2017. 02. 20.

Szent László-év 5.



A bizánci határvédelemre beosztott besenyők, görög és bolgár biztatásra, 1071-ben Nándorfehérvár felől betörtek a Szerémségbe és pusztították Valkó vármegyét. A király és a hercegek ekkor is együtt harcoltak. Három hónapi kitartó harc után sikerült Nándorfehérvárt meghódoltatni. A városba szorultak, élén Nikétász várparancsnokkal, kegyelemre megadták és Géza pártfogásába ajánlották magukat. A dühös Salamon elé kevesen járultak. Ez is növelte a király féltékenységét, amit a környezetében levő idegenek is szándékosan szítottak, különösen Vid bácsi ispán, aki úgy uralkodott a királyon, mint iskolamester a növendékén”. A zsákmány feletti osztozkodás viszályt szült. Géza a búzási mezőn nem engedte zsákmányra bocsátani azokat, akik eléje járultak. Ezért Salamon a zsákmányosztás alkalmával megrövidítette Gézát, mert az 1/3 helyett csak 1/4-et adott, a többin pedig ő, Vid és veje osztozott. László ekkor bátyja, Géza oldalára állt. Tovább fokozta az ellentétet a király és a hercegek között, hogy a bizánci császár csak Gézához menesztett követeket. Vid ispán tanácsaiban folyamatosan a hercegek elveszejtésére buzdította a királyt.
1072-ben, amikor a bizánciak csellel visszavették Nándorfehérvárt, a király megüzente a hercegeknek, hogy mindketten jöjjenek hozzá, és vonuljanak seregükkel a görögök Nis vára ellen. Ugyanis álnokul el akarta őket veszejteni. A hercegek átláttak a király kelepcéjén és vigyáztak magukra. László herceg a fele sereggel a Nyírségből figyelte az eseményeket, hogy szükség esetén Géza segítségére siessen. Géza elkísérte Salamont a nisi hadjáratra, de a király nem merte bántani Gézát, mert nem volt kétséges, hogy László erős haddal bosszulná meg bátyját. Közben a nisi férfiak sok kincset hoztak a királynak és a hercegnek, hogy békét kössenek. Géza ezután hazasietett hercegségébe. Ekkor már mindenki ismerte a király és a hercegek közti sérelmeket és a viszályt. László ettől kezdve hol katonaként, hol diplomataként szolgálta Géza küzdelmét a királyi koronáért.
Az ország főpapjai a polgárháborút elkerülendő, rávették a királyt és a hercegeket 1073-ban az esztergomi szigeten a félévre szóló megbékélésre, majd 1073. november 11-től 1074. április 24-ig tartó fegyvernyugvásban állapodnak meg. Azonban mindkét részről elkezdtek szövetségeseket keresni; Salamon a németek felé tapogatózott. László és Lambert, bátyjuk tanácsára, Lengyelországba és Oroszországba mentek barátaik segítségét kérni, hogy a király mesterkedései ellen felvértezzék magukat. Lambert az orosz belviszályok miatt nem kapott nagyobb segítséget, hasonlóan László sem a lengyelektől, csak a csehektől, sógoruk Ottó morva hercegtől.
A király pedig pontosan értesült a hercegek minden mozdulatáról. Salamon télvíz idején Szekszárd közelében táborozott, amikor megérkezett a német had. Ekkor a király a szekszárdi apátságba ment “áhítatosságát elvégezni”. A szentmise után az apátságban szállt meg. Vid ispán ekkor unszolta leghevesebben a királyt, hogy most, azonnal támadja meg az Igfan erdejében vadászgató Gézát, hiszen még egyedül van, öccsei csak most gyűjtik a segítséget. Fogassa el és vakíttassa meg Gézát. Salamon reggelig kért gondolkodási időt, de nem ellenkezett: seregével másnap el is indult. Vilmos olasz apát előbb futárt küldött Gézához, hogy figyelmeztesse. De az áruló ispánok lebeszélték Gézát. Az apát még az éjjel világi ruhát öltött, lóra ült, és sebes vágtában virradatig elérte Gézát a hírrel, hogy azonnal meneküljön. Géza így is csak üggyel-bajjal menekülhetett, mert saját környezete is tele volt árulóval. Géza már nem tudott kisiklani az ellenség gyűrűjéből, 1074. február 26-án a Tisza keleti oldalánál, Kemejnél szembetalálta magát a királyi túlerővel. Ekkor a tiszántúli három zászlóaljat vezető ispánok, akiket Vid ispán megvesztegetett, cserben hagyták a herceget. Az elfutók által legyengített sereggel a csatát nem a győzelemért vívta, hanem a biztos visszavonulást akarta kiharcolni Vác felé. Végül is csak néhány emberével menekülhetett át a Tiszán, Vác felé igyekezett, hogy öccse, László és Lambert hadaival egyesüljön. Salamon pedig nem közölte seregével, hogy a Gézától megfutók az ő hűségére tért emberek, így a menekülő zászlóaljak után eredtek a németek és mind lekaszabolták.
Gézának jóformán minden hű embere vesztét végig kellett néznie, s ez úgy megrendítette, hogy mikor Vácnál találkozott László, Lambert és Ottó seregével, sírva fakadt. László azonban tele volt tettvággyal és nemes haraggal, mely bátyját is csakhamar megerősítette.
A sereg a szembejövő Salamonra várakozott. Az egyik reggelen a hercegek lóháton tanácskoztak azon a helyen, ahol most Szent Péter apostol kőkápolnája áll. Fontolgatták, miképpen harcoljanak. Hát amint ott álldogálnak, világos nappal mennyei látomás jelent meg Boldog Lászlónak, mire szólott bátyjához, Géza herceghez: „Láttál-e valamit? Felelé az: Semmit. Mondotta ekkor Boldog László: Amidőn itt állunk és tanácskozunk, íme, az Úr angyala leszállott az égből, kezében arany koronát hozott és azt fejedre illesztette; nyilvánvaló ebből, hogy nekünk adatik a győzelem, Salamon pedig legyőzve, számkivetve futamodik ki az országból, a királyságot és koronát pedig neked adja az Úr. Mondotta erre Géza: Ha az Úristen velünk lesz... és beteljesül a te látomásod, egyházat építek ezen a helyen az ő szentséges szűz anyjának, Máriának” – olvassuk a krónikában. Ezután elmondja a krónika, hogy az ütközet előtt László herceg fölcserélte zászlaját Géza herceg zászlajával abból a célból, hogy Salamon bátrabban támadjon erre a csapatra ... abban a hitben, hogy ez Géza dandára, melyet a minap legyőzött.
„A király tehát László dandára elé érkezett, ráismert, megrémült, és megparancsolta a zászlótartóknak, fordítsák a csapatokat Géza csapatai felé. Látván László herceg, hogy a király félelmében elfordult tőle, ő rontott az élen a király dandárára.” László és Géza vitézei aprították Salamon ide-oda tekergő dandárát. Mindkét részről a hadak zöme magyar volt, a magyarok a csatában egymást mészárolták. Ott maradt a csatatéren a viszály fő okozója, Vid ispán is, akit a csehek öltek meg. Salamon király megfutott, Moson várába menekült, ahol felesége és anyja is tartózkodott. Anyja, az orosz Anasztázia szomorúan korholta, hogy miért nem hallgatott az ő tanácsára, miért nem fért meg unokatestvéreivel, most az egész országot elvesztette. Salamon Moson és Pozsony várában rendezkedett be.
Géza serege így aratott győzelmet Mogyoródnál 1074. március 14-én, szombati napon. Géza és László hercegek seregei felvonultak Fehérvárra, a hagyományos királyi székhelyre és koronázó városba. A székesfehérvári országgyűlés királlyá választotta. VII. Mihály bizánci császár a  nándorfehérvári lovagias magaviseletéért koronát küldött Gézának.
Géza koronázása után László kapta meg a hercegséget. Majd együtt elmentek Vácra, arra a helyre, ahol a látomás történt. Ott arról tanakodtak, hogy a Szűzanya tiszteletére építendő egyháznak hol vessék meg alapját. Ekkor csodaszarvas jelent meg előttük, szarvai tele lévén égő gyertyákkal, és megvetette lábát azon a helyen, ahol a monostor van. Boldog László ennek láttára szólott: Bizony ez nem szarvas volt, hanem Isten szent angyala, ahol lábát megvetette, azzal a helyet jelölte, ott építsük fel a Boldogságos Szűz egyházát és nem máshol”. Oda építette Géza a váci székesegyházat, Mogyoródon emléktemplomot, Garamszentbenedeken zobori András remete ereklyéinek apátságot alapított. A nemes lelkű, hatalmas Géza békés alkotásoknak szentelte idejét. Salamonnal  folytatott tárgyalásán megmérgezték, 1077. április 25-én meghalt. A váci székesegyházban temették el.
,,Amikor a magyarok meghallották – olvassuk a krónikában –, hogy Magnus (Géza) király meghalt, egész sokaságuk öccséhez, Lászlóhoz gyűlt, és egy értelemmel, közös szóval és egyetértő akarattal őt választották az ország kormányzására, vagyis helyesebben buzgó és állhatatos kéréssel rákényszerítették. Mindnyájan tudták ugyanis, hogy föl van ruházva a tökéletes virtusokkal … Úgy ragyogott föl … amiképpen a nap ragyog: fény lett népének közepette.”


Előző részek: 

Szent László-év 2017

Szent László-év 2.

Szent László-év 3.

Szent László-év 4.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése