Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 1.

Előszó - Maria Simma a Nagy Walser-völgy Sonntag nevű kis falujában született 1915-ben. Vallásos, misztikus hajlamú, és karizmatikus adottságokkal rendelkezik. Aszkétikus életmódjának kialakulásához az is hozzájárult, hogy háromszor is élt kolostorban. Hosszú ideig rejtve voltak előtte Isten tervei, lassanként azonban – lelki vezetőjének, Alfons Mattnak körültekintő irányításával – felismeri apostoli küldetését: hogy a Szenvedő Lelkek üzenetének közvetítője legyen.

Beszámolója a meggyőzés erejével hat.

Az “Élményeim a szenvedő lelkekkel “című könyvét néhány újságban a tárgyilagos hozzáállás teljes mellőzésével támadták, ezért mint kiadó szükségesnek látom közölni állásfoglalásomat. Mielőtt eldöntöttem volna, hogy kiadom-e a könyvet, mindennek gondosan utána jártam. Elutaztam Maria Simma lakóhelyére, Sonntagba, ahol hosszabb beszélgetést folytattam lelki-gondozójával, Alfons Matt plébánossal. A plébános úr arra is felhatalmazott, hogy a könyvben rövidített formában közzétegyem azt a jelentést, amelyet Maria Simmáról írt az illetékes Tschann püspöknek.

Másolatokat készíttethettünk a kiadó archívuma számára abból a hatoldalnyi teszt-pszichológiai szakértői véleményből is, amelyet dr. Ewald Böhm egy innsbrucki teológiaprofesszor megbízásából készített. Fontos megjegyezni, hogy e szakértői vélemény szerint Maria Simma esetében szó sincs hisztériáról vagy pszichopátiáról.

Sonntagban szomszédokkal is beszélgettem, és megtekintettem az új zarándok-kápolnát. Rövidre zárva: már csakis az érdekelt, hogy ez a Simma nevű nő hiteles-e vagy sem. Ha a könyvben található élménybeszámolók valódiak, akkor mintegy „megbízólevélnek” tekinthetők Istentől annak megerősítésére, hogy a karizmája természetfeletti eredetű és hogy az élményei valódiak.

A kontroll lehetősége

Részlet Alfons Matt plébános jelentéséből: „Egy bizonyos kontroll lehetősége akkor áll fenn, ha megvizsgáljuk azoknak a Szenvedő Lelkekre vonatkozó információknak a helyességét, amelyeket Maria Simmának az elhunytak hozzátartozóival kellett közölnie. Számára ugyanis a legtöbb eset teljesen ismeretlen volt.

(A feldkirchi segédpüspöknek írt jelentésben ezután az elhunytak neveinek hosszú sora következik, a kívánságaikkal együtt. Az információk nagy részét átvizsgálás és továbbadás céljából elküldtem a plébániákra, azzal a kéréssel, hogy ha az adatok stimmelnek, továbbítsák a megbízást. Az aláhúzott esetekben azt a visszajelzést kaptam, hogy az adatok helyesek.)”

Már most arra kérem a mindenkori kritikusokat, lehetőleg tekintsenek el mindenfajta spekulációtól és hangzatos szalagcímtől, és mindenekelőtt arra összpontosítsák figyelmüket – mégpedig a leírt tények alapján –, hogy a bizonyíték valódi vagy sem. Ebből már minden további magától következik.

Már ma kijelentem a nyilvánosság előtt, hogy a könyvet azonnal visszavonom a kereskedelemből, ha kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy Maria Simma és a lelki vezetője csaltak, és a könyvben leírt tényeket csak kitalálták.

Több tucat faluban több száz tanúnk van.

Kezdettől fogva tudatosan nyílt kártyákkal játszottunk: Maria Simmát nevével, lakcímével, életrajzával és fényképével mutattuk be, hogy aki tisztességes szándékkal utána akar járni az esetnek, meglegyen erre a lehetősége. (Ahogy Lourdes-ban, a nemzetközi orvosi irodában is bárki tájékozódhat a tudományos szempontból megmagyarázhatatlan csodákról).

A kiadó arra is hajlandó, hogy komoly szándékú kritikusoknak további adatokat és dokumentumokat bocsásson a rendelkezésére, amennyiben ilyenek a birtokában vannak. Maria Simma könyve nem szenzációhajhász kíváncsiak igényeinek kielégítésére íródott, hanem a lelki épülést szolgáló könyv, amely olvasóját szembesíti a megtisztulás helyének tényszerűségével, és arra emlékezteti, hogy az elhunytakért imádkoznia kell.

Mit a véleménye a zsinatnak a magánszemélyek által átélt jelenésekről?

Ha Isten valakinek karizmát ajándékoz, akkor ezt véleményünk szerint nem az illető saját szórakoztatására teszi. Miklós testvér látomását a Szentháromságról biztos nem csak a saját épülésére kapta, lotharingiai Szent Johanna (Jeanne d’Arc) pedig nem a saját gyönyörűségére hallotta a hangokat, hanem egy egész ország megmentése volt a tét.

                                         …..folytatjuk…