1940-ben jött az
első Szenvedő Lélek. Felébredtem, mert úgy hallottam, valaki járkál a
szobámban, és gondoltam, ennek utánanézek. Nem voltam ijedős: előbb támadtam
volna neki valakinek, mintsem hogy megijedjek tőle. Egy idegen férfit pillantottam meg, aki lassan, lebegve mozgott
ide-oda. Ráripakodtam: – Mit keresel itt, hogy jöttél be ide? – Úgy tett,
mint aki nem hallotta, némán mozgott tovább fel-alá. – Ki vagy te? – kérdeztem,
és mivel megint nem kaptam választ, kiugrottam az ágyból, és felé kaptam. De
csak a levegőbe markoltam, nem volt ott semmi. Visszabújtam az ágyba, és ekkor
megint meghallottam. „Most már teljesen ébren vagyok – gondoltam –, látom és
hallom ezt az embert, de akkor miért nem tudom megérinteni?” Újra felkeltem,
odaléptem hozzá, meg akartam érinteni, de megint csak a semmibe nyúltam.
Egyszerűen nem volt ott semmi. Ez azért már egy kicsit nyomasztó volt: visszafeküdtem.
Hajnali 4 óra körül járt az idő. Többet nem jelent meg ez a furcsa ember, de én
már nem tudtam elaludni.
A szentmise után odamentem a lelki vezetőmhöz, és elmeséltem neki mindent. – Ha ez még egyszer előfordul, ne azt kérdezd, hogy „ki vagy te?”, hanem hogy „mit akarsz tőlem?” – tanácsolta. A következő éjszakán újra jött a jelenés, ugyanaz az ember, aki előzőleg. Megkérdeztem: – Mit akarsz tőlem? – Most már válaszolt: – Mondass értem három szentmisét, akkor meg leszek váltva!
Ebből már tudtam, hogy egy Szenvedő Lélekről van szó. Elmondtam mindezt a gyóntatóatyámnak, aki megerősített ebben a meggyőződésemben. 1940-től 1953-ig évente csak két-három lélek jött hozzám, többnyire novemberben. Nem láttam ebben semmi különösebb feladatot, de azért jelentettem a helybéli plébánosnak, Alfons Mattnak, aki a lelki vezetőm is volt. Azt tanácsolta, soha ne küldjek el egyetlen lelket sem, vállaljak mindent készségesen.
Helyettesítő szenvedés
Végül arra is megkértek a Szenvedő Lelkek, hogy vezekeljek helyettük. Súlyos szenvedések voltak ezek. Ha jön egy lélek, akkor vagy megszólít, vagy kopog, vagy megráncigál, és akkor rögtön megkérdezem: „Mit kívánsz? Mit tegyek érted?” Csak ekkor tudja elmondani, hogy mi a baja. Így történt egyszer, hogy megkérdezte egy lélek: „Vezekelnél helyettem?” Ez különös volt, ilyesmit még egyikük sem kért. „Igen, de mit tegyek?” – kérdeztem. „Három óra hosszáig erős fájdalmakat fogsz érezni az egész testedben, de a három óra elteltével felkelhetsz, és végezheted tovább a munkádat, mintha mi sem történt volna. Ezzel 20 év tisztítótűztől szabadítasz meg.”
Beleegyeztem, és ekkor olyan fájdalom fogott el, hogy azt sem tudtam, hol vagyok – bár az világos volt, hogy ezeket a fájdalmakat vezeklésül kell elviselnem egy lélekért, és hogy három óra hosszáig fog tartani. Aztán arra gondoltam, hogy de hiszen a három óra már rég letelt, ez inkább három nap, ha ugyan nem három hét. Amikor már mindenen túl voltam, ellenőriztem: valójában tényleg csak három óra telt el. Néha csak öt perc szenvedést kellett elviselnem, de milyen hosszúnak tűnt az is!
Megbízatásokat kaptam a Szenvedő Lelkektől
1954-ben – ez volt a Mária-év – minden éjjel meglátogattak a lelkek. Elmondták, kik ők, mi a nevük, mikor és hol haltak meg. Megbíztak, hogy jelezzem ezt a hozzátartozóiknak. Így lassan a nyilvánosság elé került a dolog, ami egyáltalán nem volt a kedvemre, mert ha rajtam múlt volna, tőlem a lelki gondozómon kívül senki nem tudott volna meg semmit. Ilyen megbízásokat aztán egészen ismeretlen helyekre is kellett közvetítenem. Például olyanokat is, hogy a hozzátartozók adjanak vissza valami jogtalanul bitorolt tulajdont – és meg is nevezték pontosan, hogy mit. Volt, hogy még a családtagok sem tudtak a dologról – és mégis igaznak bizonyult az üzenet.
Szenvedő Lelkek érkeztek nappal is, nem csak éjjel. Amikor letelt a Mária-év, már nem jöttek minden nap, hanem átlagosan csak kétszer-háromszor egy héten. Volt, hogy egy egész hétig is elmaradtak. A leggyakrabban a hónap első szombatján jelentek meg vagy egy Mária-ünnepen, de jöttek böjti időszakban is. Különösen sokan érkeztek a nagyhéten, aztán novemberben és ádventkor.
- folytatjuk -
Előző részek:
Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 1.
Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 2.
Élményeim a szenvedő lelkekkel 3.
Élményeim a szenvedő lelkekkel 4.
Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 5.
Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 6.
Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 7-8
Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 10.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése