(A templomban félhomály van. A
rejtekben, felhangzik Szűz Mária
hálaéneke, Dienes Valéria, Magnificatja orgona kísérettel.)
Úgy szeretted a világot, Szentséges Atyánk,
Megtestesült
a Szentlélek erejéből,
Mindenben hasonlóvá lett hozzánk, a bűnt kivéve.
Az idők
teljességében, Augusztus
római császár megparancsolta, hogy népszámlálást tartsanak. Ezért mindenkinek abba a városba
vagy faluba kellett mennie, ahonnan származott.
József és Mária Názáret
városából elindultak Betlehembe, hogy a törvény előírásának eleget tegyenek.
Messze földről, Názáretből hazajöttünk Betlehembe,
Rokonaink meleg háza integet az éjszakában.
Szállást keres a szent család, De senki sincs ki helyet ád.
Nincsen aki befogadja, Őt ki Égnek, Földnek ura.
Az idő is későre jár, A madár is fészkére száll.
Csak a Szent Szűz jár hiába, Betlehemnek városába.
Nincsen aki befogadja, Őt ki Égnek, Földnek ura.
Az idő is későre jár, A madár is fészkére száll.
Csak a Szent Szűz jár hiába, Betlehemnek városába.
Legalább ti jó emberek, Fogadjátok e kisdedet.
Házatokba boldogság száll, Ha betér az égi király.
Házatokba boldogság száll, Ha betér az égi király.
Égi Atyám,
Uram Isten, ne engedd, hogy a hidegben
Téli fagyban s az ég alatt szülessék meg a Szent Fiad.
Téli fagyban s az ég alatt szülessék meg a Szent Fiad.
Jó Istenünk, védelmezőnk, angyalodat küldd el nekünk,
Hogy e sötét éjszakában utat mutasson szállásra...
Csordapásztorok, midőn Betlehemben,
Csordát őriznek éjjel a mezőben.
Csordát őriznek éjjel a mezőben.
Csordát őriznek éjjel a mezőben.
Csordát őriznek éjjel a mezőben.
Isten angyali jövének melléjük,
Nagy félelemmel telek meg ő
szívük.
Nagy félelemmel telék meg ő szívük.
Ébredj, ébredj öreg pásztor
Majd kialszod magad máskor.
Jöjj most velem meg nem bánod.
Reád nagy-nagy öröm vár ott.
Született egy égi Bárány,
Majd kialszod magad máskor.
Jöjj most velem meg nem bánod.
Reád nagy-nagy öröm vár ott.
Szent Karácsony éjszakáján.
Ezüst hangját gyere, halljad,
Piciny testét betakarjad.
De meglásd, ha véle játszol,
A szívedről olvad a jég,
Boldog leszel, mint soha még.
A szívedről olvad a jég,
Boldog leszel, mint soha még.
Pásztorok
keljünk fel, hamar induljunk el.
Betlehem városába, rongyos istállócskában.
Siessünk, ne késsünk,
hogy még ezen éjjel ottan lehessünk,
s mi Urunknak tiszteletet tehessünk.
Betlehem városába, rongyos istállócskában.
Siessünk, ne késsünk,
hogy még ezen éjjel ottan lehessünk,
s mi Urunknak tiszteletet tehessünk.
I - PÁSZTOR:
Ez az éj a csodák éje. Muzsikál az erdők mélye.
Az égbolton csillag éled. Angyalkám én megyek véled.
II - PÁSZTOR:
Megyek én is, de mit vigyek? Az éjszaka havas, hideg.
Kárognak a sötét varjak. Kis Bárányra mit takarjak?
I - ANGYAL:
Ez a bárány égi Bárány, Egyetlen a világ táján.
Nem kell neki suba, pólya. Szeretet a takarója.
IV - PÁSZTOR:
Gyerünk,
gyerünk őt csodálni, Ráborulni, mellé állni.
Örömünkkel átölelni, Földre jöttét ünnepelni.
II - ANGYAL:
Nem
kell néki ital, étek,
Csak a szíved melegével,
Járulj elé, így imádjad,
Mosolyából napfény árad.
Az angyalnak
szava az időben így szóla,
az időben így szóla,
Pásztorok keljetek, és gyorsan menjetek,
Pásztorok keljetek, és gyorsan menjetek,
Közel itt e
helyhez, pásztortárs minő hang ez?
Pásztortárs
minő hang ez?
Betlehemnek majorjában Jézus született,
Pásztortárs nagy öröm ez!
Betlehemnek majorjában Jézus született,
Pásztortárs nagy öröm ez!
Pásztortárs
nagy öröm ez!
Erre, erre, csak utánam,
Merre suhan fehér szárnyam.
Elterjedt már messze híre,
Vár Jézuska mindenkire.
Merre suhan fehér szárnyam.
Elterjedt már messze híre,
Vár Jézuska mindenkire.
Itt a Bárány, Ő az látod?
Mától fogva kis Királyod.
Kis királyom, szánom, bánom. Bizony
kopott a dolmányom.
De a szívem tisztán ragyog. Itt
nálad oly boldog vagyok.
Szent Józsefnek a szeméből, Öröm könnye
csordul éppen.
Végig perdül
a szakállán. Mennyei gond
van a vállán.
Ide jöjjön,
aki szegény! Itt fakad a szívből remény.
Ide, akit sújt a bánat. Itt feléje vigasz árad.
Áldást kap itt gazdag, koldus, Jézus a kicsiben oly dús.
Minél többet osztogat, Kis kezében még több marad.
Gyertek ide Édesanyák, Kérjétek az égi Anyát.
Erőt rátok ő árasszon, Kunyhóban is királyasszony.
Jöjjön ide minden gyermek. Az árvák itt otthont nyernek.
Betegeknek és árváknak, Jézus jött játszótársnak.
Gyertek ide Édesapák. A szentcsalád példát is ád,
Drága képét, ím, nézzétek, Kis családtok szeressétek!
Szeretett
jó pásztorok,
Minden
egyes szavatok,
Szívemnek
ma édes balzsam.
A
Megváltó, ki itt pihen,
Megfizet
Ő mindent néktek.
Szűz
Mária várja, várja, aludjon el Jézuskája,
Átöleli szűz karjával, melengeti
szép arcával.
Nem ragyogó fény közt nyugoszik,
Bársonyos ágya nincs neki itt.
Csak széna, szalma, koldusi hely,
Rá meleget a marha lehel.
Egyszerű pásztor, térdeden állj!
Mert ez az égi s földi király.
Bársonyos ágya nincs neki itt.
Csak széna, szalma, koldusi hely,
Rá meleget a marha lehel.
Egyszerű pásztor, térdeden állj!
Mert ez az égi s földi király.
I - PÁSZTOR: A mi feladatunk tehát, pásztortársaim,
megvinni
az örömhírt minden embernek,
hogy
mindenkinek benne teljék kedve.
és
parancsait örömmel megtegye. A pásztorok miután befejezték köszöntőjüket, igen elcsodálkoztak azon, hogy Jézus – az Isten Fia –, akié az egész világ, milyen szegénységben született.
HIRNÖK: Hosszú útról, messze földről, bölcsek jönnek napkeletről.
Az Úr Jézust úgy köszöntik,
leborulnak mind a földig,
Leteszik a kincsesládát, színaranyat, tömjént, mirhát.
Leteszik a kincsesládát, színaranyat, tömjént, mirhát.
GÁSPÁR: Napkeletről
jöttem, csillag útján járva,
Megváltóm
kerestem fényes palotában.
Nem találtalak ott gyönge kis királyom,
Istállóban reszketsz hideg szalma jászlon.
Király vagy Te mégis, ég és föld királya,
Ím, aranyat hoztam erre, tanúságra.
Gáspár vagyok, Jézus, Megváltó királyom.
Szerény ajándékom, ím elédbe tárom.
MENYHÉRT:
Hosszú
utat tettem, míg ide elértem,
Heródes
házában majdnem eltévedtem.
Tömjént
hoztam néked én édes Istenem
Napkeleti
bölcs, Menyhért az én nevem.
BOLDIZSÁR:
Fényes
csillag támadt távol napkeleten,
Megváltót hirdetni a kárhozat
ellen.
Isten jött le hozzánk gyenge
embertestben,
Hogy szenvedjen értünk,
Júda-Betlehemben.
Mirhát hoztam néked, Megváltó
királyom,
Uralkodjál s győzzél az egész
világon.
Az én nevem Boldizsár, aki
szerecsen király.
MÁRIA:
Az ajándék kedves, drága, szent
Fiacskám meghálálja,
Vigyétek el messze hírét: akit
vártak ősatyáink,
Kit ígértek prófétáink,
Betlehemben megszületett,
Az Írás így teljesedett…
A kis Jézus drága népe nagy
ünnepet ünnepelt.
A mennyei
nagy Királynak dicséretet énekelt.
Vele
együtt örvendeztek, ünnepeltek a nagyok.
Minden
szemben felragyogtak fényes öröm-csillagok.
Elhangzott a vers, az ének, az
ünnepnek vége van,
Most mindenki otthonába megy sietve,
boldogan,
Gyermekszíve ujjongása kísér
minket ma haza.
Jézus, add, hogy ki ne hűljön,
minden házban tündököljön
Szent örömnek csillaga.
Így kívánunk mindenkinek szép
karácsony ünnepet:
Ölelje át szíveteket: hit, remény
és szeretet!
A képeket készítette: Karácsony Andor ministráns
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése