Főtisztelendő Paptestvérek, Krisztusban kedves Hívek!
Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában (Lk 2,11).
Karácsony ünnepére talán ebben az évben várakoztunk a legintenzívebben, hiszen annyi minden történt velünk, környezetünkkel, a világgal, ami elgondolkoztatott bennünket, és még jobban Isten felé emeli lelkünket. Vágyakoztunk Őrá, akinek eljövetele bevilágít a világ és emberi életünk sötétségébe. Karácsonykor újra visszatalálunk Istenhez, megtaláljuk helyünket a betlehemi Kisded jászla mellett, és rádöbbenünk, hogy egyedül csak Ő képes visszaadni lelkünk békéjét.
Szent Lukács evangéliuma a második fejezetben részletesen leírja az első Karácsony történetét, az angyalok bátorítását: „Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek. Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában. Ez lesz a jel: Találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket.” (Lk 2,10-12). Ezt követi a pásztorok válasz-cselekedete: „«Menjünk el Betlehembe, hadd lássuk a valóra vált beszédet, amit az Úr tudtunkra adott!» Gyorsan útra keltek, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő gyermeket” (Lk 2,15-16).
Karácsony ünnepén örömre bátorítanak bennünket is az angyalok a kilátástalannak tűnő helyzetünkben, a bizonytalanság, félelem és aggódás közepette. Megtapasztaltuk, hogy mennyire törékennyé válhat egészségünk, mennyire elsorvasztja emberi kapcsolatainkat egy váratlan fordulat. Ezért felemelő Karácsony ünnepén az angyalok üzenete: „ne féljetek, ... ma megszületett a Megváltó nektek”. Van kiút, van megoldás, van remény!
Hívnak bennünket is a pásztorok: menjünk el Betlehembe és ott megtaláljuk Őt, aki visszaadja szívünk békéjét. Ahogyan Szent Ágoston püspök megfogalmazza: „a földre szállt, hogy az emberek jóakaratúak legyenek”. Késlekedés nélkül induljunk! Együtt, mint közösség, mint Egyház, és nem külön-külön. Ebben az évben nagyon sokszor megtapasztaltuk, hogy mennyire fontos a mellettünk lévő ember, és hogy felelősek vagyunk egymásért. Láttuk nagyon sokszor azt az emberfeletti szolgálatot és áldozatot, amit egymás egészsége megőrzése érdekében emberek százezrei hoztak meg. Járjunk együtt! Együtt, azon az úton, amelyik a jászolhoz vezet minket. Az Élethez, nem a pusztuláshoz.
A megszületett gyermek, Jézus Krisztus, Isten Fia ma is beleszületik ebbe a sok sebtől vérző világba, hogy velünk legyen és begyógyítsa lelkünk sebeit. Az életünket nem sebzetten, hanem szeretetben kell élnünk. Karácsony, Jézus Krisztus születésének ünnepe ismételten visszahív Isten szeretetének kézzelfogható valóságához, hogy megroppant hitünket növelje, reményünket erősítse és szeretetünket tökéletesítse. Jézus Krisztus azért jött el a világba, hogy mindenkinek elmondhassa: az Isten maga a szeretet. A megszületett Megváltóval való találkozás bennünket is arra sarkall, hogy úgy szeressük egymást, ahogyan ő szeret minket. Isten nélkül, a megtestesült Szeretet nélkül Karácsony mindössze ajándékcsere.
Kalkuttai Szent Teréz anya mondotta: „Nem akarjuk Jézust ma már jászolban fogadni, mégis sokszor a szívünk az, mely kemény és hideg hely lenne az Istengyermek számára. Úgy szeretnénk őt ma a szívünkbe fogadni, hogy az tele legyen szeretettel, alázattal. Azt szeretnénk, ha tiszta és szeplőtelen szívünkbe születne meg ma Jézus.”
Menjünk el mi is Betlehembe. Lépjünk ki megszokott gondolatainkból és életünkből. Haladjunk át a pusztán anyagi világon, hogy eljussunk a lényegeshez, a túlsó partra, ahhoz az Istenhez, aki értünk jött el ide, közénk. Kérjük a megszületett Isten Fiát, adja meg a képességet, hogy túlhaladjunk korlátainkon, világunkon. Segítsen, hogy találkozzunk Vele, különösen abban a pillanatban, amikor Ő maga, a Legszentebb Oltáriszentségben kezünkbe és szívünkbe helyezi magát.
A Boldogságos Szűz Mária, Istennek szent Anyja, a megszületett Isten Fia édesanyja és Szent József, az Ő jegyese legyenek közbenjáróink, hogy karácsonyi lélekkel tudjunk járni életünk minden napján.
Kegyelemteljes Karácsonyi Ünnepet és áldott boldog Újesztendőt kívánok
Főtisztelendő Paptestvéreimnek, kedves Híveimnek és minden jóakaratú embernek!
Gyulafehérvár, 2020. december 25-én, Karácsony – Urunk születése főünnepén.
† Gergely s.k. Érsek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése