Kampány kell vagy összefogás?

Elkezdődött a választási kampány. Ne­kem egyénileg a legkedvezőtlenebb véleményem ala­kult ki, nem a magyar pártlistákon induló jelöltek miatt, hanem mert ezek a pártok egy olyan évszázados román programnak a részei, amelyek a mi megsemmisülésünket siettetik. Aki egy kicsit is jártas a szellemtörténetben, az ismeri a bizánci mentalitást. A szellem él. A történelem időben aktualizálódik, mert az eszmék mozgatják az embereket. Bizánc egykor naggyá lett, mert területeket foglalt és népeket emésztett meg. Ezt kétféleképpen tette: hadseregével és metafizikával vagyis vallással. A birodalom ideológiájában első volt a hadsereg, amelyet kiképzett és korszerűen felszerelt, hogy területeket hódítson. Második lépésben kiépítette az adminisztrációt. Amikor ezek megtették a maguk szolgálatát, ezzel még nem tekintette meghódítottnak az ellenfelet. Harmadik lépésben jöttek a hittérítők, papok és hivatalnokok, hogy vallással, „birodalmi ideológiájával”, hagymakupolás templomaikkal egészen magukhoz láncolják az új népeket és új területeket. Amikor kiépült az egyházi szervezet, akkor tekintették elfoglaltnak a területet. 
Amikor 1920 júniusában a román alsó- és felsőház együttes ülésén az egyik szenátor azt kérdezte, hogy mit fogunk csinálni az ország közepén élő székelyekkel, akkor Brătianu megválaszolta: építünk két szeszgyárat és az genetikailag elintézi őket. Asszimiláljuk Váradot, Kolozsvárt, Marosvásárhelyt és utoljára Csíkszeredát. Céljaik elérésére minden eszközt megengedhetőnek tartottak. Vesztegettek, ajándékoztak, kápráztattak és bearanyoztak mindent, mikor melyik volt a célravezetőbb.
 

Hét évtizedes kisebbségi sorsban, az erdélyi magyarság érdekképviselete 1989 után felvette a küzdelmet e bizánci szellemmel. A küzdelemnek vannak eredményei, áldozatai és sérültjei. Az áldozatok kapcsán megemlítem, hogy Domokos Géza, Zonda Attila, Birtalan Ákos, Szabó Károly és mások korai halálát nem a pártalapítási láz okozta, hanem az erdélyi magyarság ügyéért vívott küzdelem és a velejáró stressz. És vannak, akik nem állták ki a sarat. Ezek a sérültek, akik a belső politikai életbe menekültek, a pártoskodásba, amely szintén  jellemzően görög dekadens vonás, s jellemzően bizánci. Ennek első jellegzetessége a hatalom megszerzése minden lelkiismeret-furdalástól mentesen, akiknek az ádáz pártoskodás szinte állandó életformájukká vált. Oszd meg és uralkodj! valamint a régiókra szétszedés napjait hozzák az erdélyi magyarságra. „Jaj annak a nemzetnek, melyet a megpróbáltatások perceiben nem egységesen szervezve talál a végzet.” (Gróf Tisza István) 
Jézus Krisztus pedig ezt kéri: „Szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket” (Jn 15,9-17). Szent Péter  Kornéliusz háznépét a szeretetről tett tanúságával győzte meg (ApCsel 10,25-26. 34-35. 44-48). Mert a szeretet Istentől van, és mindenki aki szeret, Istentől való és ismeri Istent (1Jn 4,7-10). Én is népemet féltőszeretettel  rovom e sorokat, és  istenszolgája Márton Áron  első és utolsó intésével búcsúzom: „Hitünk parancsa, hogy a templomon kívül az életben is testvérek maradjunk, egymás sorsa iránt érdeklődjünk és egymás terhét kölcsönös megértésben hordozzuk – mondottam első püspöki körlevelemben és most is erre kérlek titeket.”

„Szeressétek egymást!” Jn 15,17 

   + * + * + *           
                    

Ima népünkért

Mindenható örök Atya, 

a Te kezedben van az emberek sorsa 

és Te szabod meg a népek jogait: 

tekints kegyesen reánk, 
akiknek jövőjét és boldogságát 

első szent királyunk 
a te Szent Fiad édesanyjának,  

 a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.

Tekints reánk, válságos időket élő népedre, 

és áraszd ránk Szentlelkedet, 

hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, 

építsük nemzetünk egységét és szolgáljuk javát.

Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet 

és elszánt, erős akaratot, 

hogy a te szíved szándéka szerint 

előmozdítsák a szociális igazságosságot 

és az emberhez méltó életet.

Világosíts meg és támogass minket, 

hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán 

felelősséget érezzünk szülőföldünkért 

és a szükséget szenvedőkért. 

Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, 

hogy az a Te dicsőségedre 

és ami boldogulásunkra váljék.

Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, 

Szent Mihály arkangyal, 

Szent István király, 

Szent László király - könyörögjetek érettünk 

a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.

Egyházi jóváhagyással: 18/2012. január 31.