2018. 04. 12.

Nemzeti Összetartozásból összetartó nemzet


A címben előrebocsátott feladat még hosszas együtt gondolkozást és együtt munkálkodást kíván. Április 8-án megtartott magyar népszavazás megerősítette és még szilárdabbá tette nemzeti összetartozásunkat. Ez is igazolja június 4-ét, a Nemzeti Összetartozás Napját. 1920. június 4-én, a trianoni békediktátum napján gyászosan szóltak az ezeréves Magyarország harangjai, és 11 óra 5 perckor összeült a nemzetgyűlés. Rakovszky István házelnök rövid beszédet mondott. Az elszakított országrészek lakóinak ezt üzente: „Ezerévi együttlét után válnunk kell, de nem örökre.”
Az 1920. június 4-i trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában. Ezért Mádl Ferenc köztársasági elnök 2003. október 28-án a csíkszeredai Millenniumi templomban tett látogatásakor kijelentette: „A lelki sebeknek a lelkekben kell begyógyulniuk!”
Trianon után kilencven évvel, Kövér László (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) kezdeményezte a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatot. Az indítványt támogatta a Fidesz, a KDNP és a Jobbik frakciója, míg az MSZP ellene foglalt állást. 2010. május 31-én a Magyar Országgyűlés megszavazta a törvényjavaslatot, ami június 4-én hatályba is lépett. A Fidesz-KDNP-Jobbik 302 igen, MSZP 55 nem és LMP 12 tartózkodó szavazat. Az Országgyűlés kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Sólyom László köztársasági elnök 2010. június 3-án aláírta a törvényt, és az napra a 90. évfordulón, 2010. június 4-én hatályba is lépett. E napon, a trianoni békeszerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának időpontjában a történelmi zászlók bevonulásával és harangzúgással kezdődött az Országgyűlés Trianon-emlékülése. Ezt követte a folyamatos visszahonosítás vagy honosítás. Az Összetartozás napjának célja: A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk: a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására.”
A székely-magyarság lelki-szellemi összetartozását szolgálták a 14. század közepe óta a csíksomlyói kegyhely első szerzetesei és a Salvator kápolna remetéi, a Szentatyától pünkösd szombatra és vasárnapra adott búcsú kiváltsága, a ferencesek 1448-tól végzett középfokú oktatása, az 1567. május 17-i pünkösdszombati hargitai csata, amikor eleink saját vérükkel és véres fegyvereikkel védték a közösséget és a hitet. Azóta fogadalomból, jószántából jön a nép Somlyóra lelkesedni, tanulni, szellemi-lelki vezéreit meghallgatni, hogy az igét szívébe vésve s az áldozásban Krisztussal egyesülve egy újabb évre való munkakedvet, nemzeti gondolatot vihessen haza az otthon maradtaknak. Így mondjuk „fogadalomból” jöttek és jövünk, hogy vagyonilag, társadalmilag, kulturálisan jobban szerveződjünk és megerősödjünk.

D-K J



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése