Orbán - Welt am Sonntag

Az EU-nak segítenie kell a menekülteken, de „nem lehet a világnak úgy segíteni, hogy tönkretesszük a saját népünket” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Welt am Sonntag című konzervatív vasárnapi német lapnak adott interjúban.

Hangsúlyozta, egyetért Ferenc pápával abban, hogy az EU-nak „keresztény felebaráti szeretetből” segítenie kell a menekülteken, de kérdés, hogy miként kell segíteni. A szíreknek joguk van az életüket mentve beutazni az első biztonságos államba, de „hagytuk őket bevonulni Európába, és ehhez minden törvényt hatályon kívül helyeztünk” – tette hozzá Orbán Viktor.
A menekültek nem háborús övezetekből jönnek, „csak jobban akarnak élni nálunk, mint Afrikában vagy Ázsiában”, ezért „a segítséget kellene odavinni és nem a migránsokat idehozni” – húzta alá.
Elmondta: Magyarországnak „finomabb érzéke van a migráció témájához, mint Németországnak”, mert egy „veszélyzónában” fekszik, így „ha embertömegek áramlanak be, nálunk megszólalnak a vészcsengők”.

„Szolidárisak vagyunk és ezért kritizálnak bennünket, katonákkal állunk az EU határain, és ez eddig 1 milliárd eurónkba került. Mit tesz azonban Brüsszel és Berlin? Nem fizetnek nekünk semmit, és szidnak bennünket”

– mondta Orbán Viktor.

„Nem hagyjuk, hogy Brüsszel diktálja nekünk azt, hogy kit kell befogadnunk„, csak Magyarország döntheti el, hogy kinek szabad magyar földön tartózkodnia. Ennek az alapelvnek a tiszteletben tartása esetén ”szívesen részt vállalunk egy menekültügyi rendszerben„ – mondta. Hozzátette:

Schengen az EU legnagyobb vívmánya, ”különösen nekünk, magyaroknak, akik egy diktatúrából jöttünk és éppen ezért különösen nagyra értékeljük ezt a szabadságot, ha azonban nem tudjuk megvédeni a külső határokat, akkor a belső határokat le kell zárni”.

Az európaiság a magyar önazonosság része – jelentette ki arra a kérdésre, hogy miben áll európai meggyőződése. A magyar identitást a „keleti jellemvonások”, és a keresztény és európai kultúra együttese alkotja.

Azonban Európa „nem Brüsszelben, hanem Berlinben, Budapesten, Varsóban és Párizsban van”, de „nem Brüsszelt szidom, hanem a brüsszeli politikusokat és bürokratákat, akik ”úgy viselkednek, mintha egy birodalom központja lennének„.

Ezzel szemben a magyar kormány korlátozott hatalmú parlamenttel rendelkező EU-t akar, a kormányfők ”erős Tanácsával„ és egy ”Bizottsággal, amely a szerződések őrzője, ahelyett, hogy maga is politizálna„ – mondta. Hozzátette: kitartást és türelmet kíván a varsói kormánynak a Brüsszellel folytatott vitákhoz.
A liberális demokrácia és a jogállamiság témájában Kelet és Nyugat között ”kölcsönös az értetlenség„, a magyarok ”hagyományos és közvetlen nyelvet„ beszélnek, míg ”Nyugaton posztnemzetiként, posztkeresztényként értelmezik magukat, és ezt liberálisnak és jogállaminak nevezik„. ”Mi nem akarunk ilyet. Mi nemzeti és keresztény identitásunkat akarjuk„ – jelentette ki Orbán Viktor.

Vlagyimir Putyinhoz fűződő viszonyáról kiemelte: az orosz elnököt ”ördögnek kell nevezni ahhoz, hogy valaki jó európainak számítson„, pedig ”ostobaság Putyint démonizálni„. Tudomásul kell venni, hogy ”ismét erőssé és a világpolitika szereplőjévé tette országát„, de

az EU nem érti meg, hogy Oroszországgal szemben ”egyszerre kell erőt és együttműködési készséget mutatni„.

Az európai Oroszország-politika ”rossz, mert túl egyoldalú„.
Németországhoz fűződő viszonyáról kiemelte, hogy mindig is tisztelettel viszonyult a mindenkori kancellárhoz, ”akkor is, ha ezt jelenleg nem viszonozzák„. Azonban Angela Merkelnek így is ”valamennyien sokat köszönhetünk„, mert ”megakadályozott törekvéseket, amelyek Európát gazdaságilag tönkretették volna„, ő kötelezte a ”hanyag„ EU-országokat ”házi feladataik„ elvégzésére – mondta a kormányfő.
A civil szervezetekről kiemelte: amerikai mintájú törvénynek tartja a működésükről szóló új jogszabályt, amely ellen csak a Soros György hálózatához tartozó szervezetek panaszkodnak, mert ”fel kell tárniuk azt, amit eddig inkább el akartak hallgatni: hogy Soros György finanszírozza őket„.

A Soros-hálózat a határkerítés lebontására és a bevándorláspolitika megváltoztatására tör, és ez ”olyan határátlépés, amit nem tudtunk eltűrni„

– jelentette ki Orbán Viktor.
Hazugságnak nevezte a lap felvetését, miszerint a vitában rájátszanak az antiszemita ellenérzésekre, és kifejtette: az európai baloldali erők taktikájának része, hogy ”antiszemitaként hurcoljanak meg„ jobboldali politikusokat. Magyarországon a zéró tolerancia elve érvényesül az antiszemitizmussal szemben. Zsidóként ”órákat lehet kipával sétálni Budapesten anélkül, hogy háborgatnák. Hol lehetséges ez még Európában?„ – fogalmazott a kormányfő.

A média helyzetével kapcsolatos kérdésre elmondta:

semmi nem akadályozza a kormánnyal szemben kritikus újságírók munkáját, és legalább ugyanannyi média van a kormány ellen, mint mellette. A gond az, hogy ”gyenge az ellenzék, és ez frusztrálja a baloldali újságírókat„.

Az Állami Számvevőszék vizsgálatairól azt mondta: a választási küzdelem finanszírozásában gondatlanul eljáró pártoknak számolniuk kell a jogi következményekkel, és ő a Fidesz elnökeként mindig is ügyelt a törvényes gazdálkodásra.
Az EU-s munkavállalás ügyével kapcsolatban kiemelte: örül annak, hogy a fiatalok tapasztalatot szereznek külföldön. Az a fontos, hogy ”valamikor vissza is jöjjenek„, és 2017 ebből a szempontból már biztató volt.
Orbán Viktor kiemelte, hogy Európának is érdeke a magyar gazdaság fejlődése, és hangsúlyozta:

”ma még sokan megmosolyognak, amikor azt mondom, hogy Németország és a visegrádi államok lesznek Európa döntő gazdasági tengelye„, pedig ”2030-tól Németországgal közösen finanszírozzuk az EU költségvetését„.

MTI - magyaridok.hu