
A közösségelmélet szerint a helyi
közösség az azonos helyhez
kötött emberek csoportját, összetartozását jelenti.
A helybeliségen kívüli van
a érdeklődési vagy választott közösség,
a kiscsoportok (identitás, vallás). Rájuk jellemző, hogy általában korlátozott számú tagjai (2-25 fő) szabadon társulnak és azonos
a céljuk. A csoport lényege a tagok kölcsönhatása, egymástól való függése.
A
közösségek harmadik állomása a szellemi
vagy lelki közösség. E közösség egyszerű formája, ahol a közösségi
szellem (genius loci) fennáll, főleg határterületeken, ahol ellenállást kell
legyőzni és itt fakad a megedzett spiritualitás.
A lelki közösség legerősebb
formájában valamilyen mély találkozást és együtt munkálkodást jelöl az
Istennel. (1Sám 1,20-22, 24-28) A lelki közösség az örökkévalóságra mutat, mely
a közvetlen társadalmon kívül és túl van. Ez a transzcendens dimenzió, a
Krisztusban való egyesülés elve az, amely a keresztény együttműködés értelmét
megadja a túlvilági közösség elérése érdekében. Aki teljesíti Isten parancsait,
benne marad és Isten őbenne. (1Jn 3,1-2, 21-24)
Istenszolgálatra törekvő
emberek nagy problémájára ad orvosságot a mai evangélium. (Lk 2,41-52) Vannak
ünnepi érzéseink, bensőséges élményeink, de ezek fakulnak, és ezek láttán
lehangolódunk.

Egy napig mit
csinálhatott Mária és József?
Az útra figyeltek, távoli rokonokkal,
ismerősökkel beszélgettek, étkeztek,
élték a zarándokok mindennapi
kis életét gondjaival és feladataival együtt.
A ráeszmélés, hogy Jézus nincs közelükben,
éppen olyan nyugtalansággal
töltötte el őket, mint bennünket. És éppoly fáradságosan találják meg, mint mi.
Egy nap rá-nem-figyelésért három nap aggódó keresés lesz osztályrészük.
Megtanulhatjuk
tőlük, hogy élményeink közvetlensége nem lehet életünk minden pillanatának
jellemzője. Ezért fel kell készülnünk arra, hogy valamilyen külső
figyelmeztetést állítsunk életünkbe, hogy felújítsuk élményeink bensőségét.
Ilyen
emlékeztető lehet a feszület, a szentkép. Érdemes kifogni emberségünk korlátain,
és Máriával és Józseffel együtt három napig is keresni Jézust, ha eltűnt
szemünk elől. Ezt tesszük az ünnep előtti három napos készülettel is. Meg fogjuk
találni...
„Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem?”
Lk 2,49.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése