2014. 08. 27.

Putyin két nyilatkozata

Putyin pozitívnak nevezte a Porosenkóval folytatott megbeszéléseket

Putyin pozitívnak nevezte a Porosenkóval folytatott megbeszéléseket

Vlagyimir Putyin orosz elnök pozitívnak minősítette az ukrán kollégájával, Petro Porosenkóval folytatott megbeszéléseket. Az orosz vezető ezt a minszki találkozó után jelentette ki.

Az államfő megjegyezte, hogy az ebben a formátumban rendezett találkozó hasznos volt.
„Igaz, nem tudom, hogy mi lesz ennek a vége. De minden esetre lehetőségünk volt még egyszer megfogalmazni aggályainkat” – hangoztatta Putyin.
Az elnök kiemelte, hogy Oroszország mindent meg fog tenni az ukrajnai vérontás beszüntetése és a békés rendezés érdekében. Putyin elmondta, hogy a megbeszéléseken megállapodást értek el a kelet-ukrajnai lakosságnak nyújtandó orosz humanitárius segélyről.
OH

 **
 Putyin a Schneerson Könyvtár gyűjteményének kiállításán mondott beszéde
Vlagyimir Putyin 2013-ban látogatást tett a 2012 novemberében létesített moszkvai zsidó múzeumban, ahol is kiállítás nyílt a nevezetes Schneerson Könyvtár gyűjteményéből.
A 12 ezer zsidó vallásos könyvet és 50 ezer dokumentumot tartalmazó kollekciót a Chábád Lubavics ortodox zsidó szervezethez tartozó Joseph I. Schneerson rabbi hozta létre még a 20. század elején. A bolsevikok hatalomra kerülését követően azonban az értékes dokumentumokból és könyvekből álló gyűjteményt államosították.
 A Chábád Lubavics 2004-ben indított pert Oroszország ellen a könyvtár megszerzése érdekében. Hat esztendővel később egy magát illetékesnek nyilvánító amerikai bíróság természetesen a zsidók javára döntött. 2013 januárjában pedig az amerikai bíróság arra kötelezte az orosz államot (!), hogy napi 50 ezer dollárt fizessen a Chábád Lubavics részére mindaddig, amíg a kollekció részét képező könyveket és dokumentumokat át nem adja a zsidó ortodox szekta részére. Oroszország igazságtalannak nevezte az ítéletet, mivel Moszkva álláspontja szerint a könyvtár az „orosz nemzeti örökség részét képezi”.
Vlagyimir Putyin ez év februárjában azzal az ötlettel állt elő, hogy a gyűjtemény ugyan az orosz állam tulajdonában maradjon, de a nemrég megnyílt moszkvai Zsidó Múzeumban és Tolerancia Központban nyerjen elhelyezést. Az elképzelés a jelek szerint valósággá is válik. Az év végéig 4500 könyvet szállítanak át a múzeumba, ahol az Orosz Állami Könyvtár felügyelete alatt álló részlegben fogják azokat őrizni. (Mivel az oroszok valószínűleg attól tartanak, ha nem felügyelik a könyvtárat, annak darabjait a zsidók kicsempészhetik Oroszországból.)
Vlagyimir Putyin is megjelent a gyűjteményt egyes darabjait bemutató kiállításon, beszédében pedig az alábbi döbbenetes kijelentést tette a zömmel zsidókból álló közönsége előtt: „A döntést a könyvtár államosításáról az 1920-as évek elején az első szovjet kormány hozta meg, amely 80-85%-ban zsidókból állt.” Putyin ezzel nyilvánvalóan a könyvtár megszerzésére törekvő zsidók értésére adta, hogy a kérdésben kialakult konfliktusért bolsevik köntösbe bújt elődeiket terheli a felelősség. Azonban jóval több is történt. Ez volt az első eset, hogy komoly pozíciót betöltő orosz politikus kimondta az igazságot az egyik legfőbb taburól, melyről a szovjet időszakban sem volt szabad nyíltan beszélni: arról nevezetesen, hogy a forradalmat előkészítő és levezényelő bolsevik vezetők döntő többsége zsidó származású volt. Korábban bárki, aki ezt a tényt kimondta, „antiszemitának”, „gyűlölködőnek” lett bélyegezve, és „alaptalan összeesküvés elméletek” hirdetésével vádolták meg az illetőt. (Költői a kérdés, de elkerülhetetlenül fölmerül az emberben: vajon melyik magyarországi politikus merné a nyilvánosság előtt kijelenteni, hogy a Tanácsköztársaság, majd a Rákosi-rezsim idején hazánkat terrorizáló kommunista vezetők jelentős része zsidó származású volt?)
A témáról annak ellenére is tilos írni és beszélni a nyugati világban, hogy az Encyclopedia Judaica sem hallgatja el a zsidóknak a bolsevik forradalomban játszott jelentős szerepét. „A kommunista mozgalom és a kommunista ideológia fontos szerepet játszott a zsidók életében, különösen az 1920-as, 1930-as években, valamint a második világháború alatt és után… Egyes zsidók komoly befolyással rendelkeztek a bolsevizmus korai szakaszában, és a szovjet rendszerben…” – olvasható a zsidó enciklopédiában. Ezen a ponton persze érdemes megjegyezni: a zsidók hatalma elsősorban azért csökkent folyamatosan a Szovjetunióban és a kommunista mozgalomban, mert Sztálin szép lassan (habár a terror eszközét is bevetve) kiszorította a zsidókat a vezetésből.
Vlagyimir Putyin – aki ugyancsak megmentette országát attól, hogy a zsidók ott átvegyék a hatalmat – a kiállítás megnyitóján mondott beszédét azzal a fordulattal fejezte be, hogy Oroszország „a könyvtárat mosollyal az arcán adja át a zsidó közösségnek”. (A mosoly többszörösen is indokolt: részben, mert Putyin kiakolbólított néhány hatalomra törő zsidó oligarchát az országból, részben pedig azért, mert tényleg nevetséges, hogy zsidók államosították a könyvtárat, és most zsidók akarják visszavenni.) De vajon a „zsidó közösség” is visszamosolyog-e az oroszokra? Lehetnek kétségeink.

Forrás: http://mkh.valosag.net/
Perge Ottó - RT News - Pravda nyomán

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése