Jean Jaurès (ejtsd: Zsán Zsorez) (Castres 1859. szeptember 3.)
teljes nevén Auguste Marie Joseph Jean Léon Jaurès a francia szocializmus egyik
legjelentősebb politikusa, szabadgondolkozó, egyházellenes, békepárti, aki
képviselő korában az államot az Egyház ellen uszította, 1914. július 31-én
Párizsban meggyilkolták. Egyik nap ez a szocialista vezér parlamenti
szónoklatának megtartása után hazatért. Nagyszerűen kifejtette a gyűlésen
kedvenc gondolatát: “A keresztény gondolatot ki kell irtani!” Azt hitte,
hatalmi szóval a katolikus civilizációt földre lehet teríteni. Lakásából mát rég
kidobta keresztény szellemű könyveit, minden vallásos tárgyat elégetett.
Katolikus érzésű rokonai nem léphették át háza küszöbét. Egyetlen leánya
Germaine mellé vallástalan nevelőt fogadott s ennek meghagyta, hogy leánya
lelkéből irtsa ki a kereszténységnek még a nyomait is. Szélesen elterpeszkedett
dolgozószobája székében, visszagondolt parlamenti sikerére és örömmel gondolt
szépséges, 21 éves leányára.
Germaine hihetetlen éles elméről és
nemes jellemről tett tanúságot. Jaurès a szabadgondolkodás virágát látta benne.
Ekkor megnyílik az ajtó és bejön leánya.
Az estét atyjával szeretné tölteni.
Atyja feddi őt: “Miért szereted annyira az egyedüllétet! Menj
társaságba, hívj vendégeket! Hogyan
fogod így megismerni jövendőbelidet, aki hozzád illik majd?”
Ekkor Germaine felkel helyéről s a
csodálkozó atyjának azt mondja:
„Már választottam!”
„Igen? És ki az a boldog, aki megnyerte
szívedet, leányom?”
„Valaki, akiről
csak térden állva lehet beszélni.” És odatérdelve atyja elé, így szólt: „Atyám,
én egészen Istennek akarom magam szentelni kolostorban, csak ott találom meg
szívem nyugalmát.”
Jaurèst derült
égből érte a villám, nem jött szó ajkára, annyira megrendítette leányának
nyilatkozata. Végre erőt vett magán és megkérdezte: „Mióta foglalkoztál ezzel a
gondolattal?”
„Három év óta.”
Germaine elmondta, hogy egy
elhagyatott feszület szemlélésekor annyira átjárta lelkét a világ Megváltójának
szeretete, hogy ettől fogva elmélyedt a vallás igazságaiba s most végre
elhatározta, hogy a világ örömeiről örökre lemond.
Jaurès nem változtathatta meg
leányának elhatározását.
**
J. Jaurès mondta: A kapitalizmus magában hordozza a háborút, mint a felhő a vihart.
Jaurès hitt az eszméiben. Mélységesen békepárti nézetei népszerűtlenné tették az első világháborúelőestéjén. A népek közötti megbékélés támogatását ellenségei hazaárulásnak tekintették és Jaurès meggyilkolására buzdítottak.
Látnokként hirdette 1914-ben: "Ha a háború kitör, borzalmas lesz, és elképzelhetetlen méreteket ölt. Először válik általános világháborúvá, amely elborít minden kontinenst… Bolygónk piroslik majd a kiontott vértől."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése