Üzenet Istentől

1997-ben az Opportunity International szervezet meghívott az amerikai Virginia Beachben tartandó nemzetközi konferenciára. Ősz volt. Egy nap a világhírű Virginia Aquariumba mentünk. Szenzációs a tengerben kiépített üvegalagútban sétálni, s az üvegfalon keresztül szemlélni az óceán csodálatos világát anélkül, hogy féltünk volna a bennünket körbevevő víztömeg szorításától, vagy a mindegyre felénk iramló, bennünket kóstolgatni akaró cápák harapásától. 

Viszont a térbeli film nézésekor úgy tűnt, hogy azok a félelmetes halak a fejünket akarnák leharapni, ilyen jelenetnél a gyerekek visítoztak. Mi, felnőttek, félelem nélkül szemléltük az ide-oda úszó állatokat. Izgalmas, de félelemmentes 3D szemüveggel a filmvásznon nézni a körülöttünk  úszkáló lényeket, akárcsak a tv képernyője előtt figyelni a Hawaii-szigeteken 1983. január 3-án kitört Kilauea tűzhányó máig tartó tüzes láváinak fortyogásait, vagy a híradóban látni a Kaliforniai tűzvész felénk kúszó, égre nyúló lángjait.

Valami ilyesmire hívja fel Jézus az egyházi év elején figyelmünket. Lesz egy hatalmas arányú világvég és abban lesz egy nem kisebb arányú életvég, ami elkerülhetetlen minden ember számára. (Lk 21,25-28. 34-36) De Jézus üzenetet hozott Istentől, jó hírt, hogy ettől a kataklizmától meg lehet menekülni. Meg lehet menteni a lelkünket. A földön kétségbeesett rettegés támad, az emberek megdermednek a rémülettől, miközben várják, hogy mi történik a világgal. A hit az evangéliumban, a bűnbánatban való megtérés még nem ment meg attól, hogy a végső dolgok eseményeit elkerüljük, de megment attól, hogy szenvedő alanyai legyünk ezeknek. Akkor mindenki meglátja az Emberfiát, amint eljön a felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel. Teljesíti a jót, amit megígért. (Jer 33,14-16) Ezért biztat bennünket Jézus, hogy a világomlásban „tekintsetek föl és bízzatok!” 

Ezt már korábban is jelezte, és nem hagyott kétséget az iránt, hogy mind a hívei, mind azok, akik nem hallgattak rá, ki lesznek téve válságoknak. „Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél és neki zúdult a háznak” - mondja az Úr, mintha csak a világvégi förgeteget akarná idézni. Aki csak szavával uram-uramozott, annak csak homokra épült a háza, és ezért összeomlott. De aki tetteivel is az Úr nyomában járt, annak háza nem dőlt össze, így ő háza ablakának biztonságából nézhette a vihardúlást. 

Az éber keresztények, a világvégét megélő hívek megmenekülnek mindattól, ami majd bekövetkezik, és megállhatnak az Emberfia előtt, ha szeretetben gazdagodnak. (1Tessz 3,12-42) Éppen ezért a keresztény ember nem pesszimista, mert tudja, hogy a Jézus szerinti élet valami olyan „tűzálló, vízhatlan ruhát” ad neki és olyan „szellemi üvegfalat” teremt köréje, mely védelmet nyújt neki minden ártó hatalom ellen.

„Az Úr igazságos és jóságos, ezért a bűnösöknek is utat mutat.” Zsolt 24,8.