I. Mi történik velünk a keresztségben? A keresztségben megszabadulunk az eredeti bűntől, amelybe születünk, és új viszonyba kerülünk Istennel, Krisztussal, az emberekkel, az Egyházzal, a Szentlélekkel. Jézus Krisztus életét, a kegyelmet magként kaptuk meg a keresztségben és bizonyos kötelezettségeket, feladatokat ró ránk, hogy eljussunk a mennyországba.
A kegyelmi élet szentségi folyamat, Isten népének zarándoklása a földön, hogy önmagunkat minden fenntartás nélkül Istennek ajándékozzuk.
Vagyis: ∞ + 1 = ∞
1.) a. Az új
viszony Istennel. Fiába oltódtunk,
hogy partnerei legyünk egy olyan szeretet-kapcsolatban, amelyben úgy
találkozhatunk vele, mint gyermek az atyjával. Isten szeret minket (Iz 49,15-16)
és úgy irányítja életünket, hogy elérjük a vele való örök egyesülést.
b. Új viszony
Krisztussal. A
keresztségben Krisztus barátaivá, testvéreivé fogad és nekünk ajándékozza
magát: az érdemeit, Istenfiúi életét (1Kor 3,22). Erőt ad, hogy küzdjünk a bűnös hajlamokkal és a gonosz lélek kísértéseivel
(Gal 3,27).
c. Új viszony az
emberekkel.
Az önző a másikban vetélytársat lát, a keresztény pedig testvért.
d. Új viszony az
Egyházzal.
A keresztség az Egyházba sorol be, amely őrzi és hirdeti Krisztus tanítását,
szentségeivel megszentel és törvényeivel, intéseivel Istenhez vezet minket.
e. Új viszony a
Szentlélekkel az,
hogy templomai leszünk, bennünk
lakozik.
2.) A
keresztséggel járó kötelezettségek. a) Istengyermekeihez méltó élet.
b) Krisztus prófétai, papi és királyi küldetésnek eleget tenni. Prófétai feladat, Isten üzenetét hirdetni az embereknek (Mk 1,15). Papi feladat, munkánkat legkedvesebb áldozatként mutassuk be az Atyának. Királyi küldetésünk az embereket Istenhez vezetni.
c) Teljesíteni az Egyházzal szembeni kötelezettségeket. Legyünk hűek az egyházhoz és ne hozzunk rá szégyent méltatlan életünkkel.
b) Krisztus prófétai, papi és királyi küldetésnek eleget tenni. Prófétai feladat, Isten üzenetét hirdetni az embereknek (Mk 1,15). Papi feladat, munkánkat legkedvesebb áldozatként mutassuk be az Atyának. Királyi küldetésünk az embereket Istenhez vezetni.
c) Teljesíteni az Egyházzal szembeni kötelezettségeket. Legyünk hűek az egyházhoz és ne hozzunk rá szégyent méltatlan életünkkel.
II. A
bérmálás megerősíti bennünk mindazt, amit a keresztség elkezdett: kegyelmi erőt
és a Szentlélek segítségét adja, hogy felnőtt keresztényként éljünk. Megerősíti
és tökéletesíti bennünk mindazt, amit a keresztség megkezdett.
a) A bérmálás megerősíti bennünk az Istenhez tartozást. Mélyebb ismeretet ad
Isten szeretetéről.
b) A bérmálás felébreszti bennünk a keresztény öntudatot.
Aeneas Piccolomini bíboros: Vessétek ki Aeneast és fogadjátok be Piust.
c) A bérmálás a
karizmák, a Szentlélek adományainak a szentsége. A Szentlélek
rendes és rendkívüli adományokon (1Kor
12,4-9) kívül, egyszerűbb kegyelmeket, talentumokat is ad.
d) A bérmálás szentsége öntudatosítja
bennünk, hogy Isten jelen van lelkünkben.
e) A bérmálás átalakít. A Tordai-hasadék mészkövét a tűz átalakítja,
cementet, meszet, gipszet lehet készíteni belőle. Hasonló módon a Szentlélek is
átalakít, ha hittel kérjük, mint az apostolok. Egyházunk óhajtja, lehetőleg a
keresztszülők közül legyen a bérmaszülő.
D-K.
József
Előző téma:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése