Ezüst

Ezüst a természetben. (Forrás: http://rockhorseminerals.com/)

Fehér, fényes, világos fém, vegyjele: Ag. Görögül argürosz, latinul argentum. A Szentírás szerint Palesztinában az ezüstöt Tarziszból szerezték be. Ékszereket, használati tárgyakat, bálványokat, a perzsa kortól pedig pénzt készítettek belőle. Az ezüst tűzzel tisztítása az emberi megpróbáltatás (Sir 2,5; Mal 3,3; Zsolt 65,10), a megtisztított színezüst az Úr szava igazságának képe (Zsolt 11,7), a gazdagság jele (Mt 10,9; ApCsel 3,6; Jak 5,3). 

A 9-15. század művészetében a megtisztított ezüst a tisztaság szimbóluma. A keresztény művészetben a Nap és az arany Krisztus, a hold és az ezüst Mária szimbóluma. Az ezüst a fény szimbóluma is. Szent Annát, Szűz Mária édesanyját ezüstbányának nevezték, és az ezüstbányászok védőszentjeként tisztelték.

A termésezüst általában természetes ötvözetet alkot a rézzel, az arannyal és a higannyal, valamint az antimonnal és a bizmuttal. Termésállapotban is előfordul, bár a nagy darabok ritkák. Eddig talált legnagyobb ezüst darab az un.“Ezüst asztal”, melyet 1466-ban a Német Érchegységben leltek, alapterülete 2x4 m volt és 20 tonnát nyomott. Az újkor legnagyobb darabját Mexikóban találták (Sonora), súlya 1,03 t volt.

Az ezüst kitermelésének és megmunkálásának kezdetei szoros kapcsolatban állnak az aranyéval. A legrégebbre keltezhető ezüst leletek Anatóliából származnak, hidegen kovácsolt réztárgyakkal és eszközökkel együtt, a Kr. e. 5. évezred közepéről. Mezopotámiában a Kr. e. 3800 táján bevándorló sumérok már tisztában voltak az ezüst megmunkálásához szükséges kohászati és kézműves ismeretekkel. 
Nagyobb számban Kr. e. 3000-2800 időszakból kerültek elő ezüstedények Uruk városából és a vele egykorú Kis palotából. Ékírásos dokumentumok mutatják a mezopotámiai ezüst származását: „Szíria ezüsthegyei”, a mai anatóliai Taurusz-hegység. Az első egyiptomi ezüstlelőhelyek Kr. e. 3800 tájáról ismertek (El Berzeh). Az egyik legnagyobb egyiptomi, ezüstből készült alkotás Kr. e. 1350-ben a Tutanhamon sírjában talált 1 m hosszú trombita.

A klasszikus ókori kultúrák emelték az ezüstöt mint pénzverésre és használati tárgyak készítésére szolgáló alapanyagot arra a jelentőségre, melyet a legújabb korig megőrzött. Az ezüst tárgyakon keletkezett ezüstionoknak csíraölő hatása van. Ez a magyarázata annak, hogy a kolloid-állapotú ezüstoldatoknak, de még az ezüst pénzérméknek, evő- és egyéb eszközöknek is sterilizáló a hatása. Mivel nehéz és időigényes a kezelésük, tisztításuk, ezért napjainkban az ezüsttálcáknak egyre kevesebb a híve. Akkor meg minek ez a sok ezüst? Mitől emelkedik még az ára is? 

Nos attól, hogy az iparban nélkülözhetetlen. Nyújthatósága majdnem eléri az aranyét: 0,0002 mm vastagságú, és 1 g ezüstből 2 km hosszú fonál húzható. Ezüstvegyületet kevernek a fotózáshoz használt filmek zselatinrétegébe, és ezüstvegyülettel bevont filmeket használnak a röntgenfelvételekhez. Mivel bizonyos szűrőrendszerekben egy rész ezüst tízmillió rész víz csíráit semmisíti meg; ezüstöt alkalmaznak különböző orvosi gépek szűrőihez, és ezüsttel tisztítják az űrhajósok ivóvizét. 
Ezüstnitrát oldatot cseppentenek az újszülöttek szemébe, hogy megvédjék őket a fertőzés okozta szembajoktól; s ezüsttükrök gyűjtik némely napenergiát hasznosító erőművekhez a napsugarakat. Ezüst érintkezővel készülnek az elektromos és elektronikus berendezések a kis hallókészülékekhez és a számítógépekhez, mert az ezüst kiváló érintkezőfém. Ezüsttel hegesztik össze az űrhajók alumínium és acél alkatrészeit, mivel az ezüst könnyen kötődik más fémekhez anélkül, hogy azok molekuláris szerkezetét megváltoztatná. Ezüst horganytelepek hajtották a világ első holdautóját, ilyen telepek gondoskodtak az űrben sétáló asztronauták oxigénnel való ellátásáról is. De ezüst nélkül nem lenne telefonunk, hűtőszekrényünk, televíziónk sem, vagy ha lenne, akkor sokkal rosszabb minőségű.

Az ezüst a Szent Szűz szimbóluma, szeressük Máriát, hogy mi is könnyen kötődjünk vele az örök életet adó Isten Fiához.