A címben
előrebocsátott feladat még hosszas együtt gondolkozást és együtt munkálkodást
kíván. Április 8-án megtartott magyar népszavazás megerősítette és még
szilárdabbá tette nemzeti összetartozásunkat. Ez is igazolja június 4-ét, a
Nemzeti Összetartozás Napját. 1920. június 4-én, a trianoni békediktátum napján
gyászosan szóltak az ezeréves Magyarország harangjai, és 11 óra 5 perckor
összeült a nemzetgyűlés. Rakovszky István házelnök rövid beszédet mondott. Az elszakított
országrészek lakóinak ezt üzente: „Ezerévi együttlét után válnunk kell, de nem
örökre.”
Az 1920. június 4-i
trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott
Közép-Európa nemzeteinek tudatában. Ezért Mádl Ferenc köztársasági elnök 2003. október 28-án a
csíkszeredai Millenniumi templomban tett látogatásakor kijelentette: „A lelki sebeknek a lelkekben kell
begyógyulniuk!”
Trianon után kilencven évvel, Kövér László (Fidesz) és Semjén
Zsolt (KDNP) kezdeményezte a Nemzeti
Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatot.
Az indítványt támogatta a Fidesz, a KDNP és a Jobbik frakciója, míg az MSZP
ellene foglalt állást. 2010.
május 31-én a Magyar Országgyűlés megszavazta a törvényjavaslatot, ami június
4-én hatályba is lépett. A Fidesz-KDNP-Jobbik 302 igen, MSZP 55 nem és LMP 12
tartózkodó szavazat. Az Országgyűlés kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége
része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása
valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának
meghatározó eleme.” Sólyom László köztársasági elnök 2010. június 3-án
aláírta a törvényt, és az napra a 90. évfordulón, 2010. június 4-én hatályba is
lépett. E napon, a trianoni békeszerződés
kilencven évvel ezelőtti aláírásának időpontjában a történelmi zászlók
bevonulásával és harangzúgással kezdődött az Országgyűlés Trianon-emlékülése. Ezt követte a folyamatos visszahonosítás vagy honosítás. Az Összetartozás napjának célja:
„A nemzeti emlékezés, a
Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek
érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek
megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk:
a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után
képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására.”
A székely-magyarság lelki-szellemi
összetartozását szolgálták a 14. század közepe óta a csíksomlyói kegyhely első
szerzetesei és a Salvator kápolna remetéi, a Szentatyától pünkösd szombatra és
vasárnapra adott búcsú kiváltsága, a ferencesek 1448-tól végzett középfokú
oktatása, az 1567. május 17-i pünkösdszombati hargitai csata, amikor eleink
saját vérükkel és véres fegyvereikkel védték a közösséget és a hitet. Azóta fogadalomból,
jószántából jön a nép Somlyóra lelkesedni, tanulni, szellemi-lelki vezéreit
meghallgatni, hogy az igét szívébe vésve s az áldozásban Krisztussal egyesülve
egy újabb évre való munkakedvet, nemzeti gondolatot vihessen haza az otthon
maradtaknak. Így mondjuk „fogadalomból” jöttek és jövünk, hogy vagyonilag,
társadalmilag, kulturálisan jobban szerveződjünk és megerősödjünk.
D-K J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése