Isten az élet barátja - 31.C.

Petőfi Sándor játszi könnyedséggel fejezte ki az emberi lélek titkait és változásait. Ilyen a Befordultam a konyhára c. népies versének életképe, amelyben bemutatja azt a tipikus helyzetet, ahogy a konyhába belépő legény megpillant egy leányt és nyomban beleszeret. A hétköznapi epizódot kedves életbölcsességgel, fordulattal, kiigazítással adta elő. Végül az utolsó sorokban kimondja az igazságot, a lányért ment oda, akibe első pillantásra beleszeretett: „Égő pipám kialudott,/ Alvó szívem meggyúladott.” 

Olvasmányunk a Bölcsesség könyvéből részben apologetikus, részben didaktikus buzdító szónoklat és imádság Isten hatalmáról és irgalmáról. (Bölcs 11,12-12,2)  A szentíró ebben a szakaszban a hitet próbálja erősíteni honfitársaiban. Isten végtelenül irgalmas, és kíméletes, mert szeret. Neki megvannak az eszközei a bűntetésre is, mert hatalmas. A világ is olyan előtte, mint a porszemnek nevezett legkisebb súly a mérlegen, vagy a földre hulló hajnali harmatcsepp. De irgalmat gyakorol, mivel szereti teremtményeit, s lehetőséget ad nekik a bűnbánatra. A mindent megtehető Isten könyörületes tud lenni. A teremtéssel és a fenntartással, mindent és mindenkit nagyon szeret, így türelmes és megbocsátó.  “Te mindent kímélsz, mert a tied minden, ó életnek barátja. (…) Alig bünteted azokat, akik eltévednek; inted azokat, akik vétkeznek, és a szívükre beszélsz, hogy gonoszságukat elhagyva higgyenek benned, Uram.” Nagyon szép tanító ima Isten szeretetéről, irgalmáról.

Ennek személyes megnyilvánulását Jézusban látjuk, amikor Jeruzsálembe tartott, hogy megváltó áldozatát bemutassa. Jerikóhoz közeledve a vak koldusnak visszaadta szeme világát. Jerikóban a vámosok feje, Zakeus szerette volna látni Jézust, de a tömeg miatt nem tudta, mert alacsony volt. (Lk 19,1-10) Előre szaladt és felmászott egy vadfügefára, hogy láthassa. Amikor Jézus odaért, felpillantott a fára és nevén szólította: „Zakeus, gyere le gyorsan, mert ma a te házadban kell megszállnom.” Zakeus neve jelentése ‘tiszta, ártatlan’. Ez az ember két világ határán mozog: vámszedő, ezért tisztátalan, de nyitott szívvel válaszol Isten hívására; gazdag ember, aki nehezen, de megszabadul a vagyonához ragaszkodásából. Zakeus befogadta Jézust, s az ő jelenléte lehetővé teszi azt, ami emberileg lehetetlen. A gazdag ember átmegy a tűfokán. Zakeus megváltozott, házanépéhez eljött az üdvösség. Jézus előtt kijelentette: Vagyonom felét a szegényeknek adom, ha valakit megkárosítottam négyannyit adok helyette. A hagyomány szerint Szent Péter segítőtársa, majd Cezárea püspöke lett. 

Zakeus élete igazolja Szent Pál tanítását: aki életében megdicsőíti Krisztust, azt Krisztus is dicsőségre emeli. (2Tessz 1,11-2,2) Imádkozzunk, hogy Istenünk méltóvá tegyen bennünket a meghívásra és tökéletessé a hitből fakadó tettekre.

 

„Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és üdvözítse, ami elveszett.”  Lk 19,10.