Antoni Gaudí i Cornet, a barcelonai Sagrada Família (Szent család) bazilika építésze valódi hittérítő volt életpéldája, művészi munkája által és, mint világi hívő is – írja az Osservatore Romano vatikáni napilap november 22-i számában Lluís Martínez Sistach barcelonai bíboros érsek. A katalán művész 1852-ben született és 1926-ban hunyt el. Viszontagságokkal teli életútja ellenére is megértette, hogy, mint „Isten építésze”, teljes mértékben hivatásának kell szentelnie életét.
Minden művében a
vallási szimbolizmust és szépséget kereste. Az a vágy vezérelte, hogy az általa
tervezett alkotások a szemlélődés által Istenhez vezessenek. Minden építészeti
művét vallási jelképpel koronázta meg, leginkább a kereszttel. XVI. Benedek
pápa 2010-es látogatása alkalmával a Sagrada Família
templomot megszentelte
és bazilika rangra emelte. Homíliájában kifejtette, hogy Gaudí három fontos könyvből merített ihletet a templom megépítéséhez,
amelyekből ő maga is táplálkozott mint ember, mint hívő és mint építész. Ezek
pedig a természet könyve, a Szentírás és a liturgia.
Gaudí a fény, a
világosság szerelmese volt – írja még Sistach bíboros az Osservatore Romano
napilapban megjelent cikkében. A katalán építészmester számára a fény annak
jele volt, aki a világ világossága. Nagyon szerette a fényt, mert a fény
lehetővé tette számára az Isten által teremtett természetben való gyönyörködést
annak teljes szépségében. A Szent Család templomot is egy olyan csodálatos
kerthez hasonlították, ahol az állat-, növény- és ásványvilág egyesül a Teremtő
dicsőítésében. Szent Ferenc természetdicsőítő himnusza kőből megfaragva – ez a
barcelonai Sagrada Família – írja még Sistach bíboros.
A katalán bazilika az
evangelizáció fontos és csodálatos jele. XVI. Benedek pápa a székesegyház
dedikációjakor mondott homíliájában hangsúlyozta, hogy a templom Szent Családnak való felszentelése egy olyan korban, amikor
az ember Isten háta mögött próbálja felépíteni életét, nagy jelentőségű
eseménynek számít. Gaudí művével megmutatja számunkra, hogy Isten az ember
valódi élete és életkörülménye, akihez vissza kell térnie. Ez, a technikát, a
művészetet és a hitet magába foglaló remekmű, a láthatatlan Isten látható jele –
olvashatjuk a barcelonai bíboros érsek cikkében.
A bazilika titka abban
rejlik, hogy képes megszólítani a mai embert, beszél hozzá. Gaudí arra
törekedett, hogy építészete által evangelizáljon, erre utal a templom
homlokzatán Jézus születésének, szenvedésének és dicsőséges feltámadásának
története. Ez az evangelizáló törekvés nyilvánul meg a templom tornyainak
sajátosságában is.
Fontos az, hogy Gaudí
mindezt egy nagyvárosban valósította meg. A katalán építész képes volt arra,
hogy a szépség, a hit és a remény csodálatos terét alakítsa ki Barcelonában,
amely elvezeti az embert az igazsággal és a valódi szépséggel való
találkozásra.
A Sagrada Família
szimbólumokkal, teológiai és liturgiai tanítással teli gazdagsága Szent Tamás
Summa Theologiae-jának megjelenítése az építészet által. Sistach bíboros
Francesco Ragonesi bíboros, egykori spanyolországi apostoli nuncius szavaival
zárja cikkét: „Gaudí az építészet Dante-ja, alkotása a legkiválóbb módon megírt
keresztény mű kőbe vésve”.(hh)
**
Az építészek körében így jellemezték, ez a magyar Sagrada Família.
Az építész egyik legfontosabb víziója megépítését nem érte meg. A templom megálmodója 2011. szept. 27-én elhunyt, de a kerékkötők talán megérik a templom felépülését.
Makovecz Imre vallomása:
„Isten léte evidens. Nézzen meg egy falevelet! Hogyan lehet ilyet tervezni? Szimmetrikus minden, s mégis egyedi. Milyen szellem az, amely mindezt fenntartja és kormányozza? Mert a rendszer működik. Hacsak le nem téped a levelet, az örök törvények szerint nő meg. Jelen van egy állandóan megújuló, kreatív, felfoghatatlan színvonalú, befoghatatlan méretű világ, amely nem valahol van, hiszen én is belőle vagyok. Meg maga is, ahogy a kutya, a hernyó, a lepke, a felhő meg minden létező. Mindig fölfele mutogatunk, amikor a Jóistenről beszélünk, ami mókás, mert közben Ausztráliában is fölfele mutogatnak, ami ugye épp az ellenkező irány. Pedig ha Istenről beszélünk, körbe kellene mutatni. Ott van mindenben, bennünk is. A szeretetben, amely a kapcsolatkeresés előszobája, egyben szülőszoba is: ott, és csak ott születik a megismerés. Intellektuális megismerés ugyanis nem létezik. Abban benne van az ítélet, a tetszik-nem tetszik. A szeretet az egyetlen hatékony megismerő erő. Amikor megszűnik a tetszik-nem tetszik kettőssége, és őszintén érdekel, amit, akit látsz, akkor vagy képes a megismerésére. Azaz, ha szereted. Ez nem hit-, hanem ténykérdés. Annyira evidens, hogy én nem is hiszek. Csupán nem vagyok vak. Azt viszont, aki erre a valóságra rányitotta a szemünket, úgy hívják: Jézus Krisztus.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése