjük a csodát! De legyen úgy, ahogyan Isten jónak látja! 

Nagy József (alias: Szaxi p.) 

P.S.: ha van valami újdonság, jelezzétek, kérlek! Köszi!

2009. szeptember 28.  22:35

Kedves Listatagok!

Ma délután 4 órakor újra meglátogattuk Zolit. A szülei mellett plébániánk munkatársai is jöttek, Rezső is eljött Brassóból.

Hangosan imádkoztunk. A Most segíts meg Máriát - önkéntelenül az édesanyja kezdte el. Majd csendben imádkoztunk.

Ezután kezemmel érintettem homlokát és a fülébe mondtam: Zoltán itt vannak szüleid, Rezső, és a többeket is név szerint felsoroltam.

Imádkozunk érted Szatmártól Brassóig. Most kérjük istenszolgája Márton Áron püspök atya közbenjárását érted a megszokott imával: Istenünk, te Áron püspököt... s mert főegyházmegyénk védangyala Szent Mihály, most őt is kérjük: Szent Mihály arkangyal védelmezz minket a küzdelembe... még csendben imádkoztunk, majd hangosan megáldottam. Nyulas Terézke imádság közben figyelte a monitort. „Amikor odamentünk pulzusa 76 volt, amikor beszéltem hozzá akkor 85-re felment. Arca enyhén dagadt, és belázasodott.

Az asszisztens azt mondta, hogy a szervezete felvette a küzdelmet...” Én ehhez nem sokat értek. A folyóson Zelma szoc. testvérrel, plébániánk kórházi asszisztensével találkoztunk és arra kértem, hogy vizes gézzel törölgesse homlokát és arcát.

Este 8 órakor a szüleivel ismét a kórházba mentünk. Már arcszíne piros volt. Mélyen aludt. Az édesanyja beszélt hozzá. Majd hangosan imádkoztunk, Áron püspök atya közbenjárását kértük. Közöltem - azaz a füléhez közel mondtam, hogy nagyon sokan imádkozunk értek, számítunk rád. Most este van, haza kell mennünk, imádkozunk és reggel szüleid és Annamari kijönnek hozzád. Sőt László doktor állandó belépőt ad hozzád. Homlokára tettem kezem és imádkoztunk. Megáldottam. Karját megfogtam, hogyha érzi, érezze, hogy szeretjük. Az édesanyja most is azt tette mind délután, Zoli ballábfejét megcsókolta, - mint nagypénteken mi szoktuk a szentkeresztet. A jobblábszárán nyílttörés van, húzatják, annak lábujjait megsimogatta. A szeretet küzdelme a szeretettjéért. Elköszöntem. Vérnyomása 137/97. Pulzusa 100 volt.

Reggel 8 órakor CT-vizsgálatra viszik. Akkor össze tudják hasonlítani a tegnap esti paraméterekkel.

Az asszisztensnő kedvességét megköszöntem, és megkérdeztem: hogyan alakul Zoli állapota? Válasza, amit délelőtt is mondta: stabilizálódott. Szeretném, ha holnap este valamelyest jobb hírekkel számolhatnék be. Most készülök lefeküdni, mert hajnalban 4 busz és két kiskocsival megyünk a Gyfvári zarándoklatra. Zoli is jött volna, most viszont őt visszük a szívünkbe.

Kérjük a csodát, mert itt csak az segít, de legyen meg az Isten akarat.

Jó éjt mindnyájatoknak!

Szeretettel, D-K. József

Baricz Biborka – Fülöpszigetek, 2009. szept. 29.  13:51

Kedves atya!

Nem ebből az alkalomból szerettem volna első alkalommal levelet írni. Az igazat megvallva, nem is tudom, mit írhatnék, csak érzem, hogy egyszerűen írnom kell.

Hétfőn tudtam meg, hogy mi történt Zolival. Engem is nagyon megrázott… Tegnap a szentmisén nem is tudtam, hogy miért imádkozzak, mit kérhetnék Istentől: ami Zolinak a legjobb, vagy ami a szüleinek, a plébániának, az ismerőseinek? De ki vagyok én, hogy eldöntsem, hogy mi a jó valakinek is?! Így azért imádkoztam és imádkozok most is, hogy Isten azt engedje megtörténni, ami az Ő még nagyobb dicsőségére válik!

Nagyon távol vagyok otthonról, de úgy próbálom megélni ezt a helyzetet, hogy megteszem az itteni feladataimat, és szeretem ezeket az embereket, akik itt vesznek körül engem. És bízom Benne, tudom, hogy Ő megteszi mindazt, sőt még többet is, amit én esetleg most otthon tehetnék.

Kérem atyát, hogy nagyon vigyázzon magára, mert az embereknek, híveinek, barátainak szükségük van atyára! Bíborka

Szénégető István – Marosvásárhely, 2009. szept. 30. 10:39

Testvérek,

a tegnapi gyulafehérvári ünnepen többen is felajánlottuk imáinkat Mihály Zoli gyógyulásáért, kérve Isten Szolgája Márton Áron közbenjárását... a papság évében... a Márton Áron boldoggá avatásának döntő csodáját is kérve. 

Kérlek, ne lankadjatok, folyamatosan és sokan imádkozzunk! Ajánljatok fel szentmisét, kérjétek Kis Szt. Terézt, akinek nyolcadában vagyunk, vagy rózsafűzért... holnaptól a Szűzanya és a rózsafüzér hónapja. 

Jézus Krisztus Urunk, könyörülj rajtunk, és gyógyítsd meg őt! Isten Szolgája, Márton Áron  -  könyörögj érettünk! 

Sz. István

2009. szept. 30. 16:35

 Kedves Mindnyájan!

1. Szeptember 29. Szent Mihály arkangyal főegyházmegyénk védőszentje, főszékesegyházunk búcsúja, istenszolgája Márton Áron elszenderülésének 29 évfordulója, (fő)egyházmegyénk millenniumának záró napja. E napra különösen készültem, hisz együtt könyöröghetünk Zoli életéért. 29-dike Áron püspök atya 29. mennyei születésnapja. Hajnal fél 3 órakor keltem. 3 órakor fogadtam a 4 autóbuszt, és útnak indítottam Gyfvárra. Az egyik busz 45 ministránssal, hittanossal és Szecsete Zoltán, Rusti Sanyi tisztelendő úrakkal elindult. A zarándoklatra menet és haza jövet is imádkoztak, de nagyon sokan és sok felé imádkoztak Zoltánért. Jómagam felnőttek társaságában kiskocsival mentem. Két belépőt a plébániámról az igénylők nem vittek el. Induláskor magamhoz tettem, az egyiket L. Rezső t. úrnak adtam, hogyha szükséges útközben tegyünk jót másokkal. Az úton, mindegyre hívogattak a paptestvérek, érdeklődtek Zoli állapota felől. Amikor  Marosszentimre után az eltérőhöz közeledtünk, bizony várakozni kellett. Ekkor az egyik kitűzőt, amely nálam volt megfogtam és kiszálltam a kocsiból, hogy az előttünk levő HR rendszámú kocsinak felkínáljam. Odajönnek-e? - kérdeztem, kezemben tartva a belépőjegyet. Nem, volt a válasz. Akkor az előtte levő HR rendszámú kocsihoz léptem, mondom nekik is. Igen, csak ... tessék és odaadtam a kitűzőst. Ezt az előbbiek meglátták, és azonnal mondták, hogy ők is a szentmisére jönnek. Azonnal,  a Rezső kocsijához szaladtam és elkértem tőle a jegyet, azoknak is átadtam. Örvendtem, hogy segíthettünk, és egy jegy sem maradt használatlanul nálunk. A szentmisét hálából az 1000 évért és Zoliért ajánlottam fel, hogy Isten tartsa meg továbbra is népünket. A Te Deum alatt letérdeltem, mert ezt csak egyszer lehet megtenni ilyen formában. A szentmise felemelő, Istenben megnyugvást adó volt. Itt Istennel társalogtunk.

2. Az állófogadás, az elsőnek a folytatásaként az ember-ember közti kapcsolatok ápolása következett. Ez jó lett, amennyiben jó alapot vetettünk előbb. Igyekeztem, hogy hamar túl legyek a betevőn, hogy az emberi kapcsolatok ápolására többet tudjak fordítani. Rég nem látott külföldi ismerőseim hogylétem felől érdeklődtek, akiknek elmondtam, hogy én ugyan meg volnék hála Istennek, de most a káplánom balesete és kómás állapota nehezedik rám. Segíteni kellene, mert egy 27 éves pap megmentése többet ér akármilyen kápolna vagy templom megépítési összegénél. Most kellene a támogatás, hogy meg tudjuk menteni az életét.  Az erdélyi papok és világiak mindegyre Zoli sorsáról érdeklődtek. Kozma Imre atya, ajánlotta, hogy szerdán hívjam fel, akkor otthon lesz és beszélgessünk erről. Több ismerőssel beszéltem, többek közt Soós Károllyal, aki dr. Szabó Béla főkonzul úr társaságában volt. Ő ajánlotta, hogy Zoli esetét a főkonzul úrral is beszéljük meg. Szabó úr segítségét kértem, ő Füzes Oszkár nagykövet úrral és Szilágyi Mátyás főkonzul úrral hozott össze. Átgondolták a helyzetet és intézkedtek. Közben Kelemen Hunorral, Tamás püspök úrral és dr. Barta Tibor főorvossal is tudtam külön-külön beszélni. Utána haza indultam, szívemben reménnyel, tudva azt, hogy ennyi jóakarat és Isten tudja, hogy hány hívő odaadó imája nem vész el.

Nagyenyednél jártunk, amikor mindenünnen jöttek a mobil hívások. Egyből diszpécseres lettem. Hívtam a plébániámat, a kórházat, az orvosokat, mindeniktől a megfelelő információt kértem, hogy hívóimnak, akik „sürgős választ” vártak tudjam továbbítani. Úton vagyok és nem otthon, hogy hatékonyan tudjak intézkedni. Több mint kétórás ilyen állapot végén értem haza. Beszéltem a bp-i Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet főigazgató-helyettes Szita professzorral. Az ő utasítása alapján nyomban a Kórházba mentem. Először megnéztem Zolit, és rövid imával és áldással átadtam a sok-sok imát és távoztam tőle. Ezután dr. László Imre sebész-főorvossal és dr. Varga Péter intenzív osztályvezető főorvossal  együtt megbeszéltem a kínálkozott új helyzetet. Készültem lefeküdni 23 órakor, amikor Barta doktor Bp-ről hívott és jelezte, hogy a tegnapi diagnosztizálás szerint és a bp-i intézet felszerelése alapján van esélye Zolinak, hogy rendbe jöjjön. Ezután ki nem aludt volna el?

3. Reggel ismét Bp - Csíkszereda telefon beszélgetések. Fél 9 órakor a kórházban Zolinál. Zolit közben útra készítették, hogy mentővel az érkező helikopterhez vigyék. Az iratait rendeztük. Majd vártunk és fél 11-kor a mentőbe tették. Innen a Sportpályára szállították, mert a helikopter csak ott szállhat le. A pályán 2. és 3. osztályos gyerekek torna órája volt. Beszéltem a tanítónővel és a gyerekekkel, amíg a kaput kinyitották a mentő előtt. Elmondtam, hogy az úton szenvedett balesetet Zoltán tisztelendő úr, ezért vigyázzanak, amikor mennek át az úton. És már a helikopter zúgása megtörte a csendes légkört. A gép leszállt, a hordágyat oda tolták. Ekkor a gyerekekkel együtt elmondtunk egy Miatyánkot Zoliért. Úgy gondolom, hogy az a 20 perc mély nyomot hagyott a lelkükben, amíg a mentő és a helikopter ott tartózkodott. Munkatársaim, Szecsete Zoli, Rusti Sanyi, Annamari, Tünde és Anti bácsi, valamint Zoli szülei és a nem hibás sofőr és felesége is ott volt. Imádkoztunk, miután a mentő elment. A helikopteres csapat még tett-vett, várakoztak. Várták Balog György konzul úr érkezését, aki a befogadó kórház iratát hozta. Átadtuk, lekezeltünk a pilótával és egy perc múlva már a levegőben volt a gép.

4. Ne vegyétek rossz néven ezt a beszámolót, de így is nagyon rövid. Elmondhatom, hogy sok-sok jóakaró embert gyűjtött össze a tegnapi nap az Úr. Köszönjük Áron püspök atya, példád és tanításod világító jel ma is.

Szeretettel, Darvas-Kozma József

2009. szept. 30. 17:37

Kedves Mindnyájan, akik Zoli sorsa felől érdeklődtök!

Hál' Istennek 11 - 4 óráig Zoli megtette a távugrást és a magasrepülést, és szerencsésen megérkezett vele a zúgó vasangyal négy rohammentős földi angyalocska irányításával. 4 órakor azt a választ kaptuk, hívjanak egy óra múlva. 5 órakor hívtuk a bp-i OBSI-t és  közölték, hogy jelenleg a műtőben van. Vagyis már "reperálják".

Ugye továbbra is kitartunk érte?

Imádságos köszönéssel, D-K. József 

Dr. Nagy József 2009. szept. 30. 18:49

Jóska, köszi!

Így van: Kitartunk!

Nagy J./Szaxi p.

Koczinger Tibor – 2009. szept. 30. 21:05

Kedves Jóska!
Persze, hogy kitartunk mi szatmáriak is!
Isten áldás kísérje minden imád és cselekedeted, amit úgy látom tétovázás nélkül megteszel, végrehajtva azt amit a Szentlélek sugall!!!
...és írj nekünk mindannyiszor, mikor új hírek birtokába jutsz! Köszönjük!!! Köszönjük jóságod!!!
Kitartó szeretettel:
Tibor

Msgr. Dr. Kovács Gergely – Róma, 2009. szept. 30. 19:39

+!

Kedves Jóska! 

   Nemrég értem vissza Rómába Rodé bíborossal, illetve én ide, a szobámba. Épp csak kipakoltam s leültem a gép elé. (…)

   Zoliért imádkozva, szüleinek lelki erősséget kérve és Isten támaszát, szeretettel,

Gergely

Lakatos Gabriella – Mvhely, 2009. szept. 30. 21:28

Kedves Mindanyiotoknak! 

Későn olvastam el az emaileket. Imádkozom Zoliért, bár nem ismerem. A Budapesti OBSI-ban dolgozik egy kollégám, katolikus sebész és lelkigondozó, bizonyára ismeritek Dr. Egri Lacit, ő is tud segíteni, ha tud a helyzetről.

Szeretettel, Lakatos Gabriella, kórházlelkész Mvhely

Orvosi napló:

Mihály Zoltán Lajos - Esetszám: 3779907

Név: Mihály Zoltán Lajos

xxxxx

xxxx

Azonosító: 00000842993

2009.09.30.

Beteget előzetes megbeszélés alapján vettük fel Kórházunkba.

Három nappal megelőzően Csíkszeredán közlekedési baleset során sérült, mély eszméletlen állapottal járó mindkét oldali agyzúzódásokkal, kiterjedt subarachnoidealis vérzéssel és koponyaalapi töréssel, ill. I. fokban nyílt disztális lábszártöréssel (később fixateur extern behelyezése szóbajön)és kisebb bal oldali térdizületi sérüléssel járó politraumatizációt szenvedett.

Az átküldő intenzív osztályon lélegeztették, a súlyos koponya-agysérülés miatt barbiturát kezelést, a bázistörés miatt kombinált AB kezelést alkalmaztak (a rövid zárójelentésből egyéb számottevő információ sajnálatosan nem nyerhető, holnap további telefon konz. szükséges).

xxx