Szent István napja, 2023. aug. 20.

Augusztus 20-án Szent István király főünnepén, - a magyar királyság és az Erdélyi (gyulafhehérvári) főegyházmegye alapítójaára emlékeztünk a Millenniumi templomban este 19 órakor. A szentmisét P. Balla Barnabás pálosszentkúti atya celebrálta, utána a plébánia udvarán ünnepélyes megemlékezésre  és koszorúzásra kerül sor a Szent István és a Márton Áron domborműnél. A megemlékező beszédet Darvas-Kozma József esp.-plébános mondta:

Ünneplő Testvéreim! - Juhász Ferenc miskolci plébános, aki 2003-2005-ig az Ottawai Szent Pál Egyetem egyházjogi fakultásán tanult, így emlékezik egyik professzora előadására: „A pápai követekről tanultunk. A tanár hosszan fejtegette, hogy mi a feladatuk, milyen rangban vannak: püspök, érsek, bíboros, nuncius. És kitért arra, hogy a legrangosabb pápai követ Szent István magyar király, aki amellett, hogy a nép legfőbb elöljárója, apostoli királyként a valaha volt legrangosabb pápai követ is. A pápa személyesen bízta meg azzal, hogy népét a keresztény hitre vezesse, gondoskodjék templomokról, papokról, szerzetesekről és javadalmaikról. – Lévén, hogy az egyetlen magyar voltam a csoportban, felém fordultak, és tapsolni kezdtek a hallgatok.” A pápai követ, a pápa személyét képviseli, tartós jelleggel részegyházak vagy egyben államok és hatóságok felé is (363.k. 1.§). Államalapító és egyházszervező Szent István nagysága abban áll, hogy mindezek mellett, rendezte a környező népekkel a magyarság kapcsolatait. Békét teremtett a szomszéd népekkel és a kor szokása szerint családi kapcsolatok révén megerősítette. Egy ezredév mérlegén, elmondhatjuk, hogy bölcs életvezetésének az alapja, hogy életét, családját és országát Krisztus evangéliumára építette. (Mt 7,24-29) Jézus Krisztushoz kötötte népünk sorsát, ezért az élet viharaiban helyt tudtunk állni. Krisztus útján járt. (Ef 4,17-24) Minden cselekedetét teljesen Istennek szentelte. Fogadalmi és felajánló imáiban magát és királyságát Szűz Mária gyámsága alá helyezte. Utolsó tette is olyan, mint Jézusé a kereszten. Kire bízhatná jobbra fiatal keresztény országát, koronáját, népét, lelkét, mint akire a mennyei Atya egyszülött Fiát bízta, Szűz Máriára. Mint az ószövetségi bölcsek, az Intelmeiben az életet kiteljesítő tanítást hagyott ránk. (Péld 4,10-15. 18-27) A nagy francia író és diplomata, Paul Claudel (1868-1955) a 2. világháború után írta: „Az imént kezembe került Szent István király könyve, az ő Intelmei fiához. A nagyszerű gondolatok olvasása közben éreztem, minő nagy nemzet ez a magyar nép, amelynek már kilencszáz évvel ezelőtt, a mai európai emberiség hajnalán ilyen hallatlan eszű királya volt. Én Szent Istvánt a messzi középkor legnagyobb diplomatájának tartom... S én, a francia diplomata, a hívő katolikus erőm fogytáig hirdetem, hogy a Duna-medencében csak a Szent István-i úton lehet keresni a gyógyulást.”

**

Bálint Károly marosvásárhelyi szobrásztól rendeltem meg 2000 tavaszán a Szent István domborművet, mint nyárádtői plébános, hogy emlékezzünk arra, hogy 1000-ben koronázták meg Szent Istvánt, és a pápa így ismerte el Magyarországot, mint független királyságot. Nyárádtőn a templom homlokzatára helyezték el. Mivel én voltam a megrendelő és fizető, ezért arra kértem, hogy még egy domborművet készítsen a művész úr, hogy azt a csíkszeredai Szent Kereszt plébánia homlokzatán helyezhessük el, és legyen a magyar Millennium emlékjele is Csíkban. 

Így van Csíkszeredának, templomon kívül Szent István emlékjele!!! Ünnepélyes leleplezése 2000. december 31-én történt.  

Isten, áldd meg a magyart!

** 

Imádkozzunk közösen Európa felszabadulásáért, az elmék gyógyulásáért és a magyar népért: Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,  a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.

Tekints reánk, válságos időket élő népedre, és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét, és szolgáljuk javát. 

Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a Te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet.

Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért.

Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.

Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -  könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.

Isten Szolgája Márton Áron püspök születésnapja lesz augusztus 28-án, koszorunkat elhelyezzük és imádkozunk:

Istenünk,

Te ÁRON püspököt 

arra választottad ki,

hogy igazságodnak őre,

az üldözötteknek védelmezője

és népednek jó pásztora legyen.

Add, hogy mielőbb

szentjeid között tisztelhessük,

tanítása és példája

világító JEL legyen 

mindannyiunk számára. Ámen. 

 

Nekrológ Borbély Katalin tanárnő fölött

Krisztusban Testvéreim! Tisztelt Gyászoló Család! 

Nagyboldogasszony főünnepe van. Szűz Mária mennybevételének hittitka azt az igazságot foglalja magában, hogy Jézus anyja, a Boldogságos Szűz Mária, halála után testestével-lelkével a mennyei dicsőségbe felvétetett. E hittételt a kinyilatkoztatás nyomán az Egyház mindenkor vallotta. Az efezusi zsinat (431-ben) Máriát „theotokosz”-nak, istenszülőnek nevezte. Jeruzsálemben már az 5. században megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, a szentséges Szűz elszenderülése névvel illették. A 6. században egész keleten elterjedt az ünnep. Rómában a 7. században, ám a 8. századtól Assumptio beatae Mariae, a Boldogságos Szűz menybevételének nevezték.

Szentmisénk elején tartsunk lelkiismeretvizsgálatot, hogy az odafönt valókra törekedtünk-e, és bánjuk meg bűneinket, hogy szentmisénket méltó módon ajánljuk fel Borbély Katalinért, és egykor a Szűzanyával együtt részesei lehessünk Isten dicsőségének.

Szentírási szakaszok (Jel 11,19a. 12,1-6a. 10; 1Kor 15,20-27c; Lk 1,39-56)

Tisztelt Gyászoló Család!

Gyászoló Testvéreim!  

1949-ben hozták létre az Európa Tanácsot azzal a feladattal, hogy küzdjön az emberi jogokért és támogassa az európai keresztény kultúrát. 1955-ben az Európa Tanács közös zászlójáról folyt a vita. Egy napon Paul Levy az Európa Tanács információs igazgatója egy csillagkoszorúval ékesített Mária szobor előtt ment el. A nap megvilágította az aranyló csillagokat a kék ég előtt. Ekkor benne megszületett a gondolat. Nyomban felkereste Graf Benvenuti velencei kereszténydemokrata politikust, aki abban az időben az Európa Tanács főtitkára volt, és javasolta neki a 12 aranysárga csillagot kék alappal, mint Európa zászlaját, amit általánosan el is fogadtak.

Lévy erről így tájékoztatott: „Csodálatos ez, mi e jelképet éppen Mária Mennybemenetele ünnepének kezdőénekében találtuk meg. Jelenések könyvében szerepel: Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona.” Így köszönti Máriát a liturgia. (Der Sonntag, Kirchenzeitung für das Bistum Limburg, So. 11.10.1998, S. 7).

1. Szűz Mária testi-lelki megdicsőülésének alapja egyrészt az istenanyasága, másrészt a Szeplőtelen fogantatása. (Jel 11,19a; 12,1. 3a-6. 10ab) A Jelenések könyvének látnoka azt a gyermeket váró asszonyt szemléli, aki harcban áll a sárkánnyal. Ez a küzdelmet és dicsőséget mutató kép annak a messiási ígéretnek a megvalósulására utal, amely a bűnbeesés után Isten ajkáról hangzott el: „Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba.” Mindez Jézus és Szűz Mária által valósult meg. Jézus kereszthalálával és feltámadásával a sátánt legyőzte. A győzelem az Üdvözítő édesanyja által jött el „Istenünk üdvössége, ereje és országa, és az ő Fölkentjének uralma”. Miután a Fiú megdicsőült az Isten trónján, a menekülő asszonynak Isten helyet készített, ez pedig Mária felvételét jelképezi Isten örök dicsőségébe. A Szűzanya a teremtésben az első, aki teljesen átadta magát az Üdvözítőnek és egyedülálló módon együttműködött Vele a gonosz legyőzésében. A Fiú is megosztja dicsőségé elsőként édesanyjával, és őt testével és lelkével felvette a mennybe.

Szent Pál Krisztusról szólva állítja, (1Kor 15,20-26), hogy ő a feltámadás elsőszülöttje, zsengéje, és az, aki Krisztushoz tartozik egy nap részt kap  az ő megdicsőüléséből. A legszorosabban Szűz Mária tartozott Krisztushoz, mert soha nem érintette a bűn. Erről kifejezetten szól Isten angyala, amikor köszöntésében Máriát kegyelemmel teljesnek, és az asszonyok között egyedül áldottnak nevezte. Aki a mennybe felment megtehette és megtette, hogy Szűzanyját lelkestől-testestől megdicsőítse. „Aki a Teremtőt, mint gyermekét keblén hordozta, annak az Isten örömében kell laknia” – mondja Damaszkuszi Szent János.

2. A szentség útja egyszerű, ha hittel és alázattal Istenre bízzuk magunkat. (Lk 1,39-59) Szűz Mária nemcsak Istennek válaszol szeretettel, hanem rokonát is felkeresi, hogy segítségére legyen. Mária názáreti élete nem volt különb, mint a mi életünk. Lelkületét a világ számára az Isten tárta fel, és attól kezdve sem tudjuk kimerítően szemlélni.

Mária nagy hitét magasztalja nagynénje Erzsébet, mert elfogadta az isteni akaratot. A Szűzanya magasztaló énekében Istenre mutat, aki nagy dolgokat cselekedett benne. Nyomban a maga kicsinységét szemléli, hogy magasztalhassa Isten irgalmát, aki a kicsik, az alázatosak és a szegények életében megmutatja hatalmát. Márianak Isten végtelen szeretetére adott válasza, változatlanul az, amit az angyalnak adott: az Úr szolgálóleánya vagyok.

Isten szolgálólányának lenni, teljes lelki nyitottságot és benső készséget jelent. Isten pedig részesítette őt Fia kínszenvedésében és dicsőségében. Szűz Mária Krisztussal teljesen azonosult, követte őt a halálban is, de mentesítette őt a halál következményeitől: testét nemcsak megőrizte a feloszlástól, mint egyes szentekét, hanem a világvégi feltámadást megelőzve, Máriát halála után testben is megdicsőítette. Ezért ettől fogva „boldognak hirdeti” őt minden nemzedék.

3. A mennybe felvett Máriában hatalmas szószólót és példaképet kaptunk. Tőle tanuljuk meg: - hogy alázatosan ismerjük el kicsinységünket, és teljes készséggel adjuk magunkat Isten szolgálatára; - hogy megingathatatlan hittel higgyünk Isten irgalmas és mindenható szeretetében; - hogy van természetfeletti élet, ahol Isten, a Szűzanya és a szentek koszorúja vár; - hogy a földön élve természetfeletti beállítottságúak legyünk.

Gyászoló Testvéreim!  

4. Végső tiszteletadásra jöttünk Borbély Katalin tanárnő koporsójához, aki Isten kegyelméből megérte a 80. évet. Seneca, a híres római tanító, filozófus mondta: „Számunkra ne az legyen a lényeg, hogy hosszú életet éljünk, hanem hogy megfelelően tartalmas legyen az életünk. Mert az életet nem időtartama szerint kell értékelnünk, hanem a cselekedetek alapján.” Egy pogány tanító mondta ezt, aki szerint a tettek és a jóság teszik értékessé az ember életét. Ahhoz, hogy így lehessen élni, isteni segítségére, kegyelemre van szükség. Ez pedig a keresztény ember rendelkezésére haláláig.

Nővérünk fejfájára már felírták nevét és két évszámot: 1942 – 2023. A földi horizontot nézők rövid világa ez, és nem teljes, mert a teljes életet négy állapotban éljük meg. Mégpedig magzati, földi, örök és a feltámadt élet állapotban. A magzati élet a fogamzással kezdődik és a születésel véget ér. A földi élet veszi kezdetét, ami a halállal véget ér. A szellemi lelkünknek ekkor kezdődik az örök élet (mert nem anyag), a testünk pedig visszatér a „porba” a feltámadásig. Amikor Jézus dicsőségesen visszajön, a testünk is megdicsőül, egyesül lekünkkel és Istennel leszünk. Az élet állapotoknál megfigyelhetők a horizontok, valami véget ér és valami kezdődik. Az említett horizontok közül a nem hívő ember csak a halálig lát. De mi tudjuk, hogy a láthatáron túl is van világ. Hittel így mondjuk: a fogantatástól a születésig van a magzati élet. A születéssel a kibontakozó földi élet horizontja a halál, még nagyobb távlatban, az idő és tér határon túl van az örök élet és eljön dicsőségben az Úr, akkor majd a fogantatástól egybe látjuk életünket, ez lesz a föltámadás. Jézus, a Fiúisten erről így beszélt: „Minden, amit nekem ad az Atya, hozzám jön. S aki hozzám jön, nem taszítom el. Mert nem azért szálltam alá a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem meg, hanem annak akaratát, aki küldött. Annak, aki küldött, az az akarata, hogy abból, amit nekem adott, semmit el ne veszítsek, hanem feltámasszam az utolsó napon. Mert Atyámnak az az akarata, hogy mindenki, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen, s feltámasszam az utolsó napon.” (Jn 6,38-40). Jézus életében is megfigyelhetjük a négy állapotot: az angyali üdvözlettől (március 25.) fogantatástól a születésig (dec. 25.), karácsonyig a magzati élet. A születéstől 33. nagypéntek du 3 óráig a földi élet. Utolsó mondatával: Atyám kezedbe ajánlom a lelkem – és kilehelte. Ekkor elkezdődött az örök élet. Testét Arimatei József sírjába helyezték. Húszét vasárnap feltámadt. Megdicsőült tesstel jelent meg az asszonyoknak, tanítványoknak. Megmutatta, hogy neki húsa és csontja van. Negyven napon át meggyőzte a föltámadt életről és megvonta látható jelenlétét. Az Egyháznak adta át ezt az üdvözítő üzenetet. Aki hisz benne és úgy él, az üdvözül.

Testvéreim! A földi élet állapotában minden embernek feladata van. A teremtés koronája vagyunk, mert képességei vannak: Van értelemünk, mellyel képesek vagyunk az örök értékeket: az igazságot, a jóságot, a szépséget és a szentséget keresni és felfedezni. Ezért van tudományunk, erkölcsünk, művészetünk és vallásunk.

Van akaratunk: képes vagyunk cselekedeteinket tudatosan a kívánt cél elérésére irányítani.

Van érzelmünk: ami a test és a lélek kölcsönhatása, melyben az embernek életkörülményeihez való viszonya nyilvánul meg. Isten ilyennek teremtett minket. Azért vagyunk a teremtés koronája, mert fejlődőképesek és szabadok vagyunk. Képességeink által alkalmasak vagyunk a fejlődésre, a kiteljesedésre. Szabadok vagyunk és képesek különböző kívánatos javak, célok között választani. Szabadok vagyunk eldönteni, hogy használjuk-e képességeinket vagy sem. Az ember az egyetlen lény, aki képes még természete ellen is cselekedni, életét egy nagy eszméért feláldozni.

Számunkra igazi ideál, példakép, Jézus Krisztus. Ha őt követjük, akkor jó irányban haladunk és elérjük örök rendeltetésünket, eljutunk az üdvösségre. Ő nemcsak ideál, hanem isteni segítséget is ad, a kegyelmet, hogy megújulhassunk és üdvösségre jussunk.

Teljes emberré, az örök élet számára éretté akkor válunk, ha Istentől kapott képességeinket, talentumainkat kamatoztatjuk, és a közjót szolgáljuk. Ezek a képességek tesznek emberré és különböztetnek meg a többi teremtménytől. Embernek lenni tehát azt jelenti, hogy értelmünket és akaratunkat, vagyis éltünket egy szabadon választott cél, az ideál szolgálatába állítjuk. Ezt fejezi ki a mondás: “Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa.”

A létezésben nincs véletlenszerűség vagy szerencse, hanem az Isten által teremtett világ van, és az ember szabadságán belül történnek az események. Ezt a relativitás elmélet atyja, Einstein így mondta: „Isten nem játszik kockajátékot.” Mi sem játszhatunk, mert csak egy életünk van!

Istentől életfeladatot kaptunk. Képességeinket bontakoztassuk ki, szeressünk és magunkat adjuk Isten és embertestvéreink szolgálatára. Ha szeretetből tesszük, akkor bizonyulunk Krisztus tanítványának, akár az egyházon belül vagyunk, akár azon kívül. Ha így szolgálunk, akkor nem kell félnünk az ítélettől. Akkor az örökkévalóságba lépünk át, és azt kapjuk amit választottunk. Úz Bence is tudta, hogy a fa arra dől, amerre irányítják.

Gyászoló Testvéreim! 

5. Tekintsünk Borbély Katalin tanárnő életútjára: 1942. október 18-án a Temes megyei Ferendián született Gáspári Katalin, a család 5. gyermekeként. Édesapját nemsokára elvitték a frontra, ahol elesett. Édesanyja és nagyszülei a keresztény magyar értékek szeretetére nevelték. Tanítónője biztatására Temesváron járt iskolába az 5. osztálytól, ugyanott végezte el a középiskola három osztályát. A negyedik osztályt már a dévai magyar líceumban tudta befejezni. Az érettségit követően a kolozsvári Egyetem Magyar szakára felvételizett. Ezek a küzdelmes évek formálták határozott jellemmé. Az egyetemen igyekezett képességeit kifejleszteni, hogy népünk ifjú nemzedékének jó nevelője, tanítója lehessen. Tudta, hogy „az iskola: hely, ahol a műveltség módszeres és kritikus elsajátítása által kiformálódik a teljes ember.” (Kat. Isk. 26.)

1965-ben oklevelet szerzett és házasságot kötött Borbély László évfolyam és padtársával. Elhatározták, hogy oda mennek, ahol két magyarszakos tanárt fogadnak. Így kerültek Csíkszentimrére. 1968-ban Csíkszeredában telepedtek le. Házasságuk kiteljesedett, megérték az 57. évfordulót. Három gyermekük született: Melinda, Hajnal és László.

Tanári pályája a csíkszeredai Főgimnáziumban, majd a Petőfi Sándor Általános Iskolában teljesedett ki, egész személyiségével nevelt generációkat. A kommunizmus alatt ő is szenvedett, mint nagyon sok pedagógus, amikor a Petőfibe mások is beköltöztek, de végezte a nehéz és igényes munkát. A „pályát” úgy igyekezett „végig futni”, amint azt a pedagógusok legfontosabb alapelve tartja: „A gyermek eszéhez csak a szívén keresztül lehet eljutni.”

Szívében ráérezte arra az igazságra, amit 1992-ben az ELTE-n rendezett Konferencia megállapított, hogy a diaszpóra létbe, politikai széttagoltságba taszított népek fennmaradását az elődök hitének és hagyományának a megőrzése és tovább adása a legfontosabb. Ez a megmaradás törvénye. Ez által lesz biztosítva a gyerekek identitása és hovátartózása.

Nyugdíjasként még tíz évig tanított Csicsóban és Taplocán. A katedrának csak akkor mondott búcsút, amikor Hajnal lányát kellett segítenie gyermekei nevelésében. Mindvégig kapcsolatot tartott csíki tanártársaival és egykori diákjaival. A kolozsvári kórházban többek közt, az egyik tanítványa, Bojtor Attila katolikus pap is felkereste, és az egyház szentségeiben részesítette. A múlt héten én is meglátogattam, az élet kiteljesedéséről beszéltünk és szentségekben részesítettem.

Szívósságára jellemző Tóth Árpád vallomása: „Összeszorítom ajkam, ha nehéz /A kín, mert tudom, tied az én harcom, /És győztes távolokba néz/ Könnyekkel szépült, orcád-fényű arcom.” (Isten oltó-kése) Valóban igazi jelt hagyott családja, tanítványai és közösségünk életében. Ezek a gondolatok nem jelentik azt, hogy ne imádkoz­zunk érte, hiszen minél nagyobb lélek valaki, annál jobban átérzi a gyarlóságokat is. Mi pedig tanuljunk emberségéből, kövessük példáját, nemcsak a halál biztos útján, hanem a krisztusi úton is, amelyről az Úr azt mondta: keskeny ez az út, szűk az a kapu, de az életre ve­zet (Mt 7,14).

            (A szertartás végén 3 civil búcsúztatót követően)

Testvérünktől most elköszönünk, őt Isten irgalmába ajánljuk. Búcsúzik férje László, lányai és fia családjukkal, az 5 unoka, a rokonok, barátok, pedagógus társai, diákjai, szomszédok és ismerősök. Megköszönjük a Jóistennek, hogy őt nekünk ajándékozta, mert általa többlett a fény és szeretet a mi zord világunkban.

Végezetül  azt kívánjuk, hogy teljesedjen be rajta Dániel próféta igéje: „A feltámadáskor az érteni tudók ragyogni fognak, mint a fénylő égbolt, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok.” (Dán 12, 3). Ámen.

Csíkszereda, 2023. augusztus 15-én.                

Dr. Darvas-Kozma József esperes-plébános

Szent István főünnepe 2023.08.20.

1. Augusztus 20. Szent István király főünnepe, a magyar királyság és az Erdélyi (gyulafhehérvári) főegyházmegye alapítója, nemzeti ünnep. 

Szentmisét végzünk reggel a Szent Kereszt templomban 7:00 órakor. 

A Millenniumi templomban 8:00, 9:30, 11:00, 12:15 órakor és este 19 órakor. 

Az esti szentmisét P. Balla Barnabás pálosszentkúti pálos atya végzi, és utána ünnepi megemlékezésre  és koszorúzásra kerül sor a plébánia udvarán a Szent István domborműnél.

2. Hargitafürdőn lesz a Szent István nagy ünnepség: búcsús szentmise 12:30 órakor kezdődik. A szentmisét Kovács Gergely gyulafehérvári érsek mutatja be, jelen lesznek Tamás József nyugalmazott gyulafehérvári segédpüspök, pálos konfráter; Arnold Chrapkowski pálos generális, Marian Waligóra pálos perjel,  Puskás Antal pálos tartományfőnök; Urbán Erik ferences tartományfőnök; pálos szerzetesek, papok, más rendek és a magyar állam képviselete.

A Mikóvár előtt 17 órakor világi programok lesznek.

3. Pénteken keresztelői felkészítő a felső hittanteremben du. 6 órakor.

4. Augusztus 26-án, szombaton megemlékezés és konferencia Márton Áron püspökről Csíkszentdomokoson. A megemlékezés 10:00 órakor szentmisével kezdődik.

5. A megbérmáltak átvehetik a csoportképet a plébánián.

6. Augusztus 27-én a Szent Ágoston templom búcsúja. Szentmise 12:30 órakor.

7. A Hiterősítő három kötetes homiliás könyv, A, B és C évre, 256 önálló szentbeszédet tartalmaz. Megvásárolható a Kegytárgyboltban és a plébánián.

A könyvismertetőben P. Urbán Erik OFM tartományfőnök (Könyvismertető - Hiterősítő A., B., C-év homíliák) kiemeli, hogy „a homilíákat a Kárpát-medence magyar keresztényei is megértik. A Hiterősítő trilógia a Katolikus Egyház tanításában gyökerezik, ismeri az egyházatyákat, a biblikus szakirodalmat, négyévtizedes elmélkedései és olvasmányai alapján „újat és régit” hoz, hogy Isten üzenetével éltessen. Köszönet érte. 

Az egyházi év ünnepköreit, id. Imets László csíkszeredai képzőművész 8x3 gyönyörű fametszete vezeti fel, mintegy tömörítve tárják elénk a szent időt. (…)

A lelkiatya két évtizedet szórványban élt és dolgozott, ismeri hogy a filiák hívei közösségre és Isten Igéjére vágynak. Papoknak és híveknek e gazdag munka segítség, főleg ott, ahol nincsen minden vasár- és ünnepnap szentmise, mert akkor is össze tudnak jönni a hívek egy-egy megbízott vezetésével, és e trilógia révén az Egyházzal együtt tudnak lélegezni és ünnepelni.”

A szerző vallomása: A filiákhoz több tapasztalatom fűződik: a ‘90-es évek elején, nagybőjt 2. vasárnapján a szomszéd plébánost helyettesítettem, ezért Lukafalvára három középiskolás fiút küldtem, hogy tartsanak igeistentiszteletet. Kezükbe adtam a perikopát és a szentbeszédet, ezeket felolvasták. Az imádságokat is elvégezték a meghagyás szerint. A következő vasárnap a hívek nagy örömmel újságolták, hogy az a vasárnap olyan volt, mintha ők is a Tábor-hegyén lettek volna. Ott Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, s csak velük ment fel a magas hegyre. Ide is három fiatal jött, és végezték az istentiszteletet.

Az Egyház megújulása a részegyházakban kezdődik, főleg a filiákban, ahol mint hajszálereken elfolyik az Egyház vére. Erik atya szavait idézem: „Legyen valóban Hiterősítő e három kötet, és a Szentlélek erősítse meg a szent hitben azokat, akik elmélkedve olvassák, és sarjadjon általa Isten akaratával megegyező szent és virágzó élet.”

A három kötet ára 150 RON, vagy 5 intenció.

Megrendelhető: Római Katolikus Plébánia, 530230-Csíkszereda, Kossuth Lajos u. 38. Hargita megye. Tel: 0266.311726 vagy emailen: plebcsik@gmail.com 

 

Kikért kell imádkozni?

Az ujjaink arra intenek, hogy tudjuk kikért is kell imádkozni.
Kikért kell imádkozni? 
Ferenc pápa 2013-ban az 5 ujjunk segítségével adott választ erre. 

1. A hüvelykujjad van hozzád legközelebb. Azokért kezd imádat, akik legközelebb vannak hozzád. Szeretteidért! 

2. Következő ujjad a mutatóujj. Imádkozz azokért, akik utat mutatnak, tanítanak és gyógyítanak. Tanáraid, orvosaid, papjaid legyenek mindig jelen imáidban. 

3. Következő ujjad a középső, amely a legmagasabb. Imádkozz azokért, akik irányítják hazád sorsát, és alakítják a közgondolkodást. 

4. A negyedik ujjad a gyűrűsujj, a leggyengébb ujjunk. Imádkozzunk a gyöngékért, akiknek sok bajuk van. Imádkozz a házaspárokért is. 

5. Utoljára marad a kisujjad, legkisebb az összes ujj közül, imádkozz önmagadért is.

 

1. Ima szülőkért

Jó Isten, te adtál nekem

szerető szülőket.

Jóságukért oltalmazzad,
és áldd meg, kérlek, őket!

Add, hogy mindig úgy szeressem,
mint Te Szűz Anyádat,
add, hogy sohase érje őket
miattam a bánat! Ámen. 

 

 

2. Ima a tanítóért

Isten, áldd meg tanítómat,

Aki engem jóra oktat!

Áldd meg Isten, egészséggel,

Türelemmel, bölcsességgel!

Add, hogy a mag, amit elvet,

Nemesítsen szívet, lelket.

Egy se essék kősziklára,

Sivatagnak homokjára.

Áldd meg Isten, tanítómat!

Hadd munkálja mindég jómat.

Bú kerülje, öröm érje,

Tűzz koszorút a fejére! 

(Pósa Lajos)

Ima jó papokért

Urunk, adj nekünk jó papokat,
ne olyanokat, amilyeneket megérdemlünk!
Akik Neked szolgálni szeretnének,
és nem uralkodni helyetted.
Akik a Te igazságodat hirdetik,
és nem a sajátjukat erőltetik ránk.
Akik nem szégyellnek rólad mindenütt beszélni,
de tudnak tapintatosan magukról hallgatni.
Akik nem akkor nyugtalanok, ha miattad bántás éri őket,
hanem amikor miattuk Téged ócsárlás ér.
Akik hiszik mindazt, amit tanítottál,
és azt nem csak velünk elhitetni akarják.
Akik nem velünk versenyezve gyűjtik az anyagiakat,
hanem velünk együtt járják a göröngyös utakat.
Végül kérünk, Urunk,
engedd megértenünk, hogy ők is csak emberek,
s hogy ők is minél jobban megértsék:
mi bennük keressük jóságos arcod fényét.

Ámen.

3. Ima népünkért

 Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,  a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.

Tekints reánk, válságos időket élő népedre, és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét, és szolgáljuk javát. 

Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a Te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet.

Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért.

Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.

Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -  könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.

4. Ima a családért

Adjon Isten mind jobbat, mind jobbat,
Ne csak mindig a rosszat, a rosszat.
Mitől félünk mentsen meg, mentsen meg,
Amit várunk legyen meg, legyen meg.

Adjon Isten minden jót, minden jót,
Jobb időt mind tavaly volt, tavaly volt.
Sok örömet e házba, e házba.
Boldogságot házunkba, házunkba.
(Moldvai népdal/)

5. Ima önmagamért

Isten angyala, aki őrzőm vagy,

akire bízott az isteni kegyesség,

Világosít meg, őrizz, kormányozz

és vezess engem a mai napon. Ámen

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 19 és 20.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 19.      

Miért tartok előadásokat? – Már azt is a szememre vetették, hogy biztos elfogadok önkéntes adományokat, amelyek nagyobb értékűek, mint az útiköltség és az ellátás. Ez így is van, de nem tartom meg magamnak, hanem ezek az adományok a „Szenvedő Lelkek kasszájába” kerülnek, minden egyes fillér oda kerül. Ez azoké a Szenvedő Lelkeké lesz, akik misét kérnek vagy jótékony célú adományt a szenvedéseik enyhítésére. Megszoktam már, hogy egyszerűen élek. Gyerekkoromban, a szülői házban ebédre és vacsorára soha nem volt más, mint leves és egy szelet kenyér, mégis felnőtt ott nyolc egészséges gyerek. Talán egészségesebbek lennénk ma is, ha szerényebben élnénk.

Azt is kérdezik tőlem, milyen iskolákat végeztem, hogy ilyen előadásokat van bátorságom tartani. Csak elemi iskolába jártam nyolc évig. A Szenvedő Lelkekkel való találkozásaimból azonban sokat tanultam: egyszerűen más ember lettem általuk. És bízom a Szentlélekben. Ha bizalommal hívjuk a Szentlelket, meg fogjuk tapasztalni, milyen hatalmas segítséget kaphatunk tőle. Különösen becses a gyereknevelés terén nyújtott támogatása. Szülőknek és nevelőknek nem tudom elég nyomatékosan tanácsolni, hogy a Szentiélektől kérjenek megvilágosodást.

A síron túl is meg kell bocsátani?

Egyszer egy földműves jött hozzám, és így panaszkodott: „Éppen egy istállót építek. Amikor a fal elér egy bizonyos magasságot, a másik oldalon beomlik. Már mindent tüzetesen megvizsgáltunk, de semmi hibát nem találtunk - itt valami természetfeletti van a dologban. Mit tegyünk?”

Megkérdeztem tőle: „Van talán valami halott hozzátartozód, akinek baja volt veled, vagy ellenséges volt veled szemben?” Azt mondta: „Igen, van ilyen, és rögtön gondoltam, ez csak ő lehet. Még a föld alól sem hagy nekem nyugtot.” „Hiszen csak azt kívánja, hogy bocsáss meg neki, semmi egyebet!” - mondtam erre. „Micsoda, még én bocsássák meg, mikor annyit ártott nekem?! Aztán még ő megy majd a mennyekbe, na nem, bűnhődjön csak meg azért, amit tett!” Nyugtatgattam, hogy ettől még nem fog a mennyekbe menni a haragosa. Le fogja tölteni a büntetését, csak könnyebben viseli majd. „Addig pedig úgysem hagy békén, míg tiszta szívből meg nem bocsátasz neki” - mondtam neki.

Ezt egyszerűen nem értette; erre megkérdeztem: „Mit mondasz a Miatyánkban: bocsásd meg a vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek - ezzel gyakorlatilag azt mondod a jó Istennek, hogy nem szabad neked megbocsátania, hiszen te sem bocsátasz meg a felebarátodnak.”

Hát igen, ezt csak most értettem meg igazán - vallotta be. Rávettem, hogy vegyen erőt magán, és mondja ki: “Igen, Isten nevében megbocsátok neki, hogy Isten is megbocsássa az én bűneimet!”

Hogyan kapok választ

Csak a hónap első szombatján vagy egy Mária-ünnepen kérdezhetem meg, hogy egy lélek még a tisztítótűzben van-e vagy sem. Megjelenik egy lélek, elmondja, hogy mi szükséges a megszabadításához – és ha ezek után még mindig ott marad, akkor tudom, hogy most kérdezhetek. A választ aztán nem tőle kapom meg, akinek a kérdést feltettem, egyszerűen azért, mert őmár akkor elnyerte a szabadulást, ha teljesítették a kérését. A választ egy másik lélek hozza, akinek szabad volt eljönnie szabadítást kérni. Előadja a saját ügyét, aztán elmondja, hogy X lélek a tisztítőtűzben van-e még, vagy már megszabadult.

Így megnézhetem a füzetemben, hogy ki adta meg nekem ezt a nevet, és közölhetem a hírt az illető rokonnal. Néha azonban akár két-három évig is eltart míg választ kapok, máskor meg hamarabb bekövetkezik ez – Isten akarata szerint. Hogy a Szenvedő Lelkek arról is adhatnak-e tájékoztatást, hogy valaki a pokolban van-e, ezt nem hiszem. De ebből persze nem szabad arra következtetni, hogy a pokol nem létezik. Dehogynem létezik - és már nagyon sokan vannak ott. Ha valaki az, kérdezi tőlem, mi a legbiztosabb módja annak, hogy ne kerüljön a pokolba, akkor azt mondom: legyen alázatos. Az alázatos ember nem jut a pokolra, a gőgös embert azonban az örök kárhozat veszélye fenyegeti. 

 

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 20.      

Használ-e a teljes búcsú a halál órájában? Egyszer eljött hozzám egy férfi és elhunyt felesége felől érdeklődött. Az volt a válasz, hogy az asszony még a tisztítótűzben van. A különös az volt ebben, hogy ez a nő már több vallási közösségben járt, ahol teljes búcsút lehet nyerni a halál órájára; így aztán azt feltételeztük volna, hogy már nincs a purgatóriumban. Megkérdeztem erről egy Szenvedő Lelket, aki ezt a választ adta: Ahhoz, hogy teljes búcsút nyerjen valaki saját magának, a léleknek meg kell szabadulnia minden evilági kötődésétől. Csak ekkor nyeri el a búcsút. Például egy halálos beteg ötgyermekes anyának ki kell tudni mondania: „Azt akarom, amit Te, Uram. Élet vagy halál: legyen meg a Te akaratod!” Ezt csak az tudja kimondani, aki már előzőleg is eszerint él és gondolkodik - különben nem képes erre az ember.

Ha cselszövés van a háttérben

Egyszer valaki rákérdezett egy személyre, megadta a nevét, a születése és a halála évét, és azt a választ kapta a lélektől, hogy az illető a tisztítótűzben van. Erre ez az érdeklődő gúnyosan megjegyezte: „Most aztán kiderült, hogy az egész dolog egy nagy csalás, hiszen a nő, aki után érdeklődött, még él!” Hogy mondhat ilyet egy Szenvedő Lélek, hogy valaki, aki még él, a tisztítótűzben van - gondoltam, és a lelki gondozómhoz fordultam: „Nem fogadok el több megbízást, itt valami nincs rendjén!” Az atya higgadtan válaszolt: „Ha újra találkozol egy Szenvedő Lélekkel, vond kérdőre: »Jézus nevében parancsolom, hogy válaszolj: miért mondtatok olyat, ami nem igaz? « Úgy tettem, ahogy mondta, és ezt tudtam meg: „Azt a választ nem egy Szenvedő Lélek adta.” „Hanem ki?” - kérdeztem.  „A Gonosz volt az, egy Szenvedő Lélek képében!” „És ilyen már többször előfordult?” - kérdeztem. „Ha a kérdés helyes volt és hátsó szándék nélküli, akkor tőlünk is mindig helyes választ kaptál. Ha azonban valami csalás van a háttérben, ott az ördögnek szabad tere nyílik, hogy közbelépjen. De csakis abban az esetben.” Amikor ezt elmondtam a plébánosnak, így válaszolt: „Gondoltam, hogy ez a Gonosz műve lehet. Ezekkel a dolgokkal nem jó tréfálni; szigorúan a tényéknél kell maradni. Az ördög a hazugság atyja: ahol hazugság van, ott szabad az út a Gonosz számára.”

Egy falu felzúdul

1954-ben két elhunyt személy után érdeklődött nálam egy férfi. „Kíváncsi vagyok, milyen válasz jön!” - mondta. „Miért?” - kérdeztem. Azt felelte, hogy többet most nem mond, és majd jelentkezik a válaszért. A válasz pedig hamar megjött, hiszen akkor volt a Mária-év. Már egy hónap múlva közölni tudtam vele: „S.-né már elnyerte a szabadulást, H. úr viszont hosszú időre ítéltetett a tisztítótűzben.” „Ez nem létezik” - rázta meg a fejét. - „S.-né magzatelhajtás miatt halt meg a kórházban, és éppen ő nem került volna a tisztítótűzbe? H. úr pedig mindig elsőnek érkezett és utolsóként távozott a templomból - ő pedig ott lenne a tisztítótűzben, ráadásul hosszú időre ítélve?” Elgondolkodtam. „A Mária-év miatt most olyan sok választ kapok, talán összekevertem a feljegyzéseimet. Rá fogok kérdezni még egyszer” - mondtam. Újra feltettem a kérdést, de ugyanazt a választ kaptam. Továbbítottam a férfinak; erre aztán többé nem akart hinni az egész dologban. Abban a faluban élt, ahol S-né és H. úr, és amely falu most felzúdult az üzenet hallatán - de én nem tudtam megváltoztatni a választ.

Hamarosan azonban ebből a faluból felkeresett egy asszony, aki mind S-nét, mind H. urat jól ismerte. Neki teljesen más volt a véleménye. „Nagy a felzúdulás a faluban a maga által közvetített válasz miatt. Látja, engem azonban éppen ez erősített meg a hitemben” - mondta, és így folytatta: „Ismertem S.-nét. Igaz, hogy elég könnyűvérű volt szegény, de nagyon szenvedett ettől, mert ezt jórészt örökölte. A pap, aki mellette volt a halála óráján, megrendülten ismerte be: »Azt kívánom, hogy én is ilyen tiszta bűnbánattal a szívemben tudjak majd meghalni, mint ez az asszony. « S.-né az Úrnak halt meg, és egyházi temetést is kapott. H. úr viszont lehetett az első érkező és az utolsó távozó a templomból, de folyton megszólt másokat. És ide hallgasson: S-né temetésén ő volt a legjobban felháborodva, és nem átallotta azt mondani, hogy az ilyen szajha nem érdemli meg, hogy temetőbe temessék.” „Most már minden világos” - mondtam neki. - „Az Úr nem akarja, hogy mások felett ítélkezzünk. H. úr megítélte ezt az asszonyt, tehát Isten még irgalmas is volt hozzá, hogy egyáltalán oda került, ahol most van. Nagyon veszélyes dolog megítélni egy embert.” Senki fölött nem törhetünk pálcát.

  

 Előző részek:

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 1.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 2.

Élményeim a szenvedő lelkekkel 3.

Élményeim a szenvedő lelkekkel 4.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 5.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 6.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 7-8

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 9.

 Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 10.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 11.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 12.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 13.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 14.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 15.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 16.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 17.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 18.

Augusztusi történelem

Augusztus 11 - 13

1456. augusztus 11-én hunyt el Nándorfehérvár hőse Hunyadi János. Július 22-én a török felett diadalt arató Hunyadi táborában kitört a pestis. A vezér is megbetegedett, súlyos állapotban a jó levegőjű Zimonyba vitette magát. Ott halt meg augusztus 11-én. Kapisztrán Szent Jánosnak ezt mondta: „Atyám, kész vagyok én az örök útra.” A gyulafehérvári székesegyházban temették el, öccse mellé.

1687. augusztus 12-én került sor a második mohácsi csatára, amely a Dél-Magyarország felszabadításáért vívott török elleni hadjárat legnevezetesebb ütközete volt. Szulejmán fővezírrel az élen a török fősereg Eszékről, a Szent Liga csapatai Mohácsról indulnak Siklós felé, a döntő ütközet augusztus 12-én, a Harsány-hegy lábánál történik meg. A csatában a Lotharingiai Károly és Miksa Emánuel vezette szövetséges hadak hatalmas diadalt arattak. Európa-szerte a keresztény fegyverek diadalát hirdették a harangok és a korabeli újságok.

1849. augusztus 11-én Görgey haditanácsot tart Aradon, ahol egyhangúlag határoztak: le kell tenni a fegyvert. Görgey levélben azt írja Rüdiger orosz tábornoknak, hogy csak az oroszoknak hajlandó magát megadni, mert bízik a cár nagylelkűségében: az ő számos derék bajtársát az orosz cár nem fogja egy bizonytalan sorsnak, és a magyar nemzetet az osztrákok szilaj bosszúvágyának védtelenül kiszolgáltatni. Megjegyezte: „Talán elég lesz, ha egymagam leszek annak áldozatja.”  

Bohus kastély

Augusztus 12. vasárnap, Görgey az Aradtól 20 km-re levő Világosra ér. Délben Bohus János kúriájában fogadja Rüdiger orosz tábornok vezérkari főnökét Frolovot. Megtárgyalják a fegyverletétel helyét és időpontját. 

Az asztal

Hétfőn, augusztus 13-án, Görgey érdeme, hogy a magyar szabadságharc nem fejvesztett bomlással fejeződött be, hanem harmincezer magyar katona fegyelmezett, szomorú, de ünnepélyes együttlétével. A katonák a búcsúzás közben sírtak, és megcsókolták csapatzászlójukat. Görgey utoljára még ellovagolt hűséges katonái előtt, az ugyancsak lovon érkező orosz Rüdiger gróf tábornokot és törzskarát fogadva. Drozdov orosz főhadnagy így írja le: "Amint a gróf eltávolodott, Görgey a lovával serege elé lépett, hogy utoljára köszöntse seregét, de egy hangot sem tudott kipréselni magából. Végül tompa zokogás tört fel melléből, mire az egész hadsereg levegőeget betöltő »Éljen Görgey!« kiáltással, könnyezve válaszolt vezérének, kihez őszintén ragaszkodott. Az egyik tiszt előrejött, hogy a többiek nevében szóljon volt tábornokához, de csak annyit tudott kiejteni: »Isten veled, Görgey!« – »Isten veled, Görgey!« – ismételte az egész hadsereg”.

Augusztus 13-án Boldog XI. Ince pápa, „Magyarország megmentője” emléknapja. Kitűnt nagylelkűségével, jámborságával, tisztaságával. Nevéhez fűződik az 1684–1698-ig tartó, un. visszafoglaló hadjárat. Buzgalmának gyümölcse 1683. szept. 12-én Bécs felszabadítása a török ostrom alól, majd 1686. szept. 2-án Buda felszabadítása a török megszállás alól, valamint a törökök által még birtokolt magyar területek felszabadítása. 1689. augusztus 2-án halt meg. A magyar nép hálából szobrot emelt neki.