Szent Kozma és Damján vértanúk

A vértanúk Isten Fiának tartották Jézust, és ezért bátran odaadták életüket hitükért. Válaszoljam meg magamnak én is Jézus kérdését: kinek tartotok engem? A hitvallás erőt ad az élet küzdelmeihez.

Szent Kozma és Damján ikertestvérek, arab orvosok voltak a hagyomány szerint. Diokletiánusz alatt szenvedtek vértanúságot. Liziás prefektus elsőnek az "apostol ingyen-orvosokat" vetette kínvallatásra, ám eredménytelenül.
Állhatatosságuk miatt megkötözve a tengerbe vettette őket, azonban a köteleik feloldódtak, és sértetlenül jöttek ki a partra. Ezután máglyára állíttatta őket, azonban a lángnyelvek kikerülték a két vértanút. Oszlophoz kötözték ezután a két embert de a nyilzápor sem tett kárt bennük. Megpróbáltatásaiknak a lefejezésük vetett véget 303-ban.
A hagyomány szerint a szíriai Cirruszban (Kürhosz) volt a sírjuk, tiszteletükre itt bazilikát is emeltek. Konstantinápolyban is épült templomuk, ugyanis I. Jusztinián császár a testvérpár közbenjárására halálos betegségéből kigyógyult.
Tiszteletük a 6. században eljutott Rómába. Ekkor IV. Félix pápa (más forrás szerint Szimmachusz pápa) a Fórumon templomot építtetett nekik szentelve. Ezekután az egész Egyházban elterjedt tiszteletük. Nevük bekerült a szentmise kánonjába is. 

Az erdélyi egyházmegyében Csíkkozmáson és Marosvásárhelyen  a középkorban templomot, kápolnát építettek Szent Kozma és Szent Damján tiszteletére. Csíkkozmás északi részét Szentdamjánfalvának, a déli részét Szentkozmafalvának hívták még a XVII. században. Marosvásárhelyen a Borsos Tamás által épített vár északkeleti részén ált Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt kápolna, amit a szentlélek ispotályos rend szerzetesei tartottak fenn. A reformáció után megszünt, de a XX. századig emlékét a Kozma és Demjén utca őrizte, ma csak Kozma utca.

Szent Kozma és Damján az orvosok, patikusok és orvosegyetemek védőszentjei.