2013. 01. 13.

A várva-várt tizennyolcadik


Élt egy derék család a faluban. Szent volt náluk Isten törvénye, mert 18  született és nőtt fel Isten segítségével. Valamennyiből derék ember lett. A gyerkek közül 9 nagyszerű legény, kint harcoltak a világháború különböző harcvonalain. Egyikük orosz fogságba esett, a másik a lábán sebesült meg, a harmadik tüdővérzést kapott, de egyikük sem esett el. Rendre haza kerültek, kivéve azt, aki orosz fogságba esett. A háború végén az édesapa betegeskedett, majd ágynak esett. Naponta 17 gyereke látogatta. A szenvedő rendületlen hittel és reménnyel várta a fogságban levő fia hazatérését Szibériából. Őt is még utoljára látni akarta.
Ekkor, mintha csoda történnék, nyílik az ajtó, belép rajta egy katona férfi, ő volt a várva-várt fiú, aki csodával határos módon megmenekült a Szovjetunióból, s még időben, bejelentés nélkül, váratlanul viszontláthatta szeretteit… 
Néhány óra múlva boldogan halt meg az apja.
**
Jézus mondja: "Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek! Mert aki kér, az kap, aki keres, az talál, s aki zörget, annak ajtót nyitnak. Melyiketek ad fiának követ, amikor az kenyeret kér tőle? Vagy ha halat kér, ki ad neki kígyót? Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, akkor mennyivel inkább ad jót mennyei Atyátok azoknak, akik kérik." Mt 7,7-11.
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése